A MEBAL új hitvallása: A MEBAL-ról 9 pontban

A MEBAL 2017. évi közgyűlésén megválasztott új Egyeztető Tanács elnöke, Benyik Mátyás a MEBAL-hitvallásának újragondolását javasolja az alábbi szöveggel:

A MEBAL-ról

  1. Mi a MEBAL?

A Magyar Egyesült Baloldal – a MEBAL – az emberről szól. A MEBAL az antikapitalista baloldal összefogására és mozgósítására törekvő társadalmi-politikai mozgalom.

  1. Mi a MEBAL távlati célja?

A MEBAL célja egy, a kapitalizmust meghaladó, az emberhez egyedül méltó közösségi társadalom megteremtése, melyben az értelmes fogyasztás által irányított termelésen, a természeten, az emberek mindennapi személyes boldogulásán és közösségi érintkezésén nem uralkodik a profittermelés, illetve annak törvényszerűen elnyomó gazdasági-társadalmi rendszere.

  1. Mi a MEBAL közvetlen célja?

A MEBAL közvetlen célja valamennyi bérből, fizetésből élő, vagy munka híján segélyből tengődő anyagi és közösségi érdekeinek politikai védelme. Az emberek mozgósítása szerveződésre és önvédelemre. Ezért a MEBAL fellép minden olyan társadalmi, politikai fejleménnyel szemben, amely az embereknek a közvetlen megélhetését veszélyezteti vagy nehezíti.

  1. Hogyan kívánja elérni céljait a MEBAL?

A MEBAL a törvény adta kereteken belül küzd a céljaiért. Lépésről lépésre felderítve és kidolgozva azokat az elkerülhetetlen változtatásokat, amelyekkel ezek elérhetők. Így az Alkotmánynak a bérből, fizetésből élők teljes közössége érdekeit szolgáló módosításainak kezdeményezése, az e közösséget megosztó törvények megszüntetéséért és közérdekű újakért való küzdelem, és az e célokat szolgáló, még létező törvények érvényesülésének a védelme. A MEBAL az emberek öntevékenységére számít e munkája során, és ezt közös szellemi és mozgalmi ismereteinek folyamatos átadásával, korszerű eszközökkel történő áramoltatásával segíti.

  1. Kikből áll a MEBAL?

A MEBAL önzetlen, másokért érezni és tenni kész, a hétköznapi közös cselekvés szükségességét felismerő tagokból áll. E magánszemélyeken túl, csatlakozott tagszervezetekből, illetve pártoló szervezetekből, tevődik össze. A MEBAL egyesületi tagja vagy pártolója lehet minden felnőtt, pártállásra, szervezeti tagságra, nemre, korra, nemzetiségre való tekintet nélkül, aki a MEBAL céljaival, alapelveivel egyetért, és azt kinyilvánítja.

  1. Hogyan viszonyul a MEBAL a mai magyar politikai pártokhoz?

A MEBAL pártoktól független szervezet. Bár az Európai Baloldal a MEBAL-nak nem tagja, de együttműködik vele.

  1. Mikor lesz párt a MEBAL?

A MEBAL akkor lesz párt, ha kiépül országos hálózata, s tagjai az egyesületből párttá alakulás mellett döntenek.

  1. Kik vezetik a MEBAL-t?

A MEBAL nyitott, befogadó mozgalom, amelynek működését és fejlődését a civil szervezeti törvények szerint bejegyzett MEBAL Egyesület segíti és irányítja. A MEBAL Egyesület vezetői méltón képviselik a MEBAL-t a politikai küzdőtéren. Egyesületünk vezetőinek neve honlapunkon olvasható.

  1. Mit tegyek, ha irtózom a pártoktól, de tetszik a MEBAL?

Lépj be a MEBAL mozgalomba, dolgozz kötöttségek nélkül közös céljainkért. Vegyél részt a MEBAL akcióiban! Ha az idő múlásával, kötődésed erősödésével határozottabb együttműködésre vágysz, lépj be Egyesületünkbe! Ebben az esetben választó és választható leszel, közvetlen beleszólásod lesz a MEBAL teljes tevékenységébe a demokratikus működési szabályaink szerint.

  1. Mit tehetek a MEBAL-ért?

Terjeszd a MEBAL szellemiségét és főként programját a „90 fokos fordulatot. Ennek érdekében hozz létre területi csoportot, hogy minél többen megismerjék a MEBAL Mozgalmat, és cselekedjetek közös céljainkért! Feltétlenül regisztráltasd magad a honlapon (hu.mebal.eu), hogy hozzáférj minden információhoz, megkapd hírleveleinket, és tudjunk róla, hogy számíthatunk rád. Ha bárhol elakadsz, írj levelet a mebal@mebal.eu-ra, vagy hívd a +36 30 2524326 -os mobilszámot!

Észrevételeket, véleményeket 2017. május 31.-ig kérem megküldeni a benyikmatyas@freemail.hu  e-mail címemre.

2017. május 17.

Benyik Mátyás, elnök

60 thoughts on “A MEBAL új hitvallása: A MEBAL-ról 9 pontban”

  1. Re Tovaris
    2017-05-23 – 15:24

    Először ismét a hic et nunc hitelességhiányodról.

    Akkor is tisztában voltál avval, mint írod, hogy mások is olvassák, amikor ugyanitt, tehát publikusan szó szerint fölszólítottál, hogy – idézlek – “Szard össze magad!” (még csak nem is csináld össze magad…)? Avagy tagadod, hogy így viselkedtél? És te akarod a másikat inteni… Ráadásul rá se bagózol a tényekre, amelyeket jeleztem.

    Egészen aktuálisan.

    Nem vagy képes leállni? Te martál belém, neked illene. Kizárólag rosszhiszeműséged lehet mögötte, hiszen, harmadszor jegyzem, a konfliktus már elcsendesült, amikor előhozakodtál vele.

      1. A te vulgarizmusodat idéztem bizonyítandó, hogy nincs erkölcsi alapod embertársad szemére vetni bármit is a viselkedéséből. Még ha tényszerűen igazad lenne is. Ám tényszerűen sincs igazságod. Ezenfelül rendszeresen személyeskedésbe lököd az itteni eszmecserét, amennyiben részt veszek benne. Annak dacára, hogy szinte rigorózusan igyekszem ügyelni, hogy kizárólag tartalmi kérdésekre szorítkozzak megszólalásaimban. Próbáld elviselni jelenlétemet úgy, hogy nem kötsz belém.A rád reagáló felvetéseim közül az itt és most leglényegesebbre még mindig nem válaszoltál, ezért immár negyedszer megfogalmazom neked. Kérlek szépen, indokold meg, hogy mi célból hoztad szóba egy harmadik társunk és köztem kialakult konfliktust, holott ez a konfliktus már nyilvánvalóan elcsendesülni kezdett, s én gesztust is tettem az illető irányába…

        1. Még jó, hogy mások is olvassák ezeket, és van saját értékítélő képességük. Vizet tetszik prédikálni a misebor szürcsölgetése közben. Gyönyörű…
          Úgy látszik, neked ez jó. akkor tedd így továbbra is – legfeljebb előbb-utóbb nem lesz kivel vitatkoznod.

          1. Szomorúan konstatálom: továbbra se tudod megoldani annak megindokolását, hogy mi célból hoztad szóba egy harmadik társunk és köztem kialakult konfliktust, holott ez a konfliktus már nyilvánvalóan elcsendesülni kezdett, s én gesztust is tettem az illető irányába…

            Ezért hát megkérdem tőled, áttérnél személyemről mint kommunikációnk tárgyáról, jelen bejegyzéshez közvetlenül kapcsolódó/kapcsolható témára? Emlékszem, ez utóbbiba belekezdtél, lehetne folytatnod?

  2. Fekete György-nek 2017-05-23 – 11:06

    Ne haragudj, de ebbe nem megyek bele. Amikor ide beírok, tisztában vagyok azzal, hogy mások is olvassák.

  3. Érdekességet osztok meg. A Facebookon – természetesen pozitív ajánlással – anno fölhívtam a figyelmet Bartha Eszter egyik cikkére, amely az ÉS-ben jelent meg “A partizánvadász visszalő” címmel. Ebben az antiszemitizmus ellen horthysta zászlók alatt és a nácikat nemegyszer kifejezetten magasztalva “küzdő” Ungváry Krisztián történésznek (az epitheton ornans copyright Krausz Tamás) a Nagy Honvédő Háborúval kapcsolatos megnyilvánulásait bírálja. Nos, e postomat mostanság frissítettem. A frissítésre az éjjel kaptam Izraelből a következő elgondolkodtató hozzászólást (idézem egész terjedelmében):

    “Ungváry tudományossága ide, vagy oda, itt Izraelben az oroszok nem akarnak szóba állni a magyarokkal, mert olyan nép leszármazottainak, mely a második VH-ban annyi háborús bűncselekményt hajtott végre a volt Szovjetunió területén, nincs bocsánat. És hiába próbáljuk megmagyarázni nekik, hogy mi zsidók vagyunk, meg antifasiszták, és a zsidókat is éppúgy üldözték, és kiirtották, mint őket, ők azt mondják, hogy nekünk is harcolni kellett volna ellenük, partizánként, ahogy ezt ők is annak idején megtették.”

    Természetesen a bírálat nem állja meg a helyét, hiszen – többek között – a magyar földrajzi viszonyok teljes nem ismerését tükrözi, mindazonáltal igencsak tanulságos.

    1. Hasonló véleményeket hallottam Voronyezsben, amikor a “nép között” jártam. Igaz, megjegyezték, hogy sok magyar átállt a szovjetekhez, a bjelorussziai és ukrajnai partizánok között is sok magyar harcolt – bennük nem csalódtak.

        1. Tudod, amikor oda jártam híradó akadémiára, a tanáraim között sokan voltak olyanok, akik még harcoltak a Nagy Honvédő Háborúban…voltak tapasztalataik.
          Aztán, amikor a szerviz-korszakom volt, ott munka után sok vendéglátóipari egységben és privát dácsában is előfordultam, ahol azért megismertem a “nép szavát” is.

    1. Azért jobb lenne, ha elismernétek egymás tárgybeli ismereteit – különösebb konfrontáció nélkül.

      1. Mindkét vitatkozónak van egy saját szakmai ismeret háttere – ezen túlmenően saját élettörténete. Természetes, és jó is, hogy ezek különbözőek.
        Ugyanakkor deklaráltan mindketten egy szocializmus hívei – még az is lehet, hogy kommunisták – de a vitát szerintem (kintről sokan figyelik) egymás sértegetése nélkül kellene folytatni. A vita pedig KELL. Ez a dialógus lényege.

        1. Re Tovaris
          2017-05-23 – 07:16

          Hányszor jelezzem? Soha, egyetlen alkalommal se kezdeményeztem személyességbe, sértegetésbe torkolló vitát. Megszólítani se szoktam az illető urat. Kizárólag védekezem, amikor gúnyolnak stb. Amennyiben egyszer vagy kétszer fordulna ilyesmi elő, lehetne mondani: úgy kezdődött, hogy visszaütött. Azonban MINDEN efféle incidens megtámadásommal és védekezésemmel indult. Aki ezt részemről paranoid megélésnek “értékeli”, annak tanácsolom, olvassa a “vitákat”, legalább egy évre visszamenőleg.
          Különben e beszólásod, Kedves Tovaris-Tóni, kifejezetten destruktív, hiszen éppenséggel elcsendesedni kezdődtek a részedről teljesen feleslegesen szóba hozott dolgok. Legutóbb gesztust tettem az úr irányába (Fekete György 2017-05-22 – 11:56: Klassz!), ő pedig megállt konfrontálni.
          Minek a “kavarás”? Ráadásul tőled? Te intesz itt megfelelő viselkedésre, aki nem az ősmúltban itt azt írta nekem, hogy “Szard össze magad!”?
          Hitelesség? Tehát nincs erkölcsi alapod kívülállóként, illetve “kádiként” minősíteni ezt az egészet (vagy bármely konkrétumát).
          Miért nem akkor szólsz, amikor az illető társunk nekem ugrik, sértegetni, gúnyolni kezd, holott előtte semmi effélét nem teszek… Soha.
          Amennyiben a konfliktust élezni kívánod (mert ez a valódi célod most, s nem először), vitázni kezdesz jelen reagálásommal.

          1. Látod? Pont erről beszéltem. Most én is megsértődhetnék, de nem teszem. Dafke. Már csak azért sem, mert lehet, hogy később mindketten megbánnánk.

          2. Mire sértődhetnél meg? Igaztalanul írsz nekem (hiszen szövegszerűen nekem is fogalmaztad). Valamint hiteltelenül, amit bizonyítottam (szintén szövegszerűen). Nyugodtan sértődj meg.
            Rólam ellenben hiába állítod, hogy megsértődtem, látod, ekként személyeskedésbe akarod tolni a dolgot. Különben valóban sértő az eljárásod, vissza is utasítom, viszont nem sértődöm meg. Mi okom lenne rá? Ugyanis saját jelen viselkedésem miatt nem kell pironkodnom.
            Le tudnál szállni a témáról, amelyet – ismételten jelzem – teljesen fölöslegesen hoztál föl? Ráadásul akkor, amikor – ezt szintén ismételem – az egész elcsöndesedni kezdett.
            A realitásra és a hitelességhiányra mutatás, különösen ha illetéktelen és igaztalan bírálatra történik, messze nem “dafke”.
            Javasoltam, hogy hagyd abba. Mivel te kezdted, téged illet ez a lehetőség. Akit pedig piszkálsz, szólhat befejezőként. Így korrekt.
            Végül. Egyetlen érved, vagyis tartalmi fogalmazásod nem volt (legalábbis ezúttal egyáltalán nem). Kizárólag karakterrongálóan (írtál most nekem és rám vonatkoztatva).

  4. Lényeglátás (és -láttatás) a művészet eszközeivel.

    Bertolt Brecht:

    A kommunizmus dicsérete

    Az észre számít, megérti bárki. Nem nehéz.
    Hisz nem vagy te elnyomó, így felfognod könnyebb.
    Mivel jó neked, csak tudakozd mindenütt.
    Az ostobák leostobázzák, a mocskosak mocsoknak mondják.
    Ellensége a mocsoknak, ostobaságnak.
    A kizsákmányoló bűntettnek tartja,
    mi bezzeg tudjuk:
    Elhozza minden bűntett végét.
    Ez őrültség, mondják, holott
    az őrület vége.
    Nem a Rejtély ő,
    hanem a Megoldás.
    Maga az Egyszerű.
    Csak csinálni nehéz.

    A DIALEKTIKA DICSÉRETE

    Ma a jogtalanság magabiztos léptekkel járkál.
    Az elnyomók tízezer évre rendezkednek be.
    Minden így marad, ahogy van, állítja a hatalom.
    Egyetlen hang sem hallatszik az uralkodókén kívül.
    Csak most fogok bekeményíteni,
    harsogja a piacokon a kizsákmányolás.
    Sokan így szólnak ezért az elnyomottak közül:
    Amit mi akarunk, abból soha nem lesz semmi.

    Aki még él, ne mondja azt, hogy: soha.
    Ami biztos, nem olyan biztos.
    Semmi nem marad így, ahogy van.
    Ha az uralkodók már beszéltek,
    meg fognak szólalni azok is, akiken uralkodnak.
    Ki meri azt mondani, hogy: soha?
    Kin múlik, hogy az elnyomás marad-e? Rajtunk.
    Kin múlik, hogy összetörik-e az iga? Szintén rajtunk.

    Akit levertek, keljen fel!
    Aki veszített, harcoljon!
    Aki fölismerte helyzetét, hogyan lehetne feltartóztatni azt?
    Mert a mai legyőzöttek a holnapi győzők,
    és a Sohából is lesz: Még ma!

    AZ ERŐSZAKRÓL

    Erőszakos: mondjuk az árra – elragad mindent.
    Ám a folyómedret, ami korlátot szab neki,
    erőszakosnak senki se hívja.
    Erőszakot tesz – így tartjuk – a szélvész,
    meggörbítve a körtefa törzsét.
    De mit tartsunk a viharról, amely
    az útépítők hátát görbíti meg?

      1. Szeretem Brechtet, mégis elfogultabb vagyok József Attila iránt. Az utóbbi inkább bennem van. Igaz, szörnyű elgondolni is, hogyan alakul Attila sorsa, ha megéli a Fordulat Évét…

    1. Az első két “dicséret” Brecht egy ritkábban játszott darabjának, a Gorkij-regény alapján írt “Az anya” címűnek a songjai. A harmadik verset nem találtam a Brecht-gyüjteményemben (ami még csak azt sem jelenti, hogy esetleg nincs ott), de találtam helyette ezt:

      A GONOSZSÁG MASZKJA

      Falamon függ egy japán fametszet,
      Egy gonosz szellem arannyal festett maszkja.
      Részvéttel nézem
      Homloka kidagadt ereit, melyek jelzik,
      Milyen megeröltető gonosznak lenni.

      (Eörsi István fordítása)

      valamint ezt

      EGY KÍNAI TEAGYÖKÉR_OROSZLÁNRA

      A rosszak félnek karmaidtól.
      A jók örülnek gráciádnak.
      Ilyesmit szeretnék verseimről
      Hallani

      (Csorba Győző fordítása)

      S ha már itt tartunk, két saját fordításom

      LEGENDA A HALOTT KATONÁRÓL

      1.
      A háború négy éve tart,
      S a front a békére csak várt,
      Egy katona hős halált halt,
      Levonva a konzekvenciát.

      2.
      A háború még egyre folyt,
      És a Kaiser mérgelődött:
      Miért halt meg katonája
      Szerinte már idő előtt.

      3.
      Forró nyár a sírok felett,
      Lent pihen a katona,
      Ám bizottság jött az éjjel,
      Szintén csupa katona.

      4.
      A halottak csendes kertjét
      Orvosbizottság zavarja.
      Gyors ásóik nyomán a sírból
      Felszínre jön a katona.

      5.
      Maradványait doktor nézi,
      És harsányan felkiált:
      Hisz ez a katona „tauglich”,
      És a frontról dezertált!

      6.
      A hullát magukkal vitték,
      Kék volt az éj és csodaszép,
      Ha valakin nem volt sisak,
      Csillag ragyog a Hon egén.

      7.
      Áldomásra beletömtek
      Bűzlő testébe egy snapszot.
      Két apáca fogta karját,
      Hátul feslett nő tántorgott.

      8.
      És mert a katona bűzös,
      Gyorsan egy pap kerül elő,
      S elfojtva a rémes szagot
      Kezében ing egy füstölő.

      9.
      Elöl zene, csinnadratta
      Játszik egy flotilla-marsot,
      S a katona – úgy tanulta –
      Seggből veri ki a trappot.

      10.
      Két szanitéc fogja közre,
      Óvatosan átkarolva,
      Nehogy a sárba zuhanjon:
      Német csak nem eshet hasra?!

      11.
      Halotti inge zászló lett,
      Fekete-fehér-vörös szín.
      Előtte viszik, hogy ne lássék
      A színektől többé a sír.

      12.
      Egy frakkos Herr elől feszít,
      Büszke arra, hogy német Mann.
      Mikor a hírt meghallotta,
      Mit kell tenni, tudta nyomban.

      13.
      Nagy zenével így vonultak
      Lefelé a széles úton.
      Köztük támolygott a hulla,
      Hulló hóban felvigyorgón.

      14.
      Üvöltözve kutyák, macskák,
      Patkányhorda sikít mezőn;
      Nagy szégyenben nem maradnak,
      Franciák nem lesznek biz ők!

      15.
      Átvonultak a falvakon.
      Leány, asszony mind ott volt.
      Fák rajongtak, hold ragyogott,
      És minden hurrát kiáltott.

      16.
      Viszontlátás! Csinnadratta!
      Sok asszony, kutya és a pap.
      Köztük a katonahulla
      Mint részeg majom, úgy caplat.

      17.
      Átvonultak a falvakon,
      De a katona nem látszott.
      Csinnadrattával és hurrával
      Körötte túl nagy tömeg volt.

      18.
      Oly sokan ujjongták körül
      Hogy már senki se látta őt.
      Csak a csillagok, felülről,
      Nézték a frontra igyekvőt.

      19.
      A csillagok kialusznak,
      Ha jő a hajnal bíbora,
      Ám a hulla – úgy tanulta –
      Siet ismét a halálba.

      1918 (fordítás édesanyám nyersfordítása alapján 1972)

      Brecht műveit a nácik elsősorban e miatt a vers miatt égették el, ám amit a nagy könyvégetések után írt, azért már őt magát égették volna el legszívesebben.

      DAL AZ OSZTÁLYELLENSÉGRŐL

      Az iskolában kioktattak
      Az „enyém nem a tied” törvényre,
      Mikor már mindent megtanultam,
      Rájöttem végre a lényegre:
      Az egyiknél finom uzsonna,
      A másiknak ott a csupasz ökle,
      Megtudtam végre, mit jelent az:
      Valaki osztályellensége.
      Megértettem az ellentét
      Honnan származik és hogyan.
      Nézd az esőnek esését,
      Fentről esik, s gyűlik alant.

      Hitegettek: légy jó fiú,
      S olyan lehetsz, akárcsak mi.
      De én láttam: nem lesz szakács,
      Kinek fazékban kell főni.
      A másik az urakkal tartott,
      Nyalta buzgón a talpukat,
      Csodálkozott, mikor szóltak:
      – Most azután hordd el magad!
      Nem akarván csalatkozni
      Tudtam akkor úgy, mint ma:
      Eső mindig fentről hullik,
      nem esik felfelé soha.

      Megdöngették a dobokat:
      „Hadjáratba népek megyünk,
      A szomszédok túl gazdagok,
      Gazdagságuk jó lesz nekünk!”
      Emelvényről ígérgetett
      Néhány rekedt üvöltöző,
      Kövér boncok kiabáltak:
      „Küzdjetek, mint gyilkos mennykő!”
      Évek óta nem ettünk semmit
      A szivárvány ívében híve,
      De az eső az égből esik,
      Hogy megfordulna, nincsen híre.

      Majd a gazdagok döntöttek:
      Köztársaságot csinálnak,
      Hol mind jóllakottak lesznek,
      Úgy a kövérek, mint a soványak.
      Az éhezők és megverettek
      Erre lelkesedni kezdtek,
      De a jóllakott kövérek
      A markukba jót nevettek.
      Így szóltam én: kötve hiszem!
      Minden mondatuk hazudik.
      Látott-e a történelem
      Esőt, mely felfelé esik.

      Rendeletet adtak nekünk,
      Mi a saját fegyverünket.
      Adtak ígéretet is ők,
      Mi az utolsó ingünket.
      Ők azt mondták, kész örömmel
      Kell őket majd segíteni.
      Foglalkoznak ők mindennel,
      Nekünk elég lesz dolgozni.
      Elhallgattam, ám ok nélkül
      Elhittem a csodát én is:
      Megváltozik az eső végül,
      Felfelé esik mégis.

      Túl vagyunk már a nehezén,
      Kezdték a szöveget nyomni,
      Elkerüljük a nagyobb rosszat,
      Csak a kicsit kell megszokni.
      S mi elhittük: jobb a Brüning,
      Mintha Papen lenne a fő.
      Később: jobb lesz a von Papen
      a Schleichemél – kétszer-kettő
      S jött a pap után a junker,
      Junker után generális.
      Eső áztatta a földet,
      Jutott lé a nyakunkba is.

      Amíg folyton választgattunk,
      Bezárták a gyárakat ők,
      Éhesen és majd megfagyva
      Aludtunk a börze előtt.
      Akkor ők azt kiabálták:
      „Lesz ez még jobb, várjatok!
      Nem baj az, ha válság van ma,
      Virágzást hoz, jó nagyot.”
      Ám én szóltam a fiukhoz:
      „Az osztályellenség ez itt!
      Hablatyolva jobb napokról
      Célja egy van – nagy profit.”
      Nem eshet az eső lentről,
      A természete nem olyan,
      De eltűnhet onnan fentről.
      Ha Nap hevíti, mert olyan.

      Íme, immár menetelnek,
      Új zászlóktól veres az ég.
      Egyvalaki hirdeti fennen:
      „Nincs többé osztályellenség!”
      Ám én látom ott a sorban
      Sok ismerős pofák sorát,
      S ki a beszédet elmondta
      Őrmester hangon kiabált.
      Zászló esőtől nem véd meg,
      Mert a cseppek föntről esnek,
      Ismeretes ez ma mindnek,
      Kik az utcákon fekszenek.

      Hadgyakorlatot tartanak
      Átkozva az ellenséget.
      Öklük rázzák a határon,
      Azaz fenyegetnek – minket.
      Mert mi ellenségek vagyunk,
      S könyörtelen lesz a csata,
      Miben ők mind elpusztulnak,
      Nem lesz abban semmi hiba.
      Ezért támadnak hátulról,
      Fondorlatosan és csalva,
      Az eső is fentről zuhog,
      Váratlanul reánk csapva.

      Kit az éhség leterített,
      Hősi halottunk lett az ma,
      A másik a téren hever,
      Reggel óta meggyilkolva.
      Felakasztották már régen,
      Mert nem szeretett éhezni,
      Összetörték minden csontját,
      Mert kis kenyeret mert kérni.
      Kinek a kenyeret ígérték,
      A hóhér már kivégezte.
      Cinkkoporsó rejti testét,
      Mivel igazát kereste.
      Ki elhitte azt is balgán,
      Hogy néptársuk lesz majd nekik,
      Nyilván azt is jól elhiszi:
      Az eső felfelé esik

      Vésd eszedbe, hogy mi velük
      Osztályellenségek vagyunk.
      Ha nem harcolunk ellenük,
      Akkor bizony elpusztulunk.
      Dobos dobod nem dobolja
      Túl a lármás harci zajt.
      Tiszt úr, gyáros, földbirtokos,
      Osztályellenségünk maradt.
      Jó barátok leszünk akkor,
      Ha majd fagy és hó lesz nagy,
      Az eső sem hullik fel az égbe,
      S te osztályellenségünk vagy.

      Hiába akar igyekezni
      Elkenni harcunk a Mázoló,
      Vele itt mi meg nem férünk,
      Ahhoz kicsi a földgolyó.
      Bármi lesz is, azt jól tudom,
      Mivel drága az életem,
      Osztályellenségem ügye
      Mindig idegen lesz nekem.
      EGYEZKEDNI NEM FOGUNK MI
      SOHA, SEHOL ÉS SEMMIKÉPP.
      AZ ESŐ MINDIG AZ ÉGBŐL HULLIK,
      S NEKÜNK ÖK – OSZTÁLYELLENSÉG!

      (fordítás oroszból 1973-76)

  5. Phoenix, mialatt reagáltam, befutott tárgyszerűnek szánt, részemről hiányolt válaszod, amelyet már látok (Phoenix 2017-05-20 – 12:37):

    “A FASIZMUS TÖMEGBÁZISA, és MIVEL A MUNKÁSOSZTÁLY (mely a kommunista mozgalom tömegbázisa) KÉPZETTEBB RÉSZE AZ ALSÓ ÉS A KÖZÉPSŐ KÖZÉPOSZTÁLY RÉSZE, azért a kommunista és a fasiszta mozgalmak tömegbázaisai erős fedésben vannak. Mellesleg, ha ez nem így lenne, akkor a finánctőke nem tudná a fasizmust PREVENTIV ANTIKOMMUNISTA ELLENFORRADALMI CÉLJAI érdekében felhasználni.”

    Első mondatod. Erősen vitatható kijelentés. Ugyanis attól, hogy a fasizmus korában a kommunista mozgalom tömegbázisának képzettebb része “AZ ALSÓ ÉS A KÖZÉPSŐ KÖZÉPOSZTÁLY RÉSZE”, nem következik, hogy a kommunista tömegbázis nagy részét alkotná. Tudniillik korábban ezt állítottad: “a fasizmus tömegbázisa (a társadalmi-gazdasági válságokban lecsúszó/lecsúszástól rettegő középosztály) erős fedésben van a baloldali munkásmozgalmak tömegbázisával” (Phoenix 2017-05-19 – 21:13). Különben ugyanitt tévesen írod, hogy a fasizmus tömegbázisa a deklasszálódástól félő középosztály. Mert RÉSZE a tömegbázisnak.

    Második mondatod. Nem tudom követni, miként származtatod a belefoglalt kijelentésedet az első mondatodban olvasható – részemről itt megkérdőjelezett – állításodtól.

    Hozzászólásod többi részét nem vagyok képes követni. Minden bizonnyal az én készülékem hibás.

    1. Tanár úr!

      Az általad bírált (?) mondat így néz ki:

      “Azt állítottam, hogy MIVEL A LECSÚSZÓ/LECSÚSZÁSTÓL RETTEGŐ KÖZÉPOSZTÁLY (szabatos definiciója fentebb) A FASIZMUS TÖMEGBÁZISA, és MIVEL A MUNKÁSOSZTÁLY (mely a kommunista mozgalom tömegbázisa) KÉPZETTEBB RÉSZE AZ ALSÓ ÉS A KÖZÉPSŐ KÖZÉPOSZTÁLY RÉSZE, azért a kommunista és a fasiszta mozgalmak tömegbázaisai erős fedésben vannak. Mellesleg, ha ez nem így lenne, akkor a finánctőke nem tudná a fasizmust PREVENTIV ANTIKOMMUNISTA ELLENFORRADALMI CÉLJAI érdekében felhasználni.”

      Ezután joggal gyanakszom arra, hogy Te nem is értetted meg azt, amit bíráltál (?).

      Utalok még a későbbi (általad e válasz írásakor még valószínűleg nem látott) fogalomtisztázási kísérletemre:

      Támadt egy erős gyanum. Mi nem ugyanazt értjük “tömegbázis” alatt.

      Én egy mozgalom “tömegbázisa” alatt azt a társadalmi csoportot értem, amiből az adott mozgalom aktivistái, tagjai, szimpatizánsai TÖBBSÉGÉT MERÍTI.

      A valószínű másik értelmezés szerint egy mozgalom “tömegbázisa” alatt azt a társadalmi csoportot kell érteni, amelyet az adott mozgalom már meglévő aktivistái, tagjai, szimpatizánsai alkotnak.

      Amennyiben vitapartnere(i)m +tömegbázis” fogalma nem ez a második megfogalmazás, akkor ez a megjegyzésem természetesen tárgytalan.

      Amennyiben viszont igen, akkor azzal védem a saját állásopontomat, hogy az a mozgalmat dinamikájában szemléli, amennyiben a tömegbázis a mozgalom KISZÉLESÍTÉSÉNEK FORRÁSA, mig a másik megközelítés a mozgalmat statikusan szemléli, amelynek a MEGLÉVŐ EREJÉT A TÖMEGBÁZISA ADJA, IGY AZT NINCS MIBŐL BŐVÍTENI.

      Bírálatod(?)ból úgy tünik, hogy gyanum helyes – Te valóban csak azokat tartod a mozgalom tömegbázisához tartozónak, akik már a mozgalom aktivistái, tagjai, szimpatizánsai. Ekkor persze az, hogy a baloldali (kommunista és szociáldemokrata) munkásmozgalmak és a fasizmus tömegbázisainak metszete üres halmaz – banális trivialitás. Így azután érthető, hogy “Nem tudom követni, miként származtatod a belefoglalt kijelentésedet az első mondatodban olvasható – részemről itt megkérdőjelezett – állításodtól.” Az ugyanis az én “tömegbázis” fogalmam alapján teljesen világos. A finánctőke – Veled ellentétben – felismerte, hogy a rendszerkritikus munkásmozgalom és populista, bűnbak-képző (ezért a finánctőkére semmilyen veszélyt nem jelentő), ellenben csordaszellemú, agresszív, soviniszta (tehát terrorista osztagként kíválóan alkalmas) fasiszta mozgalom a jelentős tömegbázis-átfedés niatt rivalizálnak, hogy e tömegbázisból melyikük merítse aktivistáit, tagjait, szimpatizánsait és ezért a fasiszták kiválóan alkalmasak egy prevetiv antikommunista ellenforradalom céljaira. Ha a fasiszta mozgalom szélesedése egyben nem szűkítené a forradalmi munkásmozgalmat, akkor a fasizmus erre a szerepre sokkal kevésbé (lényegében egyáltalán nem) lenne alkalmas. És ez éppenséggel a mának nagyon is szóló történelmi tanulság.

        1. Egy darab tücsköt vagy bogarat sem hordtam Rólad se össze, se szét. Az általad “megadott” forrás még az orosz internent Komintern web-oldalán sem hozzáférhető, más forrást pilanatnyilag sem kedvem, sem módom nincs kutatni. Jómagam nem szoktam olyan “perdöntő” forrásokra hivatkozni, amiket szükség esetén ne tudnék szó szerint idézni. Hidd el Tanár úr, ha szó szerint idéznéd a Komintern határozat vonatkozó bekezdését, nem vonnám ķétségbe a hitelességét csak azért, mert én momentán nem férek hozzá a forráshoz. De Te eddig még megközelítőleg sem adtál idézetet, csupán egy “úgy emlékszem, valami …” tipusú odavetést. Az a nagyon kellemetlen, hogy még csak észre sem veszd, mennyire inkorrekt vagy. Kár …

          1. Élek a “gyanúperrel”, hogy ebben alapvetően igazad van. Én csak azt tudom említeni, hogy miként tévesztették és nyerték meg a nácik a kommunisták jelszavainak “lenyúlásával” a német munkásosztály nagy részét. Akiket nem tudtak megnyerni, azokat üldözték, lehetetlenné tették, vagy megsemmisítették.

          2. Phoenix Bandi, Azóta megnéztem a házi könyvtáramban, ezért jelöltem meg pontosan a helyet. Ez pedig több mint “úgy emlékszem”. Így a KI orosz web-oldalán is meg kellene lennie, ismétlem:

            Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának határozata IV/2.

            Tovaris Tónikám, te szintén megtalálod, ha ezt keresed (ha már Phoenix “álláspontja” mellett prókátorkodsz…).

          3. “észre sem veszd, mennyire inkorrekt vagy”

            Phoenix Bandikán, szerintem személyeskedni-sértegetni, a másikat rendre gúnyolódva támadni az inkorrekt viselkedés. No persze ezt belátni önreflexiós képességet feltételez.

            Nem mellesleg. Soha nem voltam annyira kritikátlan, hogy rám irányuló előzékenységet kérjek számon olyan embertársamon, akit előtte sértegettem-gúnyoltam. (Ráadásul rendszeresen tetted.)

            Tehát – navigálásként – elégedj meg a szakadattal: Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának határozata IV/2.

            Pont neked spóroljam meg az egyéni fölfedezés örömét? Neked? Hiszen tanárkollégám vagy…

            Egyértelműen. Nem sértődtem meg, nem sértettél meg. Csupán sértőn viselkedsz, amihez nem asszisztálok.

          4. “Másoljam is be? Nevetségesen erőszakos vagy, Phoenix komám…”

            Éppenséggel meg is tehetted volna, de lásd ki vagyok (azonkívúl, hogy “nevetségesen erőszakos”), bemásolom én (mégis megtaláltam – oroszul), sőt le is fordítom. Ám mindenek előtt emlékezzünk, mivel is kezdődött ez a (hajh de sokadszor nemtelenre sikeredett) vita? Tanár úr azt írta az én tudatlan kérdőjeleimre válaszul:

            “Hitler hatalomra jutását követően utasították a NÉMET kommunistákat, lépjenek be a NÁCI PÁRTBA, illetve tömegszervezetekbe, hogy azokban belső bomlasztó tevékenységet fejtsenek ki.” (kiemelések tőlem – Phoenix)

            Ezzel szemben az eddig csak emlegetett dokumentum címe

            НАСТУПЛЕНИЕ ФАШИЗМА И ЗАДАЧИ КОММУНИСТИЧЕСКОГО ИНТЕРНАЦИОНАЛА В БОРЬБЕ ЗА ЕДИНСТВО РАБОЧЕГО КЛАССА, ПРОТИВ ФАШИЗМА

            a.m. A fasizmus előretörése és a Komintern feladatai a munkásosztály fasizmus elleni egységéért folyó harcban

            Mint látjuk a fasizmusról általában, és nem a német fasizmusról kiemelten van szó.

            A határozat IV. fejezetének címe

            IV. ЗАДАЧИ КОММУНИСТОВ НА ОТДЕЛЬНЫХ УЧАСТКАХ АНТИФАШИСТСКОГО ДВИЖЕНИЯ

            a.m. A kommunisták feladatai az antifasiszta mozgalom egyes területein

            Ismét “a kommunisták” és nem “a német kommunisták”, valamint általában az antifasiszta mozgalomban és nem a németországi antifasiszta mozgalomban.

            Végül az inkriminált 2. pont

            “2. Коммунисты должны входить во все МАССАВЫЕ ФАШИСТСКИЕ организации, имеющие монополию легальности в данной стране, используя даже малейшую легальную н полулегальную возможность работы в них для противопоставления интересов масс, входящих в эти организации, политике фашизма и для разложения его массовой базы. Начиная с самых элементарных движений протеста вокруг насущных нужд трудящихся, коммунисты должны гибкой тактикой добиваться втягивания в движение все более широких масс, особенно рабочих, идущих еще по несознательности за фашистами. В соответствии с разрастанием движения вширь и вглубь необходимо менять лозунги борьбы, подготовляя взрыв фашистской буржуазной диктатуры с помощью самих масс, находящихся в фашистских организациях.” (kiemelés az eredetiben)

            Ezt már nem fordítom le teljesen, csak az első, meglehetősen hosszú mondatot: “2. A kommunisták lépjenek be minden FASISZTA TÖMEGszervezetbe, amelyek a legalitás monopóliumával rendelkeznek az ADOTT ORSZÁGBAN (ez a kiemelés tőlem – Phoenix), kihasználva még a legkisebb legális és féllegális lehetőségét a bennük való működésnek, amellyel az e szervezetekbe tartozó tömegek érdekeit szembeállíthatják a fasizmus politikájával és ezzel LEÉPÍTHETIK ANNAK TÖMEGBÁZISÁT (ez a kiemelés is tőlem – Phoenix).”

            Mint látjuk, itt sem csak és elsősorban Németországról, a német kommunistákról van szó, de bizony szó van arról, hogy a fasiszta szervezetek tagjainak a szembefordítása a fasiszta politikával annak a tömegbázisát építi le.

            A Komintern VII. kongresszusa – melyen a berlini MOabit börtönből nem régen szabadult Dimitrov elnökölt – egyébként történelmi jelentőségű volt. A határozat II. fejezete meghírdeti a népfront politikát, elsősorban a szociáldemokrata pártokkal – szembefordulva ezzel a korábbi évekre sötét bélyeget nyomó sztálini tézissel a szociáldemokrácia szociálfasizmusáról. Mindennek fényében az inkriminált IV/2 pont sem olyan súlyosan hibás (“hirhedt”), mint amilyennek a Tanár úr rágalmazza. És Antonio Pesenti ezen utasítást nem ismerve (a határozat meghozatalakor még ifjú szocialista volt és éppen megkezdte 27 éves börtönbüntetését Mussolini börtöneiben, ahol azután kommunistává nevelődött) mégis ezen utasítás szellemében cselekedett, kezdetben komoly sikerekkel. És az argentin kommunisták (köztük Che Gueavara – legalább is az Evita musical meséje szerint) akár ismerték ezt az utasítást akár nem, sikerrel alkalmazták a peronista fasiszta mozgalom megfordítására.

            Na pá Tanár úr, nagyon unom már a stilusodat …

          5. Phoenix-Bandika, én meg a te stílustalan stílusodat unom. Különben tudtam, hogy szőrözni fogsz a “tömegszervezeteken”, ám miért ne hagyjam meg neked ezt a kielégülést…
            A lényeget nem tudtad elvitatni.

          6. “sikerrel alkalmazták a peronista fasiszta mozgalom megfordítására.” Na ez a mese hablattyal, Phoenix-Bandika. No meg egészen más történelmi körülmények…

            Sajnos a KI VII. kong. IV/2 balul sült el, amit Eva Peron semmilyen emlegetése nem ír át. No meg Evita musical mint forrás… Van lejjebb?

  6. Kedves Matyi!

    Nagyon tetszik az összefoglalód. Csupán egy kérdés. A fölhelyezett fotódon kipával vagy látható. Feltételezem, nem ez az egyetlen kép rólad. Választásod közvetít valamilyen üzenetet?

  7. A “pártokon kívüliséget” – mint taktikai fogást értem. De nem ártana konkrétabban felsorolni azokat a konkrét, baloldalinak mondható politikai irányzatokat, amelyek alapelveiből merít a MEBAL.
    Mert nem biztos, hogy “mindenki velünk van” – aki nincs ellenünk.
    Mindenesetre nagyon örülök, hogy megmozdul valami.

    1. Bízzunk benne, hogy a Jobbik tagjai közül csak azok csatlakoznak tömegével a Mebalhoz, akik szembefordulnak pártjuk nacionalista, prokapitalista, rasszista-romagyűlölő-antiszemita, menekültek ellen uszító politikájával. Nehogy lejátsszák ellenünk a Kommunista Internacionálé VB hírhedt utasítását fordított vektorral…

          1. Mivel eddig minden esetben a fasizmus egy rosszul működő, válságban lévő polgári demokráciát követően jutott hatalomra – nálunk sem várható ennek ellenkezője, egy szocialista proletárforradalom.

          2. Inkább monarchikus-tekintélyuralmi vagy nacionalista-autoriter köztársasági rendet váltotta fel a fasizmus, semmint kifejlett polgári demokráciát (az utóbbi tekintetében a weimari No. eléggé egyedüli). Részleteket lásd Ormos Máriánál, Incze Miklósnál.

        1. Hitler hatalomra jutását követően utasították a német kommunistákat, lépjenek be a náci pártba, illetve tömegszervezetekbe, hogy azokban belső bomlasztó tevékenységet fejtsenek ki. Talán megismétlődik a KI VII. kongresszusi határozatban is. Persze utána kellene pontosan nézni, mert több mint negyvenéves, egykori egyetemi stúdiumaim emléke. Viszont biztos, hogy volt ilyesmi.

          1. Én Antonio Pesenti marxista közgazdászról tudom (saját önéletrajzából), hogy őt az Olasz Szocialista Ifjúsági Szövetség építette be a Mussolini-féle fasiszta párt ifjusági szervezetébe. Akkor ez komoly programja volt nem csak a kommunista, de a szocialista pártnak is – mármint, hogy belülről fordítsák át a fasiszta mozgalmat. Ez komoly sikereket hozott egészen addig, amig Mussolini végleg nem szövetkezett össze Hitlerrel. Pesenti szerint (és én egyetértek vele) a hitleri fasizmus az olasznál gyorsabban és szorosabban vált a finánctőke terrorisztikus rohamcsapatává, ezért a náci párt belülről való átfordítása reménytelen volt. Ám az olasz fasiszta mozgalom esetén ennek reális esélye volt, amit csak a nácivá válás tett lehetetlenné. Viszont Argentínában a dolog sikerült. Perón Mussolini pártját utánzó mozgalmát beszivárgással megfordítani (ebben persze szerepe volt Perón felesége, Evita kultuszának is).

            A gondolat reális alapja az, hogy a fasizmus tömegbázisa (a társadalmi-gazdasági válságokban lecsúszó/lecsúszástól rettegő középosztály) erős fedésben van a baloldali munkásmozgalmak tömegbázisával.

            Sajnos pillanatnyilag nálunk ez a tény a baloldal nagyfokú gyengesége miatt ellenkező irányú mozgásokat vált ki: az elszegényedő, lecsúszó (szak)munkások és munkás-értelmiségiek a Jobbik és a Fidesz irányába mozdulnak.

          2. A náci párthoz és szervezeteihez viszonyulásról volt szó (arra utaltam, s arra kérdeztél rá), mégpedig Hitler hatalomra kerülése után, amikor jócskán túl vagyunk nemcsak a Marcia su Román, hanem az olasz fasiszta rendszer kiépülésén is. Már e tapasztalatok is inthették volna a KI vezetését, hogy szóban forgó elgondolásuk irreális. Perón idehozása történelmietlen és irreveláns, legfeljebb hohmecolásnak felel meg. Az olasz szocialista párt pedig Mussolinit illetően illúziókat is táplálhatott, hiszen az Avanti főszerkesztője volt korábban (mielőtt nacionalista lett, majd a fasizmus megalapítója). Különben minden stimmel.

            A következő kijelentésed értelmét nem lelem: “…a fasizmus tömegbázisa (a társadalmi-gazdasági válságokban lecsúszó/lecsúszástól rettegő középosztály) erős fedésben van a a baloldali munkásmozgalmak tömegbázisával.” Ugyanis – itt van a luk a gondolatmenetben – a “baloldali munkásmozgalmak” tömegbázisa messze nem a középosztály… Avagy te mást értesz a “fedésben van” kifejezésen, mint én. Mit?

          3. Közgazdaságtan, háztartás-statisztika. A nemzetgazdaság háztartásait jövedelmük nagysága szerint sorba rendezzük és a sort öt (pontosabb vizsgálatokhoz tíz) egyenlő (a háztartások száma szerint) sávra bontjuk. Az alsó ötödbe tartoznak a legszegényebbek, nekik nem sok veszteni valójuk van egy gazdasági válság idején. A felső ötödbe tartoznak a leggazdagabbak, ők nem mint háztartások (fogyasztók) félnek a válságtól, egy részük (a leggazdagabbak) kifejezetten örülnek a válságnak, mert arra számítanak (nem alaptalanul), hogy ők lesznek azok a “nagy halak”, akik meg fogják enni a kis halakat. A három középső ötöd alkotja a középosztályt – alsó, középső és felső középosztályt. Az alsó középosztály retteg a legjobban az alsó ötödbe való lecsúszástól, a felső középosztály a sznob álmai (a felső ötödbe kerülésről) összeomlásától retteg, a középső középosztály egyesíti a másik két társaság rettegéseit. Természetesen ez a gondolatsor nem az ortodox marxizmus (=/= sztálinizmus!) fogalmi rendszerére épül, de kiválóan alkalmas a fasizmus genézisének magyarázatára. A marxista osztályszemlélet alapján megállapítható, hogy a háztartás-statisztika középosztály kategóriája tartalmazza a magasabban képzett munkásokat, az állami és magán kistisztviselőket, a kispolgárságot, beleértve a kis és középvállalkozókat. Ebből az igen jelentős létszámú magasabban képzett munkasság képezi a baloldali munkásmozgalom és a fasizmus tömegbázisának közös (átfedésben levő) részét.Én ugyanis nem a két tömegbázis azonosságáról, hanem átfedéséről beszéltem. Ezzel egyébként tagadom azt a széles körben elterjedt vélekedést is, hogy a fasizmus tömegbázisa a lumpenproletáriátus (a “csőcselék”) lenne. A csőcslék mindenütt jelen van, ahol halászni lehet a zavarosban, jelenléte nem minősíti az eseményeket sem forradalomnak, sem ellenforradalomnak, sem kommunizmusnak, sem fasizmusnak.

            Az “Avanti!” háborús uszító főszerkesztőjének jelenléte az olasz fasiszta mozgalom élén “természetesen nem véletlen, de ugyanúgy nem lehet személyes bűnéül felróni, mint Trockijnak nem bolsevik voltát” (Lenin) Az olasz fasizmus nem Mussolini “bűnéből” jött létre, ő csupán “a megfelelő ember volt a megfelelő időben a mgfelelő helyen”.

            Mindenesetre Mussolini személyes életútja inkább alátámasztja a fenti gondolatmenetet, mintsem cáfolná azt.

          4. Perón idehozása nem tudom, miért “történelmietlen és irreveláns”? A nyíltan Mussoliniékat másoló peronista mozgalom baloldali átfordítása az 1950-es években történt meg, tanulsága napjainkhoz sokkal közelebb áll, mint a KI (állítólagos) határozata. Nagyon jó lenne, ha utána tudnál nézni, hogy pontosan melyik (mikori) KI VB határozatról van szó, és pontosan mi volt benne az adott témát illetően. Számomra Antonio Pesenti mértékadó tekintély, és nála semmit nem olvastam (vagy legalább is nem emlékszem) ilyen Komintern határozatról.

          5. Phoenix, ezúttal csupán azt nem értem, hogy “a baloldali munkásmozgalmak” e kifejezés mit jelent a szószaporításon kívül, ugyanis jobboldali munkásmozgalmak nem voltak… Amennyiben a kommunistát, annak TÖMEGbázisa nem a középosztály. Egyébként a szociáldemokratákról se jelenthető ki, hogy TÖMEGbázisuk NAGYRÉSZT középosztály létű lett voléna. A dolog bonyolultabb annál, mint amit bő terjedelemben és taxatíve leírtál. Lehet nem a középosztály tagjának lenni (még legalsóbb szeletének sem), azonban azt hinni, hogy odatartozom vagy tudatosan törekszem odatartozni, oda fölemelkedni. “Közgazdászul”, de te ezt nálam jobban tudod, abban látni a jövőt, hogy az érdekeket munkaerőáru-tulajdonosként, nem pedig a tőkés rend ellen küzdve érvényesítjük. A kommunista munkásmozgalomnak ez a kvázi középosztályság se bázisképzője.

            Mussolinira tett utalásomat, akit te hoztál szóba (nem én), meg teljesen félreérted. Hiszen olyat tagadsz (persze helyesen), amit nem állítottam.

          6. Szószaporítást jelent, mivel nem akartam “kommunistát” írni. Ha érted, miért nem, akkor nem értem a kérdést, ha nem érted, akkor viszont lényegtelen a dolog.

            “Amennyiben a kommunistát, annak TÖMEGbázisa nem a középosztály.”

            Így igaz. Mint az előző válaszomban VILÁGOSAN ÉS SZABATOSAN leírtam, én ilyet nem is állítottam. Azt állítottam, hogy MIVEL A LECSÚSZÓ/LECSÚSZÁSTÓL RETTEGŐ KÖZÉPOSZTÁLY (szabatos definiciója fentebb) A FASIZMUS TÖMEGBÁZISA, és MIVEL A MUNKÁSOSZTÁLY (mely a kommunista mozgalom tömegbázisa) KÉPZETTEBB RÉSZE AZ ALSÓ ÉS A KÖZÉPSŐ KÖZÉPOSZTÁLY RÉSZE, azért a kommunista és a fasiszta mozgalmak tömegbázaisai erős fedésben vannak. Mellesleg, ha ez nem így lenne, akkor a finánctőke nem tudná a fasizmust PREVENTIV ANTIKOMMUNISTA ELLENFORRADALMI CÉLJAI érdekében felhasználni.

            “Lehet nem a középosztály tagjának lenni (még legalsóbb szeletének sem), azonban azt hinni, hogy odatartozom vagy tudatosan törekszem odatartozni, oda fölemelkedni.”

            Természetesen lehet. Csak, ha ez lényeges, döntő szempont lenne, akkor nem lenne értelme az egyébként agyonkoptatott marxista bonmonnak: “A lét határozza meg a tudatot”. Marx nem véletlenül emelte ki a pauper rétegek kiesését a proletariátusból. Bár valószínűleg ő is jól tudta, hogy vannak olyan pauperek, akik nem nyugszanak bele pauper létükbe és mindent megtesznek azért, hogy visszakerüljenek a proletariátusba (vagy még feljebb a társadalmi ranglétrán).

            ““Közgazdászul”, de te ezt nálam jobban tudod, abban látni a jövőt, hogy az érdekeket munkaerőáru-tulajdonosként, nem pedig a tőkés rend ellen küzdve érvényesítjük. A kommunista munkásmozgalomnak ez a kvázi középosztályság se bázisképzője.”

            “A kommunisták a többi proletárpárttól csak abban különböznek, hogy egyrészt a proletárok különböző nemzeti harcaiban az egész proletariátus közös, a nemzetiségtől független érdekeit hangsúlyozzák és érvényesítik, másrészt abban, hogy a proletariátus és a burzsoázia között folyó harc különböző fejlődési fokain mindig az összmozgalom érdekét képviselik.” (Kommunista Kiáltvány)

            Tehát helyesen:

            “Egy szektás, antimarxista “kommunista” munkásmozgalomnak ez a kvázi középosztályság se bázisképzője.”

            Na az ilyen (aki természetesen a szociáldemokráciát le szociálfasisztázza) az legalább annyira “szálláscsinálója” a fasizmusnak, mint a XX.-XXI. században anakronisztikus, súlytalan liberálisok.

          7. Támadt egy erős gyanum. Mi nem ugyanazt értjük “tömegbázis” alatt.

            Én egy mozgalom “tömegbázisa” alatt azt a társadalmi csoportot értem, amiből az adott mozgalom aktivistái, tagjai, szimpatizánsai TÖBBSÉGÉT MERÍTI.

            A valószínű másik értelmezés szerint egy mozgalom “tömegbázisa” alatt azt a társadalmi csoportot kell érteni, amelyet az adott mozgalom már meglévő aktivistái, tagjai, szimpatizánsai alkotnak.

            Amennyiben vitapartnere(i)m +tömegbázis” fogalma nem ez a második megfogalmazás, akkor ez a megjegyzésem természetesen tárgytalan.

            Amennyiben viszont igen, akkor azzal védem a saját állásopontomat, hogy az a mozgalmat dinamikájában szemléli, amennyiben a tömegbázis a mozgalom KISZÉLESÍTÉSÉNEK FORRÁSA, mig a másik megközelítés a mozgalmat statikusan szemléli, amelynek a MEGLÉVŐ EREJÉT A TÖMEGBÁZISA ADJA, IGY AZT NINCS MIBŐL BŐVÍTENI.

        2. Nézz utána a KI-nak magad. Biztosan megleled. A tud. szoc. szakon tanultuk anno az ELTE BTK-án (1974/75). A szakmában ez közismertnek számít. Számos konferencián megemlítették, és közhely volt a kollégák kmözött is. Nemcsak internet a forrás!

          Peronizmusra hivatkozásod meg prezentizmus.

          1. Nem nézek utána. Azt állítod, hogy létezik egy Komintern határozat. Ami vagy létezik, vagy nem. Ha létezik, Te hoztad elő, Te mutasd meg, mi van benne. Ha nem létezik, én hogy a fenébe bizonyítsam ezt a negatív tényt?

            Amúgy egész vitastílusod bámexbumfértizmus (látod én is tudok hülyeségeket leírni – “ex cathedra”) 🙂

          2. Phoenix, hibás a levezetésed. Mert: 1/ utaltam valamire; 2/ rákérdeztél; 3/ megválaszoltam érdemben; 4/ vitát indítottál. A vitát te kezdeményezted, tehát nálad a bizonyítás terhe. Most meg már személyeskedsz. Nem először. Ha zokon veszed is, nem vállalom, hogy tanítsalak.

          3. “Peronizmusra hivatkozásod meg prezentizmus.” – ez nem személyeskedés, ez egy bölcs, érvekkel alaposan alátámasztott ténymegállapítás.

            “Amúgy egész vitastílusod bámexbumfértizmus (látod én is tudok hülyeségeket leírni – “ex cathedra”)” – ez nem szomorú viccelődés, ez mocskos személyeskedés.

            Drága Tanár úr! Eszedbe ne jusson engem tanítani! Nem birnám ki zokogás és röhögés nélkül … 🙁

          4. Phoenix, kivételesen megadom a szakmai forrásinformációt (bár ez nem tudományos vitafórum), ugyanis – 2017-05-20 – 12:09-kor küldött “hozzászólásodban – rossz hírbe hozol (ugyanakkor jelzem, a jövőben hiába teszel így, mint provokálásra, nem reagálok – mert legyen már határa személyeskedő hajlamod megnyilvánulásának):

            Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának határozata IV/2.

            Jellemző, hogy sértegetésre telt a kapacitásodból, ám arra nem, hogy reagálj a társadalom klasszifikációjával kapcsolatos inadekvát és terjengős fejtegetésedre megfogalmazott konkrét válaszomra.

            Visszatérően kijelzed, hogy itteni kommunikációd nemritkán nem a tárgy iránti érdeklődésből, hanem valamiféle deficit kompenzálásából fakad.

          5. Phoenix, mialatt reagáltam, befutott tárgyszerűnek szánt, részemről hiányolt válaszod, amelyet már látok (Phoenix 2017-05-20 – 12:37):

            “A FASIZMUS TÖMEGBÁZISA, és MIVEL A MUNKÁSOSZTÁLY (mely a kommunista mozgalom tömegbázisa) KÉPZETTEBB RÉSZE AZ ALSÓ ÉS A KÖZÉPSŐ KÖZÉPOSZTÁLY RÉSZE, azért a kommunista és a fasiszta mozgalmak tömegbázaisai erős fedésben vannak. Mellesleg, ha ez nem így lenne, akkor a finánctőke nem tudná a fasizmust PREVENTIV ANTIKOMMUNISTA ELLENFORRADALMI CÉLJAI érdekében felhasználni.”

            Első mondatod. Erősen vitatható kijelentés. Ugyanis attól, hogy a fasizmus korában a kommunista mozgalom tömegbázisának képzettebb része “AZ ALSÓ ÉS A KÖZÉPSŐ KÖZÉPOSZTÁLY RÉSZE”, nem következik, hogy a kommunista tömegbázis nagy részét alkotná. Tudniillik korábban ezt állítottad: “a fasizmus tömegbázisa (a társadalmi-gazdasági válságokban lecsúszó/lecsúszástól rettegő középosztály) erős fedésben van a baloldali munkásmozgalmak tömegbázisával” (Phoenix 2017-05-19 – 21:13). Különben ugyanitt tévesen írod, hogy a fasizmus tömegbázisa a deklasszálódástól félő középosztály. Mert RÉSZE a tömegbázisnak.

            Második mondatod. Nem tudom követni, miként származtatod a belefoglalt kijelentésedet az első mondatodban olvasható – részemről itt megkérdőjelezett – állításodtól.

            Hozzászólásod többi részét nem vagyok képes követni. Minden bizonnyal az én készülékem hibás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Feladvány a továbblépéshez *