Vladlen: Kik fegyverzik fel az Iszlám Államot?

… avagy a háborús üzlet mindenek felett

A RIA Novosztyi  jelentése szerint egy szakértőkből álló csoport vizsgálata jelezte, hogy Sziriába és a Közel-Keletre fegyvereket szállító országok között – a NATO, a CIA és a Pentagon gyámkodása alatt – az új NATO-tagállamok játsszák a főszerepet. Milliárdos nagyságrendben évek óta táplálják a háborús tűzfészket. A fegyverek jórésze az ISiS kezébe kerül. E bűncselekményekért felelős: Szlovákia, Csehország, Horvátország, Bulgária, Szerbia.
Mindezt az európai és persze a magyar sajtó agyonhallgatja. Így készül a világháború üzleti alapon. Míg Blair és Bush mint háborús bűnösök még nem kerültek a Hágai Bíróság elé, az Iszlám Állam ellen harcoló Asszad szíriai elnök viszont a nyugati hatalmak számára  a bűnbak. A lényeg továbbra sem az Iszlám Állam legyőzése, hanem a NATO és az USA geostratégiai érdekeinek realizálása, vagyis egy újabb régió örökös háborúba való taszítása. Kerül, amibe kerül.

Almási Miklós: Munkásarisztokraták, 1938

Agárdi Péter ezen szavakkal küldte el Almási Miklós akadémikus „dokufikcióját”, amelyet természetesen nagy örömmel teszünk közzé:

Kedves Barátaim, Eszmetársaim!

               A szerző fölhatalmazásával ezúton küldöm a tekintélyes baloldali és „lukácsista” akadémikus, Almási Miklós bensőséges és tárgyszerű emlékezését gyermekkora egyik fontos élményvilágára, Horányra, a Magdolna utcai kulturális központra, édesapjára stb. Az írás ugyan megjelent egy belső, alig olvasott születésnapi kötetben („György Péter”), de  érdemes lenne újra, szélesebb körben publikálni/felolvasni. Nem utolsósorban a szeptember eleji Baloldali Sziget Fesztivál alkalmából, vagy/és föltenni valamilyen honlapra stb. Olyan progresszív és rokonszenves munkásmozgalmi hagyományokat elevenít föl, amelyek nagyon „kellenének”. 

               Üdvözlettel: Agárdi Péter.

Almási Miklós: Munkásarisztokraták, 1938 részletei…

Miért beteg a közép- és kelet-európai baloldal? Az Eszmélet körkérdése és a beérkezett válaszok I.

Az Eszmélet folyóirat 2007-ben az alábbi körkérdést intézte szerzőihez:

„Vajon miért nincs Magyarországon – s voltaképpen az egész közép- és kelet-európai régióban – antikapitalista baloldal? Mik lehetnek azok az objektív és szubjektív tényezők, történeti-ideológiai, esetleg pszichológiai okok, amelyek idevezettek? Miképp lehetséges, hogy Németországban, Franciaországban, de másutt is, léteznek erős baloldali antikapitalista mozgalmak és szervezetek – nálunk viszont nem? Hogy Dél-Amerikában a populista (vagy annak nevezett) antikapitalista baloldal kormányzó erővé válhat – s nálunk jószerével még e mozgalmak neve is ismeretlen? Mi léphet a kommunista és szociáldemokrata mozgalom helyére? Netán ezek újjászületésében kell bíznunk? És addig mit tehetünk?”

A beérkezett válaszokat a 2007. júliusi számban olvashatjuk. A sorozat első részben Artner Annamária válaszát tesszük közzé ismét:

Artner Annamária:

A kérdésre adott válaszom központi eleme a múlt rendszer értékelése. Ez véleményem szerint már létére is rányomta bélyegét, nagyban előkészítette bukását, azt követően pedig különösen hatékony fegyverré vált az emberiség ocsmányságainak történetében csúcsot döntő kapitalizmus, illetve annak urai és fizetett vagy önkéntes apologétái kezében.

Miért beteg a közép- és kelet-európai baloldal? Az Eszmélet körkérdése és a beérkezett válaszok I. részletei…

László Andor*: Dealing with divergence in the EMU

An article from the ATTAC Hungary webpage

Az ATTAC logója

The case for monetary reform and unemployment insurance

Introduction

The rejection of continued EU membership by the UK electorate at the June 23 referendum pushed Great Britain into a new type of political and economic crisis. However, the resulting uncertainty also creates a new challenge to the remaining 27 members of the European Union, which is now set to lose the larger of the two member states that have opted out of the single currency.

People in Great Britain, and especially in non-metropolitan England and Wales voted for leaving because they lost confidence in the EU being a win-win game. Similar feelings about the lack of fairness are even more widespread within the Eurozone, and especially in the more peripheral countries which went through a long recession and still struggle with high unemployment and rising poverty.

Following the UK referendum, various officials, including the French and German foreign ministers, called for reforming the EMU and making it more resilient and sustainable, including through the creation of a fiscal capacity for the Eurozone. This paper argues that creating a counter-cyclical fiscal capacity indeed is a crucial and urgent step to halt disintegration, and EMU unemployment insurance can be a pivotal instrument to strengthen economic as well as social cohesion in Europe.

László Andor*: Dealing with divergence in the EMU részletei…

Fekete György: A másik Ungváry, avagy fontos-e, hogy a magyar történelemtanároknak milyen legyen a magyar történelem?

Az alábbi cikk az Eszmélet folyóirat weboldalán jelent meg a vita után pár nappal.

2016. február 18-án két tudós között olyan vita folyt le, amelyet a média az utóbbi évek történész-csörtéjeként aposztrofál. Krausz Tamás professzor (KT) és Ungváry Krisztián tudományos munkatárs (UK) csapott össze a tudományos ismeretterjesztés hazai fellegvárában, a Kossuth Klubban. Legfrissebb köteteik apropóján (KT – Varga Éva Mária: A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok 1941-1947; UK: Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban 1941-1944. Esemény – elbeszélés – utóélet) két, egymással teljes mértékben ellentétes nézet ütközött meg a huszadik század nagy történeti eseményeiről, azok értelmezéséről. Végignézve a vitát (Krausz-Ungváry vita a KK-ban), nyugtalanság vett rajtam erőt, amíg rá nem eszméltem a megoldásra, ami már megadta a megfejtés nyugalmát.

Fekete György: A másik Ungváry, avagy fontos-e, hogy a magyar történelemtanároknak milyen legyen a magyar történelem? részletei…