A görög választók Európa reményei

Az Európai ATTAC Hálózat közleménye

A görög választások január 25-én megnyitják a lehetőséget, hogy véget vessenek az EU embertelen megszorító politikájának. Az EU kormányainak ez a megszorító politikája milliók életét fenyegeti, tönkreteszi a gazdaságot és antidemokratikus .

Az új görög kormány, amely nemet fog mondani a Trojka diktatúrájára, Európa összes polgárának érdekében jár el és a társadalmi mozgalmak támogatásával a görög adósságválság újratárgyalását fogja kérni, valamint alternatívákat fog kidolgozni a szociális és a kulturális kiadások lefaragásával szemben. A görög nép demokratikus választásával szemben a fősodor média által keltett hisztéria szöges ellentétben áll az Európai Unió túlnyomó többségének akaratával. A görög választóknak a politikai többség melletti kiállása, amely egy európai adósságkonferencia megtartását, tisztességes minimálbért, egészségügyi ellátást és élelem biztosítását követeli mindenki számára, hozzá fog járulni az alapvető emberi jogok minden európai polgár számára történő helyreállítása érdekében A görög nép jogaival szemben szünet nélkül folytatott politikai és médiakampány csak a pénzügyi befektetők, a bankok, a gazdasági elit és azok politikai támogatóinak profitérdekeit szolgálja Európa-szerte. A megszorításokat Európa-szerte elutasító görög állampolgárokkal és társadalmi mozgalmakkal együtt olyan megoldásokért küzdünk, amelyek felszabadítják társadalmainkat a pénzügyi piacok uralma alól és haladó gazdasági, pénzügyi, társadalmi és környezetvédelmi politikák irányába mutatnak. Ezeket az elveket tartalmazza a 2012-ben elfogadott “Hét alapelv a társadalmak pénzpiacok uralma alól történő felszabadítása érdekében” című közleményünk, amely a következőket tartalmazza:

  • az államháztartás elválasztása a pénzpiacoktól,
  • az adósságcsapdától való megszabadulásunk érdekében a megszorító politikák beszüntetése,
  • intézkedések bevezetése a pénzpiacok hatástalanítására és
  • a bankszektor demokratikus ellenőrzés alá helyezése.

Az alapelvek közé tartoznak még: a vagyonadó és a társasági adó emelése az államháztartás fenntarthatóságának megalapozása érdekében, az adóelkerülés megszüntetése és pénzügyi embargó bevezetése az adóparadicsomokra. Az Európai ATTAC Hálózat elítéli a Görögországban zajló demokratikus változások elleni izgatást, és arra szólítja fel a görög embereket, hogy maradjanak állhatatosak abbéli hitükben, hogy a demokratikus változás lehetséges. Ez nem csak a saját érdekük, hanem a legtöbb európai ember érdeke is.

Itt az ideje, hogy visszaszerezzük a demokráciát!

fordította: Benyik Mátyás

14 hozzászólás a(z) “A görög választók Európa reményei” bejegyzéshez

  1. KKE

    Minden épeszű ember száz százalékosan biztos lehetett abban, hogy a Syriza állítólagos “baloldaliságáról” szóló hazugság, a revizionsta-opportunista-antikommunista európai álbaloldal e kedvenc teóriája előbb-utóbb le fog lepleződni. Magam sem gondoltam volna azonban, hogy ilyen hamar. A politikai bohóc Tsipras mohó hatalomvágya azonban már nem egészen egy nappal a választások után oda vezetett, hogy pártja koalícióra lépett a “Független Görögök” nevezetű jobboldali populista bűnbandával, a Jobbik magyarországi megfelelőjével.

    Ez a sötét társaság választási programját ( és politikáját) mintha egyenesen Vonáéktól vette volna át: fő elemeit ugyanis ( a bankok, az IMF és Merkel asszony gyalázásán túl ) a bevándorlók és általában a nem-görögök elleni alpári uszítás, valamint a gyűlölt szomszédok ( esetükben persze Románia és Szlovákia helyett Törökország és Makedónia) elleni revizionista háborús fenyegetődzés jellemzi.

    Madarat tolláról, embert barátjáról, politikai pártot koalíciós partner(ei)ről lehet megismerni. S vajon szövetkezhetne-e egy igazi baloldali párt a “görög Jobbikkal” akkor, ha valóban baloldali lenne? Egy frászt…. ( Német nyelvismerettel jómagam a német sajtó – valamint a cikkeket kommentáló olvasók- reakcióiról tudok beszámolni, mely reakciók a döbbenettől a gúnyos nevetésig terjednek- s joggal. )

    Ugyanilyen hamar fog lelepleződni persze Tsiprasék, és általában a revizionosta-opportunista-antikommunista európai álbaloldal másik hazugsága is, a kapitalizmus megjavíthatóságáról, ergo a “kommunista megoldás” ( a kapitalizmus megdöntése a főbb termelőeszközök társadalmi tulajdonba vétele útján ) felesleges , sőt kártékony voltáról, az osztályharc feleslegessé válásáról. Tsipras úrék mohó butaságát és gerinctelen megalkuvó voltát tekintve erre a lelepleződésre nem kell tovább várni maximum három hónapnál.

    Válasz
    1. KKE

      Idevágó friss hírek szerint az állítólag baloldali Tsipras bohóc és truppja választási győzelmét lelkesen üdvözli többek között:

      – Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője-,
      – Bernd Lucke, a német AfD ( Aktion für Deutschland) nevű (szélső)jobboldali alakulat elnöke-,
      – Matteo Silvani, a jobboldali populista olasz Lega Nord első embere-,
      valamint Nigel Farage, a brit jobboldali populista Ukip vezetője is.

      No comment…..

      Válasz
  2. KKE

    Teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a vasárnapi görögországi választások igazi győztese a Görög Kommunista Párt, a KKE lesz ( teljesen függetlenül az általa elért százalékos eredménytől) akkor, ha a Syriza végez az első helyen, s alakít majd kormányt. A KKE mellett pedig a nyertesek sorába fognak tartozni a valódi ( tehát a kapitalizmust nem megjavítani-megvédeni, hanem megszűntetni akaró ) baloldali pártok is, élükön a valódi kommunista pártokkal. (KKE, Német Kommunista Párt, Portugál Kommunista Párt, Spanyolország Népeinek Kommunista Pártja, az olasz Népi Baloldal-Kommunisták , az osztrák Partei der Arbeit, stb, stb)

    Ugyanilyen biztos továbbá, hogy a választások legnagyobb vesztesének a Syriza bizonyul majd abban a számára végzetes esetben, ha balszerencséjére tényleg megnyeri a választásokat és kormányt tud alakítani. Velük együtt pedig –igen rövid időn belül-hatalmasat fognak bukni majd a Tsiprasékat vehemensen támogató antikommunista „kommunista „ pártok ( Francia „Kommunista” Párt, Spanyol „Kommunista” Párt, Osztrák „Kommunista” Párt stb) , illetve antiszocialista „szocialista „ pártok is ( M”Sz”P, francia „Szocialista” Párt stb) -, és álbaloldali „baloldali” pártok is ( pl. a német Die „Linke” és a magyar „Balpárt”) . Vagyis, nagyjából és egészében, az Európai „Baloldal” dicstelen képviselői, melyek politikáját az alábbi elvtelen alepelvek határozzák meg: antikommunizmus (gyakran „antisztálinizmusnak” álcázva)-, oroszellenesség-, Kína-ellenesség-, a „létezett szocializmus” gyalázása, ezzel együtt pedig a kapitalista restauráció – a „rendszerváltás”- alapvetően pozitív változásként mi több, „forradalomként” ?!?!?! való beállítása-, és szinte valamennyi NATO –agresszió támogatása. Végül, de koránt sem utolsó sorban pedig annak hirdetése, hogy a kapitalizmus, illetve annak valamelyik szinonímája ( szabadverseny, EU, globalizáció stb, stb) alapvetően pozitív dolog-, mi több, a „jólét”, a „demokrácia” és a „szabadság” egyetlen biztosítéka akkor, ha a kapitalista rendszer politikai irányítását a saját rendszerük politikai irányításához sajnos nem értő kapitalisták helyett az opportunista-revizionista álbaloldal pártjai vehetik végre a kezükbe. ( V.ö: „ A háború komolyabb dolog annál, mintsem hogy az irányítását katonákra lehetne bízni..”)

    Az az illuzió pedig, hogy a kapitalista rendszer lényegéből fakadó borzalmak tulajdonképpen nem a kapitalizmus lényegéből erednek, (hanem esetünkben csupán Samaras úr, Merkel úrasszony, az IMF és a Trojka hibáiból ), és ezért a kapitalizmus lényegének ( a főbb termelőeszközök tőkés magántulajdonának) megváltoztatása nélkül ( tehát minden erőfeszítés, minden (osztály)harc, minden bolseviki erőszakoskodás nélkül ) minden „jóra fordítható”-, nos, ez az illúzió jelenleg még sok szavazatot hoz Tsiprasnak és elvbarátainak a kizsákmányolt, kirabolt, „megalázott és megszomorított” milliók sorából. ( Értelemszerűen csökkentve ezzel a valódi baloldali , valódi kommunista pártok támogatottságát-, de hát nem hiába van az Európai „Balpárt” a tőkések Európai Uniójának fizetési listáján.)

    A tőkés rendszer „megjavíthatóságának”, tehát a „kommunista megoldás” felesleges, sőt káros voltának a hazugsága azonban csak addig hazudható igazságnak, amíg az illető revizionista-opportunista álbaloldali párt balszerencséjére tényleg hatalomra nem kerül. Mert ebben az esetben elkerülhetetlenül lelepleződik, hitelét és támogatottságát veszti végleg és tökéletesen -, mint egykor a PASOK Görögországban vagy az M”Sz”P ( és álbaloldali szövetségesei) hazánkban. És persze a Die Linke is jó 10 -15 százalékkal kevesebb szavazatot kap már Berlinben, amióta pár évvel ezelőtt szintén álbaloldali „tettestársával”, az SPD-vel közösen kormányozta a német fővárost, támogatva például a vízhálózat, illetve az önkormányzati lakásállomány pusztító hatású privatizációját-, valamint tanárok, orvosok, közszolgálati dolgozók százainak a lapátra tételét- mindezt természetesen a kapitalizmus megjavításának ( már mint a tőkések szempontjából való tovább tökéletesítésének) őszinte szándékától vezettetve.

    Nos, ez a jól megérdemelt gyalázat és drámai támogatottság-csökkenés jut majd osztályrészül rövid időn belül a Tsipras nevű úriembernek és pártjának, valamint a Syrizát támogató pártoknak és mozgalmaknak is-, függetlenül attól, hogy naivításból vagy zsigeri kommunista-ellenességből, netán tőkésbérenc ravaszságból állnak ki most a „radikális baloldalnak” hazudott görög álradikális álbaloldal mellett.

    (Tiszta szerencse tulajdonképpen, hogy a Tsiprasékat támogató pártok és mozgalmak legtöbbjének (kivéve talán a Die Linke pártot) már most is olyan elenyésző a támogatottsága, hogy a csökkenést nem is lehet majd észrevenni…).

    Válasz
    1. Anton Csehov

      Azért béna a néne: – a kispolgárt “burzsoáziának” veszi, holott talán a “Kleinbürger/keinbürger/spiessbürger” illene rá, – mesebeli “tapasztalatokra” hivatkozik a társadalmi igazságosság ellen, ezzel a szélsőjobbra áll.

      Válasz
  3. macska

    Egy kis országban persze nincsen mód egy sikeres szocialista forradalomra…Ezért mégsem puszta naivitás, ha feltesszük a kérdést: a szocialista forradalomig mit kellene csinálni egy olyan kis országban, mint Görögország? Lemészároltatni a munkásokat? Szétveretni a demokrácia polgári demokrácia maradékát vagy mégis mit? Marx is, Lenin is feltették ezt a kérdést, és bizony együttműködtek polgári erőkkel. Mary polgári lapokban publikált, Lenin az eszerekkel működött együtt…Persze nevén nevezte a dolgokat, nem egyikük sem mondta azt a polgári demokráciára, hogy hű de jó, de a cárizmusnál jobbnak tartotta. Szóval nem forradalmi helyzetben nem lehet tisztán forradalmi politikát csinálni, az az azonos a tiszt szektarianizmussal. A Mebal 9o fokos programja optimális program, de nincsen Magyarországon egyetlen komolyan vehető antikapitalista organizáció, mert nincsenek meg a társadalmi felhajtóerői.

    Válasz
    1. macska

      bocs, szarul ír a gépem,sok az elütés, kis kiegészítés. Hiába van jó program, ha nincsen társadalmi erő hozzá. Nem becsülöm le ezt a rengeteg kommunista pártot, amelyek itt létrejöttek, nyilván abszolút jó szándékú emberekből. De komolyan lehet őket venni? Melyiket lehet? Olyan mintha csak szerepelnének…, minden felelősség és kockázat nélkül. Mintha a történelem róluk szólna. Inkább viccesek, mint komolyak. Polgári párcsírák parlamenti és vezéri ambíciókkal vörös zászló alatt, miközben összesen 5 munkás sincs közöttük összesen. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy ugyanolyanok, mint az anarchista magamutogató exhibicionisták, akik egy kávéház vagy klub falain nem látnak túl, nemhogy a munka, illetrve munkanélküliség, a termelés, a tulajdonviszonyok konkrét átalakítása állna cselekedeteik centrumában.

      Válasz
  4. ingyen

    na ja.
    meg hogy hogyan lehet az államháztartást elválasztani a pénzpiacoktól.
    mindenesetre megpróbálhatnák, már csak a poén kedvéért is. én jól szórakoznék.
    😀

    Válasz
  5. KKE

    Józan ésszel szinte felfoghatatlan naivítás azt hinni, hogy “milliók életét” nem a kapitalizmus immanens farkastörvényei teszik tönkre,-Görögországban ugyanúgy, mint a kapitalista világrend országaiban mindenütt-, hanem akármilyen kormányok akármilyen politikája. Hogy tehát egy jó kormány, 7 vagy akár 77 “demokratikus ” alapelv bevezetésével megteremtheti a jó és demokratikus kizsákmányolást, a “legtöbb ember érdekében”.

    Hogy ez a príma revizionista- opportunista éca annak az ütődött Marxnak, Engelsnek, Leninnek, Che Guevarának stb. stb. nem jutott a csökött eszükbe…! Mennyi hőbörgést, zajongást, rendetlenkedést meg lehetett volna spórolni pedig, ha már e bolseviki bajkavarók idejében is él egy Tsipras úr, és elárulja az ütődött Uljanovéknak, hogy a kizsákmányoló rendszer lényegén, a főbb termelőeszközök tőkés magántulajdonán nem kell változtatni ( vagyis nem kell ezeket társadalmi tulajdonba venni) ahhoz, hogy élhetőbbé váljék a kizsákmányolt “legtöbb ember” sorsa. Kizárólag Samaras urat kell kicserélni Tsipras úrra, Orbán urat Csurcsány úrra, Merkel úrasszonyt Gisy úrra, Holland urat Melanchon úrra, stb, stb.

    Nos, én viszonylag tájékozott optimista lévén igen csak pesszimista vagyok a kapitalizmussal kapcsolatban- de hogy az előbb említett csereurak (élükön Tsipras úrral) hatalomra jutása lenne “Európa reménye”-, nos, ezt még én is túlzott és alaptalan pesszimizmusnak tartom. A Syriza győzelmének épp ezért nagyon szurkolok-, hiszen csak így lepleződhet le mindenki előtt az európai opportunista-revizionista álbaloldal (lásd. Európai Balpárt) által terjesztett kártékony hazugság a kapitalizmus “megjavíthatóságáról”, illetve a demokrácia és a kapitalizmus lényegi azonosságáról.

    Válasz
    1. gruz

      Lényegében egyetértek az aggódással. Azzal is, hogy nem az a gond, hogy rosszul menedzselik egyes kormányok a kapitalizmust. Én a Sziriza (?) győzelmének azért drukkolok, hogy meg tudjam, hogy mire mehetnek. Nem vagyok optimista, de azt hiszem, hogy csak az egész EU megváltoztatása hozhat el egy humanista társdalmat. Hogy lehet-e ezt “békés átmenettel” megoldani? A liberálisnak gondolt kapitalizmus szörnyűségeit enyhíteni lehet. Ez rövid távon csábító és vonzó lehet (Svédország? Vagy inkább Svédország a 80-as években?). Egy emberi élet rövid távú, azaz a jelen berendezkedés csak enyhítésre ad lehetőséget és ehhez lehet támogatást szerezni, netán un. “választásokon” győzni. A változtatás igényével amit az említett forradalamárok képviseltek egyetértek, de a sikertelenségük okát is kell elemezni és kutatni. Kísérleteink kudarcot vallottak (nem mindörökre!), de nem azért mert nem volt igazunk, hanem valüszínűleg azért, mert a módszerek nem voltak megfeleleőek. Gyengék voltunk. Mindenestre izgatottan várom az eredményt. Azt már látom, hogy a hellerágnesek, konrádgyörgyök és kisjánosok idegesek (H. Á. éppen az bolsevizmus szörnyűségeit elemzi a TV-ben), ez pedig biztató. 🙂

      Válasz
    2. gruz

      Sok mindenben egyetértek, de talán ennyire nem fumigálnám a Sziriza-t. Azért ajánjanám figyelmébe, hogy “azt tudjuk, hogy mi lesz, de hogy addig mi lesz…”. A szocializmus az emberekért van (lesz), így értékelni kell bármit ami átmeneti könnyebbséget hoz az életükbe. Igaz viszont megtörténhet, hogy ez késlelteti a cél elérését. Fontos kérdéseket taglal, és abban is igaza van, hogy olyan egyszerű választ kell adni rá amilyet csak lehet, de nem egyszerűbbet!

      Válasz
  6. Macska

    Egy dolgot nem értek. Hogy büdös fenébe lehet demokratikusan ellenőrizni a bankszektort

    Válasz

Hozzászólás