A LÉT-koncepcióról

Egy kritikai észrevétel a LÉT-koncepció-hoz:

–          Nagyon alapos munka, minden érvet (ellenérvet) megtárgyal, sok összefüggésre világít rá stb. Mindez, és vele sok megállapítás, aprólékos és körültekintő számítás az anyagnak nagy érdeme. A továbbiakban csak arra koncentrálok, amivel nem értek egyet.

–          Általában túl terjengős az anyag, ami kárára válik. A kevesebb több lenne. 240 ezer karakteres anyagot nem szoktak elolvasni az emberek, holott a bevezető oldalakból és az erkölcsiségről stb. szóló részekből is úgy tűnik, a szerzők a kételkedő emberek tömegeit szeretnék az ügy oldalára állítani. Ráadásul a szóhasználat (idegen szavak, ismeretlen fogalmak) az átlagember számára sokszor nem érthető, néhol nevetséges (pl. „posszibilis ajánlat” J „emberi személy” J 74., 86. o.).

–          Az elméleti rész finoman szólva is problematikus (piac, munka, bérmunka stb.). Jó javaslat csak helyes elmélet alapján születhet. (V.ö. 91.o.: „A fennálló legfőbb kritikája mégis a valóság felmutatása”. Így van, de a valóság nem merül ki a jelenségekben. A valóság felmutatása a társadalmi viszonyok mibenlétének feltárását feltételezi. Az anyag ezt nem teszi meg.) Nevezetesen: a munkát a bérmunka (piacgazdaság) körülményei között soha nem fizetik meg, csak a bérbe vett élőmunka-idő újratermelését (ez a „szükséges” munka), ám ha lehet – pl. nagy munkanélküliség mellett – még ezt sem annyira, amennyi kellene. (Vö. 88.o.: „Van-e ebben az országban, aki még soha nem tapasztalta, hogy nem fizetik meg … a munkáját?” – Kiemelés tőlem A.A.).

Az eredeti FNA-koncepció látensen ellentmond a piaci viszonyoknak, és éppen ez a zseniális benne. Csak kellő szintű (az emberi megélhetéshez elegendő) FNA szűnteti meg a bérmunkakényszert, annál kevesebb nem. A LÉT-anyag szerzői ezzel szemben a piacgazdaság, a bérmunka megmentését tűzik célul. (Ld. pl. 4.o.: „Javaslatunkat szigorúan a 21. századi piacgazdaság feltételeire szabtuk”, „a fennálló piacgazdaságot akarjuk korszerűsíteni”, az „alapfelszereltségű piaci liberalizmust” részesítjük előnyben stb. Kiemelések tőlem – A.A.) Pedig az eredeti FNA-koncepció megvalósulása esetén a bérek aránya az új értékben nőne (erre, pontosabban a béremelkedésre van utalás a LÉT-anyagban is). Ez korlátozná profittermelést. Mivel ez a tőke számára kedvezőtlen, kitelepítené a termelést (még inkább, mint most), tehát „kiürülne” Európa, és akkor az embereknek egyre inkább maguknak kellene kezükbe venni a társadalmi újratermelési folyamatot.

–          A fentiekkel összefüggésben a legfőbb ellenvetésem, hogy az 50, ill. 25 ezer forint nagyon kevés, a gyerekekre már ma is több pl. az árvasági pótlék, a tartós betegnek járó családi pótlék (erről az anyag is szól) stb. Így akkor ezek – a tanulmány szerint is – nem szűnnének/szűnhetnének meg, hiszen az jövedelemcsökkenést eredményezne az érintetteknél. Ezekben az esetekben a LÉT nem egyszerűsítené, hanem bonyolultabbá tenné a szociális ellátást. Ha a LÉT FNA lenne (tehát valóban a megélhetéshez elegendő) akkor ezek a juttatások is kiválthatók lennének.

Summa: A LÉT az FNA-nak ellentmond, minden értelmét elveszi azzal, hogy nem az emberi megélhetéshez elegendő (legalább a KSH által számított) létminimumot adná meg. Az FNA-koncepciónak az felelne meg, ha az anyag mindenkire egyaránt az egyedülálló felnőttre a KSH által megadott összeget venné alapul (gyermek esetén ennek 50%-át). Az FNA elvei szerint tehát egy 84 ezer forint/fő (42 ezer Ft/gyermek) –re vonatkozó számítást kellett volna/kell csinálni.

–          A kormány minapi döntése szerint 2014. január 1-től (18,6 milliárd forintból) egyszerre lehet majd igénybe venni a TGYÁS/GYED/GYES-t. Vagyis új gyermek születésekor nem szűnik meg a nagyobb gyermekre járó juttatás, és az új gyermekre is megkapja az anyuka. Továbbá lehet majd GYES/GYED mellett 8 órában dolgozni. Ezért a GYES stb.-re vonatkozó részt az anyagban át kell dolgozni.

–          A terhes nő emelt LÉT-je teljességgel érthetetlen és indokolatlan. (E sorok írója három gyermeket szült.) A terhesség nem betegség, hanem állapot, nem jár külön költségekkel – feltéve, hogy az egészségügy nem rohad le, és ezért nem kell az SZTK-ban is fizetni a havi felülvizsgálást végző orvosnak. De ez az egész FNA-koncepcióra is igaz, hiszen az is a közszolgáltatások magas színvonalát feltételezi. (Mivel az orvosok is kapnák, megszűnhetne a hálapénz – a 61. oldalon az anyag sajnos megengedi, hogy megmarad a „kötelező” hálapénz. Egy „rendes” FNA esetén ez nem így lenne, mert nincs erkölcsi alapja az orvosnak hálapénzt kérni, viszont lenne erkölcsi alapja a társadalomnak szigorúan fellépni ellene.)

A LÉT-koncepció az összeg elégtelen mértéke miatt ellentétes az Európai Polgári Kezdeményezésben megfogalmazott FNA-koncepcióval, ezért arra nézve káros, azt rombolja, sikerének esélyeit erősen csökkenti. Az FNA-nak éppen az a társadalom-fordító jelentősége, hogy megszabadít a bérmunka-kényszertől (a munkát megszabadítja kényszer-jellegétől). A LÉT nem jár ilyen hatással.

Kérdésem: miért kell valami újat kitalálni, és szembe menni Európával, éppen abban a kérdésben, amely – a civil Európa jóvoltából – végre egy vállalható lépés a bérből, fizetésből, nyugdíjból, segélyből élő százmilliók számára egész Európában? Ha úgy tűnik, hogy a pénz egyelőre nem elég az FNA-ra Mo.-on, akkor talán érdemes felmenő rendszerben bevezetni. Vagy fel lehet vetni a jövedelemelosztást az EU országai között (a gazdagabbak támogassák a szegényebbek FNA-ját) stb. De miért kell – magyar (?) szokás szerint – eleve levenni céljainkból, elképzeléseinkből, követeléseinkből azon az alapon, hogy „úgysem megvalósítható” (persze „szigorúan” ragaszkodva a „piacgazdasághoz” ez helytálló kiinduló-, illetve végpont).

Nem érdemes kevesebbet kérni/javasolni/követelni, mint ami valóban utat nyit a súlyos társadalmi problémák megoldása felé.

Artner Annamária

2 hozzászólás “A LÉT-koncepcióról” bejegyzéshez

  1. Egy vélemény az FNA-ról és egy alternatíva nulladik közelítése (CAE, részlet egy konferencia hozzászólásból)):

    „..A Civil Akcióegységnek (CAE) az FNA-val kapcsolatban egységes álláspontja nincs, noha a CAE-t alkotó szervezetek és aktivisták nagy része elvileg támogatja és üdvözli azt. Ezzel együtt szeretném felhívni a figyelmet az FNA néhány olyan jellemzőjére, amelyet egy politikai program készítői nem hagyhatnak figyelmen kívül:
    – Az FNA bevezetése a fennálló társadalmi-gazdasági rend egyfajta komplex átalakítását igényli: nagyméretű és bonyolult feladat.
    – Az FNA bevezetése – az előzőtől nem függetlenül – még hívei szerint is legalább középtávú projekt: minimum 7-10 évre teszik a szükséges időtartamot.
    – Az FNA-val szemben rendkívül könnyű ellenpropagandát szervezni: a jelenlegi társadalmat és közvéleményt erősen megosztó intézkedés sorozatról van szó!

    A Civil Akcióegység ezért olyan alternatív szociális program létrehozását és felmutatását javasolja, amely a fenti hátrányoktól mentes. Ilyennek gondoljuk egy szociális alapjövedelem bevezetését, amelyet köreinkben „egységes szociális minimumellátás” (ESZME) néven is emlegetünk.

    Az egységes szociális minimum ellátás a legegyszerűbb megfogalmazásban egy olyan szociális háló, amelyen nincsen lyuk. Az alapszükségletek kielégítését tűzi céljául és azt gazdaságosan, társadalmilag igazságos módon éri el.”

  2. Valóban, meglehetősen értelmezhetetlen ez a kezdeményezés! Olyan „de legalább valamit csináljunk, hangulata van.. Tudjuk, hogy kevés, tudjuk, hogy rossz, tudjuk, hogy nem oldmeg semmit (de legfőképpen a legfőbb gondot, a szociális válságot nem) – mégis csináljuk. Hogy ne mondhassák, hogy nem csináltuk!

    Lehangoló!

    Egyébként kísértetiesen igyanez a koncepció lengi be az MSZP-s FNA-kezdeményezést is. De az – legalább – csak tanulmányozás tárgya.

Vélemény, hozzászólás?