A holokauszt relativizmus határa – Krausz nyert Szakállyal szemben

A Veritas Történetkutató Intézet igazgatója 800 ezer forintra perelte Krausz Tamás történészprofesszort egy, az ATV-ben tett nyilatkozatáért, aki szerint felháborító, hogy az intézetigazgató még ezen a holokausztról szóló vitán is pénzt szeretne keresni.

http://www.atv.hu/belfold/20140619-torteneszhaboru-a-birosagon-szakaly-vs-krausz

Szakály Sándor, a kormány által létrehozott Veritas intézet vezetője januárban nyilatkozott arról, hogy szerinte az 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt deportálás inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető. Kijelentése felháborodást okozott: civil, vallási és politikai szervezetek szólították fel a lemondásra.

Krausz Tamás történész professzor az ATV Szabad Szemmel című adásában – éppen a Szakály Sándorral készített interjú előtt – kijelentette, hogy Szakály tézise nem egy tudományos üzenet, a magyar tudományos életben nincs olyan álláspont, hogy a holokauszt idegenrendészeti eljárás esemény volt. Krausz úgy vélte, Szakály kijelentése szélsőjobboldali provokáció, ami büntetendő lenne, mert relativizálja a holokausztot, súrolja a holokauszt tagadást. krausz tamásKrausz Tamás

Szakály Sándor – és ügyvédje – keresetében azt állítja, hogy Krausz ezekkel a mondataival azt állította Szakályról, hogy elemi történelmi ismeretek birtokában nem levő, tudatlan, történetkutató intézet vezetésére alkalmatlan személy. Emellett olyan, akinek nincs erkölcsi érzéke, humanitárius tekintetben értéktelen, alávaló, aki közömbös a zsidó embertársai elpusztításával kapcsolatban, ami személye emberi minőségének a silányságára enged egyenes következtetést. Ráadásul, aki az emberi alapértékeket ideológiai, vagy politikai okokból hagyja figyelmen kívül.

Szakály megemlíti az úgynevezett ellene indult támadásokat, miszerint leváltását követelik sokan, és emiatt – állítja – ez az ügy a társadalmi kapcsolataira negatív hatást gyakorolt, a tudomány egyes képviselőiben bizalmatlanságot okoztak iránta.

Szakály szerint kijelentésével Krausz megsértette az emberi méltósághoz és a jó hírnévhez való jogát, ezért arra kéri a bíróságot, hogy kötelezze a történészt nyilvános bocsánatkérésre és 800 ezer forint nem vagyoni kár kifizetésére. szakály sándorSzakály Sándor

Krausz álláspontja ellenben az, hogy Szakály egyszerűen elfelejti, hogy feljelentésében általa is idézett megjegyzése, „ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető”széleskörű hazai és nemzetközi tiltakozást váltott ki, hiszen a magyarországi holokauszt kezdetét, (több mint 15 ezer magyarországi zsidó lemészárlását Kamenyec-Podolszk térségében 1941 augusztusában) nevezte idegenrendészeti eseménynek vagy eljárásnak, éppen azzal a fogalommal operával, amellyel Nürnbergben a nácik fedezték, illetve „magyarázták” a holokauszt végrehajtását.

Krausz szerint amennyiben Szakály nem érti, hogy mi a baj a kijelentésével, vagy alig palástolt cinizmus, vagy egy tudóshoz méltatlan, rendkívüli tájékozatlanság megnyilvánulása a témakörben. A történész bizonyítékként csatolta a témakör legfontosabb tudományosan értékelhető tanulmányait (Braham, Ságvári Ágnes, Majsai Tamás, Gellér Ádám), amelyek – szerinte – fehéren-feketén bizonyították már évekkel ezelőtt, hogy a holokauszt kamenyec-podolszki problémáját ép erkölcsi és szakmai érzékkel nem lehet idegenrendészeti epizódként felfogni.

„Szakály úr cinizmusa az, ami kiváltotta a széleskörű felháborodást” – állítja Krausz Tamás, aki egyebek mellett azzal védekezik, hogy mint a történettudományok doktora, számos tudományos mű szerzője, az ELTE BTK Történeti Intézet professzora, rendelkezik azzal a szerzett képességgel és intellektuális-szakmai felhatalmazással, hogy meg tudja állapítani, mely kijelentés tartalmaz tudományos értéket, értékítéletet, tudománytalan szamárságot vagy éppenséggel politikai provokációt.

Krausz az állítja, hogy ha Szakály nem történész lenne, ha nem a politikai hatalom kegyeltje lenne, ha nem számtalan testület, intézmény vezetője és alkalmazottja lenne, akkor – egyszerű, tanulatlan emberként – nyilván megfogalmazhatna ilyen álláspontot. De ilyen befolyásos és felkészült emberről nem vagy csak nagyon nehezen képzelhető el, hogy nem volt tisztában kijelentése valódi súlyával.

A kártérítésről szólva a védelem azzal érvel, hogy Szakály egymillió forintos havi fizetése a Veritasban nem arra utal, hogy az általa kirobbantott vitának anyagi vesztese lenne. Az ELTE egyetemi tanárai nettó 3oo ezer forint körüli összeget keresnek. „Engem ugyan Szakály Sándor fizetése nem foglalkoztat, de felháborítónak tartom, hogy még ezen a holokausztról szóló vitán is pénz szeretne keresni” – fogalmaz Krausz.

A per csütörtök délelőtt kezdődött el. A bíró ítéletet is hirdetett: nem adott helyt a felperesnek. Krausz Tamás azt nyilatkozta az atv.hu-nak, fontos volt ez az igazságos bírói döntés Magyarországon, ahol ma már hézagos a szólás- és sajtószabadság.

atv.hu

2 hozzászólás a(z) “A holokauszt relativizmus határa – Krausz nyert Szakállyal szemben” bejegyzéshez

  1. tovaris

    Gratulálok, professzor elvtárs! Engem a per megnyerésén túl, mint mérnökembert az is érdekelne, hogy Szakály úr vajon milyen képletek alapján számította ki azt a 800 ezer forintot…:-)))

    Válasz
  2. Anton Csehov

    Szakály szerint Krausz kijelentése alapján lehet őt, Szakályt tudatlan és gonosz fickónak tartani – szerintem Szakály saját kijelentései alapján lehet.
    Egyébként gratulálok Krausz doktornak, és örülök, hogy a bíróság ezúttal jól működött.

    Válasz

Hozzászólás