Amit a magyar sajtó elhallgat…

Bondarcsuk

Közel egy évi vizsgálati fogság után az ügyészség nem tudta rábizonyítani Alekszandr Bondarcsukra, a harkovi „Munkás Újság” főszerkesztőjére azt a vádat, amivel 2014. augusztusában bűnvádi eljárást kezdeményeztek ellene, 2015 februárjában pedig le is tartóztatták.

A junta ismét bevetette gyakran alkalmazott trükkjét: lecserélte a tárgyalásvezető bírónőt, és egy másikra szignálta ki az ügyet. Ami az ukrán törvények szerint azt jelenti, hogy minden kezdődik elölről. És egy új eljárás esetleg már nem menti fel, hanem – meglehetősen súlyos – börtönbüntetést szabnak ki rá.

 

 

Politikai foglyok arcképcsarnoka

BONDARCSUK, ALEKSZANDR VASZILJEVICS

Alekszandr Bondarcsuk, a „Rabócsij Klassz” („Munkásosztály”) c. lap főszerkesztője, a Verhovna Rada (1) képviselője a 3. és 4. parlamenti ciklusban, a Munkások Össz-ukrajnai Szövetségének elnöke ellen immár több mint két éve folyik az Euromajdan révén kormányra került hatalom büntetőeljárása. Ebből az időből az újságíró közel egy évet vizsgálati fogságban, a lukjanovszki, előzetes letartóztatottak számára fenntartott börtönben töltött.

Az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat (SZBU) még 2014 augusztusában nyitott ellene büntetőeljárást, az ukrán Btk. 110. cikkelyének 1. §-a alapján („szeparatizmus”). Alekszandr Bondarcsukot, a „Rabócsij Klassz” c. újság főszerkesztőjét azon az alapon gyanúsítják „szeparatizmussal”, hogy a titkosszolgálati szervek az általa szerkesztett újság egyik cikkében állítólag ilyet fedeztek föl. Mégpedig annak dacára, hogy a nevezett lap a cikket (hivatkozva az eredeti forrásra) egy másik laptól vette át. A cikk egy Pável Gubarjovval (2) készített interjú volt, amelyben a politikus ismertette vízióját Donyeck jövőbeni sorsát illetően.

Zárójelentésében még az egyébként az SZBU által ellenőrzött szakértő is megjegyezte, hogy az adott interjúban nem történt sem az ország területének megváltoztatására való közvetlen felhívás, sem bármi egyéb olyan cselekmény, amivel az újságírót megvádolták. Vagyis az alkotmány, az ukrán sajtótörvény, az európai és a nemzetközi jog megsértésével, a hatalom azzal vádol meg egy újságírót, hogy közzétett a konfliktus másik oldalától származó információt. (Mi több, nem szerzői verzióként, hanem úgy, hogy egy nem tiltott forrástól vett át egy interjút. Ami fel is volt tüntetve az újságíró lapjában.)

Fél évig tartó nyomozást követően, ami az ország törvényeinek megsértésével folyt (így például a vád legfőbb periratát, a szakértői véleményt, nem egy független szervezet, hanem egy, az SZBU szervezeti struktúrájába tartozó, annak alárendelt szakértői intézet készítette el). Ezt követően a periratokat megküldték a bíróságnak – és Alekszandr Bondarcsukot előzetes letartóztatásba helyezték. Az újságírót így közel egy esztendőre (2015. március 18-tól az év december 29-éig) megfosztották a legalapvetőbb emberi jogtól, a szabadsághoz való jogától.

A szabadságkorlátozás mértékét csupán a börtönben eltöltött közel egy év után változtatták meg – minthogy az eleve abszurd és bizonyíthatatlan bűnügy gyakorlatilag szétesett. Az ügyet azonban nem zárták le. Minthogy ebben az esetben elő kellett volna venni a nyomozókat is, az ügyészség munkatársait, valamint a bíróságot – és felelősségre kellett volna vonni őket azért, hogy egy embert jogellenesen megfosztottak szabadságától. Mint aztán kiderült, néhány hónappal ezelőtt Jelena Rugyuknak, Kijev Darnyica kerületi bírósága (3) bírónőjének lejárt az adott ügyben kapott megbízatása, és az ügyet egy másik bírónőhöz, T. Scsasznajához utalták át. A vonatkozó jogszabályok értelmében, ilyen esetekben újraindítják az egész vizsgálati eljárást. (4) Hogy ez miként fog lezajlani, és mi lesz az eredménye: a jövő majd megmutatja.

Az viszont napnál is világosabb, hogy a mai Ukrajnában kőkemény cenzúra van, a szólásszabadság nem létezik, a másként gondolkodókkal szemben retorziókat alkalmaznak – az ellenzéki politikusokat, a független újságírókat pedig megfélemlítik.

29.12.2016 16:08

Vitalina Butkaljuk

MEGJEGYZÉSEK:

(1)  Verhovna Rada: az ukrán parlament elnevezése. (Jelentése: Legfelsőbb Tanács. Így hívták az 1917 őszének zűrzavaros napjaiban Oroszországból /rövid időre kiszakadt/ nacionalista Ukrajna vezető szervezetét, afféle elő-parlamentjét is.)

(2)  Pável Gubarjov: 2014 tavaszán a donyecki népmozgalom elismert vezetője. Ő kezdeményezte az Ukrajnából hamarosan kiválni készülő Donyecki Népköztársaság szuverenitásának kikiáltását. Ez 2014. április 7-én meg is történt (az új állam a 2014. május 11-i népszavazás elsöprő többségű „igen” szavazatainak nyomán kiáltotta ki függetlenségét. Ugyanez történt a szomszédos Luganszk megyében is.)

Gubarjovnak időközben el kellett rejtőznie egy konspirációs lakásban, mivel az SZBU már a nyomában volt. Egy elképesztő, egészen banális konspirációs hiba folytán azonban a lakás lebukott, az SZBU (megtámogatva külföldi – amerikai – szakemberekkel) egy éjjel rajtaütött. A népi vezetőt Kijevbe hurcolták, már a hosszú autóút alatt is ütötték-verték. A bántalmazások, kínzások következtében a politikus utóbb több napig tartó kómába esett. Először az EBESZ egy képviselője talált rá az agyongyötört emberre. Mindeközben a már fellázadt, és fegyveres harcát vívó Szlavjanszk városban elfogták az SZBU három, titkos feladattal érkezett, magas rangú tisztjét. Értük cserében a kijevi rezsim hajlandó volt szabadon engedni Gubarjovot. A 2014-es nyár furcsa és zavaros eseménysorozata közepette a népvezér teljesen kiszorult a nyilvános közéletből.

(3)  Ezen a bíróságon kezelték Bondarcsuk ügyét. Darnyica: a Dnyeper bal partján, az egykori csendes nyaralótelepből a szovjet időkben több százezres, új városrész nőtte ki magát.

(4)  A junta bíróságainak bevett szokása, hogy az előzetes, vizsgálati fogságot – a foglyok lelki megtörése céljából – a végtelenségig elnyújtja. Részben, hogy megpróbáljanak összekaparni valamilyen, valamennyire is elfogadható vádiratot (ez többnyire nem szokott sikerülni). A VIZSGÁLATI FOGSÁG KÉT ÉVIG – EGYES ESETEKBEN MÉG AZT IS MEGHALADÓ IDEIG – IS ELTARTHAT. Az időhúzás egyik gyakran alkalmazott trükkje a cikkben említett módszer: az ügyet tárgyaló bíró lecserélése, ami miatt az egész bűnvádi eljárás elölről kezdődik. Máskor újabb és újabb vádakat fűznek az eredetihez – ami által megint csak „elölről ketyeg az óra”. Igen sok esetben a bíróság – különösebb vizsgálat és indoklás nélkül – újra és újra, két-két hónapokkal meghosszabbítgatja az előzetes letartóztatást. Eközben számos esetben a vizsgálati fogságát töltő rab puszta élete is veszélybe kerül: a bántalmazások, kínzások, a mostoha börtönviszonyok következtében eredetileg egészséges fiatal emberek is súlyosan megbetegednek. Nem szólva azokról, akik eleve súlyos betegséggel kerülnek börtönbe, ahol az esetek nagyobb részében semmiféle, vagy egészen elenyésző orvosi ellátásban részesülnek.

28 hozzászólás “Amit a magyar sajtó elhallgat…” bejegyzéshez

  1. Phoenix-nek 2017-01-15 – 09:48

    Már az is egy agyrém, hogy egyszerre zsidózzák és nácizzák a banderistákat. Mert inkább a nácikra hajaznak – annak idején tevékenyen segédkeztek és részt vettek az ukrán, bjelorusz és lengyel zsidók kiirtásában is…

    1. „szarnak a hitelességre”

      Ebben viszont nagyon tévedsz. Ha valamire adnak, akkor az a látszat. Ha terjesztik magukról (és terjesztik, de mennyire!), hogy ők egyformán ellenségei Sztálinnak és Hitlernek, akkor még véletlenül sem fognak hitlerista szimbolikával pózolni. Hiszen van nekik háromágú szigonyuk és kék-sárga lobogójuk. Persze nem árt tudni, hogy az ő háromágú szigonyuk és Hitler horogkeresztje valójában a lényegükben nem különböznek egymástól.

      1. Te tévedsz. Ők őyzinte banderisták. Mint maGad írod, jelképük még hivatalból is hajaz a horogkeresztre. Csak a Nyugat kedvéért picit módosítottak, ami fegyveres útonállóikat láthatólag nem nagyon izgatja. Ők a rezsim lelkiismerete.

        1. Nem, én ilyet nem írtam.

          A horogkereszt egy ókori misztikus jelkép, ami elsősorban indiai forrásoknál található, de előfordult judeai (!) leleteken is. A háromágú szigony a korai ukrán történelemből származik. A nyilaskeresztet valóban a horogkeresztből fabrikálta Pálfy Fidel, a „nyilas gróf”, de a háromágú szigonyt Banderáék csak kisajátitották, de nem ők csinálták, és történelmileg semmi köze a horogkereszthez. Annyi csupán a közös bennük, hogy mindkettő ősi jelkép (a nyilaskereszt nem az), és mindkettőt misztikumra fogékony rasszista fasiszták (azaz nácik, a szó tágabb értelmében) sajátították ki.

          Felszoktam hozni az Árpád-sávos zászlók példáját. Az Árpád-sávos zászló, címerpajzs régi történelmi emlék – igaz, Árpád vezérhez nem sok köze van, annál inkább az itáliai Anjoukhoz. Firenzében van egy torony, amit az itáliai városállamok, uralkodóházak cimerpajzsai díszítenek. Köztük van az Anjou-pajzs is: hétszer vágott pajzs vörös és arany (sárga) vágásokkal. Ezt hozta magával Magyarországra Károly-Róbert királyi címerként. Hogy megkülönböztesse a nápolyi királyi címertől, az arany vágásokat felcserélte ezüstre (fehérre). Az „Árpád-sávos” zászló tehát történelmi zászló, és nincs benne semmi elítélendő (a magyarországi Anjouk jobb uralkodók voltak az átlagnál). Ám amikor napjainkban másokat megfélemlíteni akaró csorda kezében tűnik fel, akkor mintha megjelenne rajta (akár valóságosan is megjelenik, akár csak képzeletben) a zöld nyilaskereszt H betüvel a közepén, és az „Árpád-sávos” zászló egyszeriben magyar náci zászlóvá válik. Hasonló a helyzet a történelmi ukrán háromágú szigonyos jelképpel is: banderista kézben náci jelképpé válik. De nem horogkereszté!

          1. Pedig hajaz rá. Egyébként semmi jelentösége.

          2. Azért némi jelentősége van. Ha az orosz fakkerek rendszeresen gyártják a nyilvánvalóan hamis „dokumentumképeket” a banderistákról, akkor a banderisták könnyebben nyilváníthatják hazugságnak az őket érő jogos antifasiszta kritikát. Ennél rosszabbak csak a Bal-Rad (szintén orosz forrásokra hivatkozó) banderistákat lezsidózó, lecionistázó agyrémei.

  2. Lekerült a szájkosár! – Révész a HVG-nél…

    Ugye senkinek újdonság, hogy az egészséges életmód csak elenyésző számú egyénnek olcsóbb, mint az egészségtelen? Amiképpen az is köztudott, hogy jó minőségű terméket olcsón csak a gazdag vásárol… Éljen a burzsoázia diszkrét bája, éljen Révész Sándor újságíró!

    Íme: http://hvg.hu/velemeny/20170110_revesz_sandor_legur_es_legmereg_haztartasi_egetes_levego_munkacsoport

    R. S. még csak néhány napja a HVG munkatársa, ám már most úgy tűnik, hogy a Népszabadságnál szájkosárral írt…

    1. Én meglehetős „idegenkedéssel” olvastam a szocializmust gyalázó cikkeit. Ezt pedig gyanakvással olvasom. Mi lesz, ha Vona többet fog fizetni? Ok! Nem szabad egy másik emberről így vélekedni…

  3. (Így látható a Facebookon, természetesen valódi nevem alatt.)

    Hallgat a magyar sajtó, holott vezető médiamunkást, akit – mert a megalázottak és megnyomorítottak pártját fogja – igaztalanul zárnának börtönbe. Tiltakozzunk!

    Egyértelmű tendenciózusság, ami már koncepciós eljárásba megy át.

    A tisztességes ember (nem szükséges rendszerkritikus baloldalinak lenni hozzá) fölemeli a szavát, püföli számítógépét

    ALEKSZANDR VASZILJEVICS BONDARCSUK, a „Rabócsij Klassz” c. lap főszerkesztője (a Verhovna Rada képviselője a 3. és 4. parlamenti ciklusban, a Munkások Össz-ukrajnai Szövetségének elnöke) védelmében,

    az ellene folyó, koncepciós perrel fenyegető, alaptalan büntetőeljárás miatt, amelyet immár két éve indított és mindenféle hamis ürügyekkel rendre megújít az ukrán rezsim.

    Ukrajna közvetlen szomszédunk. Bennünket is érint, ami ott történik.

    https://hu.mebal.eu/amit-a-magyar-sajto-elhallgat/

    Ne sajnálj legalább lájkot adni!

  4. Egyértelmű tendenciózusság, ami már koncepciós eljárásba megy át.

    Igen, tiltakozzunk!

    A tisztességes ember (nem szükséges rendszerkritikus baloldalinak lenni hozzá) fölemeli a szavát, püföli számítógépét

    ALEKSZANDR VASZILJEVICS BONDARCSUK, a „Rabócsij Klassz” c. lap főszerkesztője (a Verhovna Rada (1) képviselője a 3. és 4. parlamenti ciklusban, a Munkások Össz-ukrajnai Szövetségének elnöke) mellett,

    az ellene folyó, koncepciós perrel fenyegető igaztalan büntetőeljárás miatt, amelyet immár két éve indított és mindenféle hamis ürügyekkel rendre megújít az ukrán rezsim.

    Máris fölteszem a Facebookra.

  5. A magyar sajtó – nevezzük nyugodtan lakájmédiának – ezt (is) elhallgatja, de sok minden mást is, pl. az idén megfagyottakról is csak „jelentéktelen” epizódként tesz említést.
    Majd az „irgalmas szeretetszolgálatok” és az urak „jótékonysági báljai” megoldják a kérdést….

  6. Ne feledjük, hogy a harkovi terület túlnyomórészt orosz nemzetiségű lakosokból áll. Bondarcsuk – holott jellegzetes ukrán neve van, általában orosz nyelven szokott megnyilvánulni. Gondolom, a jó értelemben vett szovjet hagyomány okán.
    Harkov-ban és a környező városokban található az ukrán finommechanikai- és repülőgépipar zöme, elektromos és elektronikai üzemek, számos fegyvergyár. A terület már nagyon közel állt 2014-ben és 2015-ben is ahhoz, hogy hasonló események történjenek, mint a Donbassz-ban. A junta nagy sebességgel le is cserélte az összes hatalmi ág helyi vezetőit a neki hűséges káderekre.
    A képen lévő transzparensek feliratai orosz nyelven vannak felírva – gondolom a vád is e köré csoportosulhat.

  7. Gondolom a vád a demokrácia, a polgári értékek elleni súlyos támadás. Vagy a kommunizmus bűneinek tagadása. Nem kell félni találnak vádat. Ezt gondolom kenyérlopás formájában követhette el.

    1. Ehhez hozzátenném, hogy az ukrán náci-banderista propaganda az UPA németellenes tevékenységét hangsulyzza. Eközben egyetlen ss vagy wehrmacht dokumentum sem került elő az upa által megölt akár egyetlen német katonáról. Aki ezt szóvá teszi, letartóztatják. És ez nem vicc. Ez csak egyetlen adalék a liberálisok ukrán-projektjéhez.

      1. Miközben lényegében igazad van, tételesen tévedsz.

        Amikor az UPA erős német kötődései már taszítólag hatottak az előretörő szovjet hadsereg miatt megváltozó érzelmű ukrán és lengyel lakosságra, akkor a „szürke tábornok”, az Abwertől az SD-hez átmentett „Keleti Idegen Hadseregek” irányítója, a későbbi NSZK kémfőnők, Reinhard Gehlen nagyszabású akciót szervezett Bandera renoméjának javítására: igen rövid idő alatt az UPA egységei letartóztatják és meggyilkolják a melléjük kirendelt német tanácsadókat – ezzel erősítve a németellenes „vonalukat”. Ám a Wehrmacht és az SS egységeivel sem ezt megelőzően, sem utána nem kerülnek harci összeütközésbe. El vannak foglalva a „Végső megoldásban” való aktív részvétellel, és a lengyel, illetve orosz-ukrán (szovjet) partizánok elleni hadjárattal.

        Mindenesetre ez a makacsul fenntartott legenda a „kétfrontos” UPA-ról hiteltelenné teszi azokat a neten orosz források által széles körben terjesztett képeket, ahol állítólagos mai banderisták német-náci szimbolika (SS jelvény, horogkereszt, Hitler-zászló stb.) előtt pózolnak. Ennyire a mai banderisták sem hülyék.

Vélemény, hozzászólás?