A kárpátaljai ruszinok helyzete

A Kárpátaljai Ruszinok Világtalálkozója (VSZPR) – mely a ruszinok nemzetközi mozgalmai közül a legnagyobb – egyre növekvő aggodalmának ad hangot mindazzal kapcsolatban, ami az utóbbi időben Ukrajna Zakarpatszkaja megyéjében (Kárpátalján) történik. 2016. április 5-én a régió törvényhozó szerve, a Megyei Tanács, a szavazatok abszolút többségével, az ukrán központi szerveknek szóló Felhívást fogadott el. A dokumentum, egyebek mellett, emlékeztet arra, hogy a régió lakossága, törvényhozói már jó ideje, és nem egy alkalommal sürgették és sürgetik a központi hatóságokat: biztosítsanak széleskörű autonóm jogokat Kárpátalja számára.
Ezzel összefüggésben a Felhívás kiváltképpen hangsúllyal említi a megyében, 1991-ben sorra került népszavazás eredményét. Melynek során a megye lakosságának mintegy 80 százaléka arra szavazott, hogy a régió kapjon autonómia státuszt. Mindezeket a tényezőket figyelembe véve, a Megyei Tanács küldötteinek többsége követelte, hogy Kijev folytassa az ország dezintegrálásának politikáját (MEGJEGYZÉS: nem túl szerencsés megfogalmazás – „az ország föderatív átalakításának” követelése helyénvalóbb lett volna), adja meg Kárpátaljának a jogot, hogy természeti kincseinek egy részével maga rendelkezhessen, illetve egyes állami intézményeket maga irányíthasson.
A jelen Felhívás azonban rendkívül negatív visszhangot váltott ki a kijevi hatalmi szervekből – amelyek államcsíny kísérleteként értékelték a kárpátaljai küldöttek vélemény-nyilvánítását. Porosenkónak, az ország elnökének utasítására személyesen V. Gricak, az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat (az SZBU) vezetője vette kézbe a törvényhozók „megregulázását”.(1) Parancsára sürgősen Kárpátaljára utazott a SZBU mintegy kétszáz munkatársa, akik menten hozzáláttak ahhoz, hogy minden egyes, a Felhívást aláíró küldöttre erkölcsi, és gyakorlati, fizikai nyomást gyakoroljanak annak érdekében, hogy visszavonassák velük a Felhívás aláírását.
Ezzel egyidejűleg támadások indultak a kárpátaljai ruszinok szellemi és civil társadalmi vezetői ellen. És bár a ruszinok a régió lakosságának nagy többségét alkotják, a kijevi hatóságok terroristáknak, olyan szakadároknak tartják, akik arra törekednek, hogy Kárpátalját kiszakítsák Ukrajnából. Így egyikük Venedikt (Benedek) egyházi méltóság ellen bírósági eljárás indult. Vele akar az SZBU példát statuálni, hogy azután általában véve is betiltathassa a megyében a pravoszláv egyházat. (2)
Mindezek mellett, Kijev ösztönzésére, aktív kampány indult a kárpátaljai sajtóban, tudományos körökben. Ebben a ruszinokat szeparatizmussal vádolják, illetve igyekeznek elvenni tőlük azt a jogot, hogy önálló nemzetnek tekinthessék magukat.
A kijevi hatóságok által a kárpátaljai ruszinok elleni törvénytelen akciók között említhető, például, hogy, kijevi utasításra, a munkácsi városi tanács úgy döntött: elkobozza a munkácsi Ruszin Házat, a ruszinok kulturális és társadalmi központját.
A Ruszin Tanács kénytelen kijelenteni: az ukrán központi és helyi hatóságok ilyesfajta cselekményei ok nélkül és mesterségesen idézik elő azt a helyzetet, amikor Kárpátalján növekszik a feszültség és valós aggodalmakat, nyugtalanságot keltenek a régió nemzeti kisebbségeiben, biztonságukat, jogaikat, érdekeik érvényesülését illetően. A Tanács mindezzel összefüggésben figyelmeztet: ha tovább folytatódik az Ukrán Államnak az ilyesfajta politizálása, az óhatatlanul a régió lakosságának, a különböző nemzeti közösségek képviselőinek aktív ellenállásába ütközik majd. Annak a harcuknak, amelyet biztonságukért, saját vallási és nemzeti identitásuk védelmében vívnak, csak új lendületet kölcsönöznek majd a Kárpátalja autonóm státuszának biztosítása érdekében kifejtendő erőfeszítéseik. Ez óhatatlanul egy olyan újabb feszültségforrás, konfrontáció kialakulásához vezethet, mint amilyen a Donyec-medencében (Donbassz) alakult ki.
A Ruszin Tanács felhívással fordul minden, az Ukrajnával kapcsolatos problémák rendezésébe bekapcsolódott államok, politikai körök – Európa országai, USA, Oroszország, az Európai Parlament – vezető politikusaihoz, hogy gyakoroljanak hatást az ország (t.i. Ukrajna) hatóságainak a Kárpátaljával kapcsolatos lépéseire: biztosítsák azt, hogy annak lakossága – békés, civilizált módon – maga alakíthassa sorsát.

MEGJEGYZÉSEK:
(1.) Az egyébként Washingtonból – konkrétabban pedig Geoffrey Pyatt kijevi amerikai helytartó által – irányított bábállam jogot formál arra, hogy saját „joghatóságát” külföldi, valóban szuverén államokra is kiterjessze. A Felhívásban leírtakhoz hasonló helyzetre került sor a népszavazásra készülő Hollandiában is. A másik titkosszolgálat – a külső felderítés – azóta elmozdított vezetője kérte a bábelnök hozzájárulását a népszavazás előkészítésén dolgozó, legaktívabb holland politikusokra való, adott esetben, „fizikai ráhatásra”. A bábelnök nyilván áldását adta a tervre: az egyik holland képviselő munkatársa ellen merényletet hajtottak végre (szándékosan nekiszorították egy autóút elválasztó korlátjának, súlyosan megsebesült). A képviselő „értett az üzenetből” – és nem ment el a Donbasszal való szolidaritás kifejezésére szolgáló egyik rendezvényre.
(2) A pravoszláv egyházat immár nemcsak Kárpátalján akarják betiltani: valakik törvénytervezetet nyújtottak be az ukrán parlamentben, hogy UKRAJNA TERÜLETÉN NYILVÁNÍTSÁK TERRORISTA SZERVEZETTÉ ÉS TILTSÁK BE AZ OROSZ ORTODOX EGYHÁZAT. Ehhez tudni kell: a (volt) Szovjetunió egész területén a pravoszláv (görögkeleti, ortodox, stb.) egyháznak – évszázados hagyomány szerint – A MOSZKVAI PÁTRIÁRKA A FEJE (úgy, ahogy a katolikusoknál, „pápa” néven, Róma püspöke). Ukrán nacionalisták, még évtizedekkel ezelőtt létrehozták saját, szakadár egyházukat, a „kijevi pátriárka” főségével. A szovjet időkben – mi tagadás – ezt a szakadár egyházat üldözték. Az elvetemült, velejéig gonosz Filaret „pátriárka” most törleszt: sorra foglalják el a „moszkvai egyház” templomait, űzik el, még istentisztelet közben is, a híveket, szórják ki és szentségtelenítik meg kegytárgyaikat. Immár az ukrajnai pravoszláv egyház legrégibb, legnagyobb kegyhelyét, a „Kijevi Lavrát” is veszély fenyegeti. A polgárháborús Donbassznak a junta által elfoglalt településein üldözik a „moszkvai egyház” papjait is: többeket közülük iszonyú kegyetlenséggel megkínoztak. Volt olyan pópa is, akit a ma Nyugaton annyira siratott Natalja Szavcsenko vérszomjas, tömeggyilkos terroristanő személyesen kínzott meg.
(3) 1944. november elején – miután a szovjet hadsereg bevonult Kárpátaljára –, a terület ruszinjai gyűlésükön kérték, hogy vegyék fel őket a Szovjetunióba. MÁR AKKOR IS KIKÖTÖTTÉK AZONBAN: ÖNÁLLÓ SZOVJETKÖZTÁRSASÁG – ÉS NEM SZOVJET-UKRAJNA RÉSZE – AKARNAK LENNI. Tudták, már akkor is, amit tudtak: az ukránok nem ismerik el őket önálló nemzetnek: be akarják majd olvasztani, és elukránosítani őket. VALAKI AZONBAN, 1946-BAN, HELYETTÜK DÖNTÖTT: Kárpátalját hozzácsatolták az Ukrán Szovjetköztársasághoz, annak egyik megyéjeként. 1991-ben megvolt az említett népszavazás. Pár hónappal később pedig összeomlott a Szovjetunió, Ukrajna pedig nyomban kikiáltotta függetlenségét. A túláradó boldogságban úszó magyar vezetés – személyesen pedig a magyar történelem legostobább, legtehetségtelenebb külügyminisztere, Jeszenszky Géza – tüstént Kijevben termett, hogy ne csak elismerje Ukrajnát, de mindjárt diplomáciai kapcsolatot is létesítsen vele. A „mekkmesternek” esze ágában sem volt azonban cserében kikövetelni az újsütetű, nacionalista államtól az autonómiáról szóló kárpátaljai népszavazás eredményének Kijev általi elismerését, tiszteletben tartását.
(Hasonló helyzet ismétlődött meg Moldávia esetében is. Mint emlékezetes, a jelentkező NATO-tagoktól SZIGORÚAN MEGKÖVETELTÉK területi vitáik rendezését. Aminek nemzetközi jogi formája volt: ALAPSZERZŐDÉS ÉS HATÁREGYEZMÉNY MEGKÖTÉSE AZ ADOTT ORSZÁGGAL. Néhány év múlva Románia NATO-csatlakozás került sorba. AZT KELLETT VOLNA VELE SZEMBEN IS ÉRVÉNYESÍTENI, AMIT MAGYARORSZÁGTÓL IS KIKÖVETELTEK. Lévén, hogy Románia – Moldávia 1991-es kiválása óta – NEM IS TITKOLTA: az általa visszakebelezni kívánt Moldáviával sem alapszerződést, sem határegyezményt nem hajlandó kötni (amivel nemzetközi szerződésben is elismerte volna Moldávia függetlenségét). Sőt, mindvégig „a két Romániáról” beszélt, amit csak a Prut (határfolyó) választ el egymástól. ÉS HOL VOLT EKKOR A MAGYAR DIPLOMÁCIA (mely egyébként annyit siránkozik „Édes Erdélyről”)?! SEHOL! Miért nem vétózta meg Románia NATO-tagságát (mindaddig legalábbis, amíg Moldáviával alá nem írja az említett egyezményeket)? Velünk ellentétben ROMÁNIA ÚGY VÁLHATOTT A NATO TAGJÁVÁ, HOGY TERÜLETI IGÉNYEI VOLTAK (egy másik országra)! Persze, ezt a Nyugat (a NATO) is támogatta és támogatja! A szemünk láttára SZÜLETIK ÚJJÁ, KÉT ÉV MÚLVA, NAGY-ROMÁNIA, kerül vissza a megalázott moldáv nép nyakára a román iga – ezúttal már örökre! NEM MELLÉKESEN: VÉGLEG FELBORUL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI TERÜLETI STATUS QUO!
(A Krím „orosz annexiója” miatti nyavalygás és kollektív agybaj helyett talán inkább ezen kéne elgondolkodni!)

Заявление Всемирного Совета подкарпатских русинов.
Cостоялось заседания Президии Сетевого Русинского Движения (СРД), на котором обсудили предложение закарпатских предпринимателей озвученных 14 мая в Мукачево на…
GETSKO-P.LIVEJOURNAL.COM

20 hozzászólás a(z) “A kárpátaljai ruszinok helyzete” bejegyzéshez

  1. Tovaris

    https://news.mail.ru/politics/25915817/?frommail=1

    США выступают против идеи референдума в Южной Осетии

    Az USA ellenzi a népszavazást Dél-Oszétiában, amely az Orosz Föderációba való belépést szorgalmazza.
    Emlékszünk még az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvére?
    Abházia és Dél-Oszétia népei nem kívánnak Grúzia részeként élni – csak úgy, mint a krímiek.

    Válasz
  2. Tovaris

    Emil
    2016-05-22 – 20:25

    Ebből nem kérek – s még néhány száz millióan sem. A vágyak hajtanak a cél eléréséhez. Ez a fajta hozzáállás a legfőbb gátja jelenleg a forradalmi változások kezdeményezésének. Ennek a mentalitásnak az elérése és elterjesztése volt az ellenforradalom célja mindig. Régen, ma és a jövőben is.

    Válasz
    1. macska

      Micsoda szégyen!!!!!

      Magyar katonák az Oroszország ellen felvonuló NATO-haderőben
      Budapest, 2016. május 15. vasárnap (MSZF)

      Száz magyar katonát küld a kormány abba a négyezer fős haderőbe, amelyet a NATO Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba akar telepíteni Oroszország ellen – tudatta a Magyar Békekör jól értesült forrásból vasárnap.
      A magyar katonákat idehaza tartják majd készenlétben, hogy szükség esetén a helyszínre vezényelhessék őket a rotációs művelet keretében.
      „Megfújták a kürtöt, mennünk kell” – mondták a Békekörnek.
      A Békekör megkeresésére a miniszterelnökség nem cáfolta a tervet, de nem is erősítette meg. A Békekör május 5-én kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy válaszoljon, eleget tesz-e a magyar kormány annak az amerikai kérésnek, hogy katonát küldjön a balti államokba és Lengyelországba telepítendő négyezer fős NATO haderőbe.
      Ash Carter amerikai védelmi miniszter május 2-án szólította fel a NATO európai szövetségeseit, hogy adjanak katonát a „fokozódó orosz agresszivitás féken tartására”, mert – mint üzente – a haderőnek nem csak amerikai katonákból kell állnia. Oroszország azzal válaszolt az amerikai lépésre, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentette: három új gépesített hadosztályt létesítenek az orosz határok közvetlen közelében történő NATO haderő-fejlesztés ellensúlyozására.
      A Magyar Békekör szerint a NATO felvonulása Oroszország ellen, és a magyar katonák részvétele benne, nem egyeztethető össze a magyar nép békeakaratával, sem Orbán Viktor ígéretével, hogy a béke nagykövete kíván lenni Kelet és Nyugat között. A katonai szembenállás kiélezése veszélybe sodorhatja Magyarország biztonságát, az Oroszország elleni felvonulás pedig célponttá változtathatja Magyarországot egy európai konfliktus esetén.+++

      Kiadta: MSZF SZK

      Válasz
      1. Tovaris

        Nos, minden valószínűség szerint a Balti államokba telepítendő NATO haderő nem fogja túllépni a szimbolizmus kereteit. Oroszország Lukasenko elnökkel megegyezve légierőt és rakéta elhárító rendszereket telepített Bjelorusszia nyugati határaira. Különösen megerősítették a Kalinyingrádi katonai erőket valamint a Balti- és az Északi-tengeri flottákat. Viborg-ban új tengeralattjáró támaszpont létesült. Pszkov-ban, Lipeckben, Bjelgorodban, Szmolenszkben légideszant hadosztályok állomásoznak. Üzembe álltak a legújabb távolfelderítő horizont radarállomások. A Fekete-tengeri Flotta, valamint a krími távolfelderítő radar is üzembe állt. Az orosz nukleáris arzenál megújult és a megfelelő helyeken települt. A NATO részéről semmi esélye sincs, hogy akármilyen módon, a nukleáris konfliktus “közös megegyezéssel történő” mellőzésével bármiféle katonai konfliktust kezdeményezzenek. A provokációk menetrendszerűen zajlanak, amelyre a súlyuknak megfelelő orosz válaszlépéseket kapnak. A saját határaitól tízezer kilométerre fegyvert csörtető USA “mélységesen fel van háborodva”, hogy a valóban a saját határai közvetlen közelében manőverező orosz légierő és haditengerészet “zaklatja” a békés NATO-t és az USA-t. Tényleg, “felháborító pimaszság” ez az oroszok részéről…

        Válasz
          1. Tovaris

            A NATO-kötelezettség miatt. Amikor “beléptünk” a NATO-ba, ez is benne volt a “pakliban”.
            Ezért kellene sürgősen kilépni a NATO-ból, amíg lehet.

    2. Emil

      Most látom, hiányzik a szerző neve. Gondolom, Csikós Sándor. O ír ilyen jókat e témában.

      Válasz
  3. Tovaris

    A kárpátaljai magyar kisebbség is kerülhet hasonló helyzetbe – főleg a magyar “anyaállam” álságos, bűnös és cinikus politikája következtében. Egy kárpátaljai magyar ismerősöm – aki “nem vádolható” kommunista érzelműséggel – kereken kijelentette, hogy a szovjet időkben minden tekintetben jobb volt a magyaroknak a Kárpátalján, mint ma.

    Válasz
    1. Tovaris

      A jelenlegi hivatalos magyar külpolitika abban “különbözik” csupán a volt Horthy-külpolitikától, hogy ugyanúgy kommunistaellenes, mint amilyen az volt. A jelenlegi látszólagos “oroszbarátság” ne tévesszen meg senkit. A kényszer szülte, mert az ellopott milliárdok híján a lényeges gazdasági, műszaki kapcsolatok csak orosz közreműködéssel valósíthatók meg. Miközben Magyarország tagja egy agresszív katonai tömbnek, és egy oly’ áhított szervezetnek, mint az EU – annak döglődése miatt dafke-politikát folytat a nyugattal szemben. Ez nem fog sokáig tartani, előbb-utóbb “kenyértörésre” kerül a sor. Miként fognak Oroszországgal – a “kommunistákkal” kereskedni, miközben operett alegységeket küldenek ellene a felvonuló NATO-haderőbe? Egyáltalán, hogy képzelik ezt?
      Ezzel az eszement, idióta politikával legfeljebb hamis vonalak mentén még mélyebben osztják meg a magyar társadalmat – miközben a szélsőjobb “örül” a magyar-orosz kapcsolatok fejlődésének, a valamikor szebb napokat megélt magyar “baloldal” pedig elmerül a szovjetellenesség, az antikommunista hisztéria és a russzofóbia bűzös mocsarában. Brávó, fijjug! Ezt jól el…

      Válasz
  4. Emil

    Szerintem nem egyszerűen orosz-NATO ellentétrol van szo. Hanem kifejezetten a centrum, azaz USA-EU es félperiféria, azaz Oroszorszag es potenciális szövetségeseinek ellentéteirol, azaz az új világrend új hierarchiájának meghatározódasarol.

    Válasz
    1. Tovaris

      “azaz az új világrend új hierarchiájának meghatározódasarol”
      És ez nem az orosz-NATO ellentét egyik tényezője? Vastagon az.

      Válasz
        1. Tovaris

          Nem mindegy, hogy egy 1. világháború előtti stílusú világrendszerről van szó, amely kizárólag az imperialista országok közötti újrafelosztásról szól – vagy egy szocialista világrendszer jelenléte – azaz egy, vagy több erős szocialista ország általános kapitalizmus-imperializmus ellenes világrendszeréről. A kapitalizmus történelmi fejlődése már véget ért, a szocializmusnak viszont még csak a legelején tartottunk.

          Válasz
          1. Tovaris

            Egyébként Oroszország nem törekszik világuralomra, hanem a határaihoz közeli területeken biztosítani akarja azt, hogy Oroszország érdekei érvényesüljenek – lehetőleg nem más országok kárára. A szíriai orosz intervenció is kifejezetten azt szolgálta, hogy ne bővüljenek a vele ellenséges területek – ezen túlmenően megmutatta a háború igazi célját – az amerikai imperializmus bűnös cinkosságát az iszlám terrorizmussal kapcsolatosan.

          2. Emil

            A vágyainkat meg kell különböztetni a realitásoktól. Mar az is eredmény, ha Kelet-Európában egy konzervativ-ellenforradalmi autoriter rezsim szilárdul meg a Nyugat segítségével es nem egy nyílt diktatúra. Ukrajna egész Európát jobbra tolja.

    2. Emil

      Annyira így van, hogy ennek része Szíria es a közép-közel-keleti régió, beleértve a torok-orosz viszonyt. A Krím azt is mutatja, hogy a regio vezeto hatalma előbb lehet Irán, mint Törökország. Stb.

      Válasz
  5. Tovaris

    Ha az ukrán vezetés nem fasiszta – és nem puccsal jutott volna hatalomra – talán az időben bevezetett föderációs átalakítás (ide beleértem a Donbassz és más többségében oroszok lakta oblaszty-ok autonóm kialakítását – talán nem következett volna be az, ami. De a fő hangsúly az, hogy az orosz-ukrán ellentét valójában orosz-NATO ellentét (ezt Phoenix jól fogalmazta meg) – aminek nem tétele holmi ruszin érzelgősség. “Egységes ukrán nemzetállam van” … és punktum….

    Válasz

Hozzászólás