A politikai kár ellen – „politikamentesen”…

Nem lehet-e tenni valamit ez ellen a dolog ellen, hogy egy önjelölt „történész”, aki mezőgazdasági stúdiumait követően elvégzi a szegedi tanárképzőt történelem szakon, azután a szerzett képesítést posztgraduálisan megfejeli a szegedi egyetemen, majd szakképző iskolában tanít és a „Történelem blog” című weboldal tulajdonosaként a média által felkapva „történész szakértőként” szerepel (az ATV-ben is megfordult így), most ez utóbbi minőségében azt a hazugságot terjeszti, hogy
„Sztálin közvetlen vagy közvetett parancsára legalább 20 millió (más becslések szerint még ennél is sokkal több) embert öltek meg szerte a Szovjetunióban”.

Kérdem, nincsenek-e tudományszervezeti normativitással meghatározott paraméterei annak, hogy valaki történésznek nevezhesse magát a nyilvánosságban? E tekintetben nem léphetnek fel a történészek, nem tehet valamit a történész céh? Elvégre a füvesasszony se nevezheti magát orvosnak…

A szakmai normák nem attól hivatottak védeni, hogy a szakma köntösében szakszerűtlenségeket hirdessünk?

Én nem vagyok történész, ellenben egy ifjabb történész hitelesen fölvethetné e problémát, akár politikamentes fogalmazással.

A vonatkozó linkeket küldöm:

 

Fekete György

A szerk. megjegyzése: a témában ld. még Grover Furr (1944-) amerikai professzor kutatásait, amelyek ellentmondanak a Sztálinnal, illetve a sztálini időkkel kapcsolatos  közkeletű információknak.

A szerk. megjegyzése 2: A felsoroltak alapján az illetőnek történelemtanári egyetemi diplomája van, ami végzettségnek teljesen megfelelő, magunk például nem kevés fizikatanári diplomával bíró kitűnő fizikust ismerünk. Másrészről a hivatalos történészi végzettség sem garancia az objektív világlátásra, lásd például a Terror Háza Múzeum vagy a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának működését…

22 hozzászólás “A politikai kár ellen – „politikamentesen”…” bejegyzéshez

  1. Kedves elvtársak, kedves barátaim! A NOLBLOG-on (a Népszabadság blogközösségi oldala) lényegében ugyanebben a témában a fentivel egyező jelenség állt elő. Kiálltam a pástra, ám elsöprő a liberális túlerő. Száz szónak is egy a vége, nagyon elkelne ott a megszólalás, e bejegyzés mellett (navigator én valék…): http://navigator.nolblog.hu/archives/2015/01/05/MTA_vagy_Erlauer/ A kommenteléshez regisztrálni nem szükséges. Félreértés ne essék, nem szerény személyem, hanem az Ügy érdekében, az internetes osztályharc miatt (tagadhatatlanul folyik) kérem. Célszerű a mindösszesen két hozzászólást is szemügyre venni, valamint a kifogásolt echte liberális propaganda, történelemhamisító postot; linkjét az itt megadott bejegyzésbe linkeltem.

    Különben a bírált Erlauer nem más, mint az eszdéeszes keménymag holdudvarához tartozó, velünk azonos generációjú valaki; Hell István nevű liberális újságíróként (legalábbis ennek titulálja magát) alkalmasint föltűnik a nyomtatott sajtóban, a kommunistázás és a romák melletti kiállás sajátos egyvelegeként.

    1. Az ilyen Erlauer-féle liberális antikommunisták és ideológiai bozótharcosok „műveit” szakmai szempontból ritkán lehet egyáltalán akár minősíteni is, mivel kizárólag ideológiai-politikai funkciót töltenek be. Olyasmi céllal dolgoznak, mint Uj Péter, ám nem olyan őszinték, mint az újtulajdonos újságíró. Uj is megijedt a tüntetésektől, mert hallott két baloldali szónokot, s mint mondta, ha a baloldal és Lázár között kell választani, ő akkor inkább a Lázár szoknyája alá bújik. Jobban félnek a valódi baloldaltól, amely a tőkés magántulajdon korlátozatlan uralmát elveti, akkor már inkább a Fidesz. Ezért is kell, mint Orbánék-Borossék, a régi államszocialista rendszert minél rosszabb fényben feltüntetni, csakhogy a mai rendszer összes galádságának súlyát csökkenthessék, nehogy az embereknek egy szocialisztikus alternatíva megfogalmazódjon. Ugyanis olyan súlyos a helyzet, annyira lejáratódott az új oligarchikus kapitalizmus, hogy annak mentésére a liberálisok is inkább a jobboldalt választják, minthogy a „kommunizmus kísértete” ismét megjelenjen a kelet-európai periféria látómezején.

  2. Szerkinek mondom. Persze a vegzettseg sem garancia, abszolut nem. De azert megsem mindegy, hogy egy dilettanssal vitatkozik az ember vagy hozzaertovel. Az itt szoban forgo esetben igazi dilettansrol van, aki meg a szakirodalmat sem ismeri.

  3. A Gulag es a terror alapveto adatait mar 1991-ben magyarul publikaltam. Hiaba. A politikai eloiteleteken nem fog a tudomany, hiszen meg a tankonyvekbe sem ment. A magyar megszallo csapatok dokumentumait sem kepesek integralni. Ehhez rendszert kell valtani…

    1. Tamás, mint leghitelesebb, kérlek, add meg itt újra az adataidat:
      – GULAG-ét (benne külön a hadifogoly-áldozatokat);
      – a terrorét (nyilatkozva, voltak-e előzményei az 1920-as években).

      És jelezd légy szíves álláspontodat az éhínségek kérdésében is (1921-22 és 1932-33).

      Persze, nem azonnal, csak amikor idődből futja és „zanzásítva”.

      Nekünk hasznos muníció lenne.

      1. Megbocsásson, ez baromság: – a köztörvényes börtönrendszerről, ahol egyébként náci háborús bűnösök is voltak, nem csak köztörvényes szemétládák, úgy beszélni, mintha „áldozatai” lettek volna!
        – a szélsőjobboldali ellenséggel szembeni harcot „terrornak” elismerni olyan, mint kapitulálni a náci elvárások előtt.
        – az 1921-22-es éhinségeket egy világháború és intervenció után még gazdasági blokádba is zárt ország szenvedte el. Ennek áldozatai tehát a vh-t kirobbantó és a polgárháború/intervenció képében fenntartó jobboldalt terhelik.
        – az 1932-33-as ukrán munkakerülés/aszály okozta terméskiesésért sem a rendszer, sem Sztálin nem felelős. milyen megszólalás az, amely akár nyitva is hagyja ezt?

  4. Bencsik Gábor „történész”: „Amikor én felnőttem a gyerekek 90 %-a szegénységben élt”. Azt hiszem a Történész Úr velem egykorú de inkább fiatalabb. Én sokszor voltam éhes, de egyszer sem éheztem. És főleg nem voltam szegény, igaz gazdag sem, az 60-as 70-es évek átlagos gyermekkorát éltem. Ezek a hazugságok elhangzanak, majd kongva leesenek, beépülnek az emberek tudatába. Ilyen a cikkben idézett megállapítás is. Tenni nem sokat lehet ellene. Azt hiszem inkább tanulva kellene nézni a tőkés hatalomgyakorlás finomságát. Nagyon értik, hogyan kell dolgozni a sajtó nyelvén. Nagyon jól megfizetik a lojális „értelmiséget”.
    Más egy kis fejszámolás. A SZu-nak volt 1940-ben mintegy 170 millió lakosa. 20 és 50 év között általában ennek fele szokott lenni. Legyen 90 millió. Ennek fele férfi: 45 millió. Ha ebből Sztálin 20 milliót meggyilkoltatott, akkor kik zavarták a németeket 10 milliónyi katona veszteségével Berlinig? Nem biztos, hogy az adataim pontosak, ezek becslések. Nem is szeretem ezt a számolást ismételgetni, mert az élet és a történelem nem feltétlen számadatok össszessége, csak illusztrálom, hogy történelmi ismeretek nélkül is cáfolható hazugságok tömegét nyomatják.

      1. Köszönöm Tanár Úr!
        Tőlem ennyi tellik, mert mint sokszor írtam nem vagyok értelmiségi (89-ben kiléptem), és főleg történelmi kérdésekben nem vagyok szakértő, sok de meglehetősen elegyes olvasmányaim ellenére. Annyit viszont a szakmámból le tudok vezetni, hogy a történszség is egy szakma, aminek szabályai, sőt törvényei vannak,úgyanúgy mint az enyémnek. Ezeket pedig be kell tartani. Ezért figyelem feszülten Krausz Tamás és az Ön hozzászólásait és főleg viszonyulását a történettudományhoz. (Szerencsére volt egy remek történelemtanárom a középiskolában, akivel nem mindig értettem egyet, amikor „véleménymondás” volt, de bemutatta, hogy a történettudomány is egzakt lehet, illetve annak kell lennie).
        Azért hozzáteszem, miután valószínűségi becslésen alapul a „levezetésem”, hogy nagy valószínűséggel igaz. Izgatottan várom az adatokat.

  5. 20 millió ember megölésére nem adhat egyetlen ember ki parancsokat. Aki ezt mondta, az egy idióta, ápolni kellene. A történelemhez meg annyi köze van, mint a hajdúnak a harangöntéshez….

  6. „hivatalos történészi végzettség” (szerk.) nincs. Ezért utal a bejegyzés szövege „tudományszervezeti normativitással meghatározott paraméterekre”, majd a „a történész céhre”. A szakmában – tudományos intézmények, fórumok által – elismert tudományos munkásság, publikációk stb. szükségesek (hazai viszonylatban leginkább a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó tudományos minősítő rendszer). Sajnos ez konkrétabban nem megfogható. A fizikusok esetében sem. A tény, hogy lehet e diszciplínákból tanári képesítés nélkül is diplomát szerezni, más ügy. Természetesen teljes biztonságot nyújtó megoldás nem létezik (e téren sem), hiszen ez a jelenség vastagon politikai természetű. Azonban a szakmaiság követelménye nem felesleges. Márpedig attól nem történész valaki, amivel ez az illető bemutatja tevékenységét.

    Elárulom, hogy e tiltakozás szerzője jómagam vagyok, elküldtem prof. Krausz Tamás barátunknak. Ő, mint történész is, szükségesnek látta, közlését, amelynek során nevem lemaradt (holott ezt látván – a korrektúrát is megadva – nyomban jeleztem a szerkesztőknek). E mozzanat nem lényeges, nem is szólnék, azonban vita látszik kerekedni a tárgyban, tehát részemről így korrekt.

    Egyúttal köszönöm a szerkesztőknek a gyors felhelyezést.

    1. Elnézést kérek, lemaradt az első bekezdés második mondatában a zárójeles rész vége, pótolom:

      A szakmában – tudományos intézmények, fórumok által – elismert tudományos munkásság, publikációk stb. szükségesek (hazai viszonylatban leginkább a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó tudományos minősítő rendszerben jegyezve).

  7. Ó, igen, a becsélések, és a „bátor” toporzékolásokkal odaordított „nagy” és nagy számok, ráadásul bizonyítást nélkülöző, posztulatív jelleggel… „Márpedig megparancsolom, hogy ez visszamenőleg így legyen!” O sancta simplicitas!
    Arról már nem is szólva, hogy komoly itt a dekontextualizációs faktor: tegyük fel, hogy a 45M állampolgár elvesztését jelentő, a nácik által elkövetett népírtások okán ilyen véres NHH után, 1944-46 közötti időszakról azt mondanák, h 100E-t végeztek ki – ekkor a szélsőjobb azt harsogná, hogy „ó, a gonosz komonistákok!” Mert abból a kontextusból, hogy ez a nyomozások lezárulta után bíróság által szabályosan bűnösnek talált nácik és a hazaáruló kollaboránsok, tehát a népírtók kivégzése, az számukra kiesik a látótérből.

    1) a meséket eldobni, és az ország teljes halálozási mutatóinak álságos Sztálinra kenése helyett tényleg azt kellene megnézni, hogy a bűnüldöző szervek kikkel szemben jártak el, miért, és ezek közül hányat végeztek ki, és az elítéltek kivégzése kapcsán a rájuk bíróságilag kiszabott büntetéssel vajon egybeesik-e a BTK akkori betűje? Utána tessék pofázni!

    2) lehet, hogy megvakultam, de sehol sem látom, hogy orosz nyelvismeretről egy szót is szólna az önjelölt „történész”! Hogyan akar valaki nyilatkozni bármiben is, ha egy szót nem tud az adott nyelven? Közvetlen források nélkül, mások állításaira hagyatkozva? Mennyire tudományos ez, uram? Ráadásul, tudtommal a kutatói státuszhoz fokozat kell, pl. Ph. D. képzésben kell részt venni…

    Szóval, egy lelkes szélsőjobbos teljesen hasraütős adatokat hajigál már megint össze-vissza!

  8. Egyetertek. Ezek a mukedvelo, amator torteszek, ha csak nem futobolondok, mindig propagandistak funkciot toltenek be a hatalom szolgalataban. Persze uzletileg is ala van tamasztva a koklerseg. keves az ember, aki leleplezhetne Ezeket a disznokat.

Hozzászólás a(z) Fekete György bejegyzéshez Válasz megszakítása