A HAZUGSÁGGYÁRTÓ KOMBINÁT ÚJABB TERMÉKE – I. RÉSZ – Csikós Sándor írása

Mottó: „ez a diverzáns – nem az a diverzáns”. (Egy 80-as évekbeli arctonik reklám átköltése)

A magyar sajtó (közelebbről a „királyi televízió”) ma – egészen ritka, mint a fehér holló, kivételként – felülmúlta önmagát. Alig pár órával az után, hogy az újabb kacsa világgá röppent, már meg is jelent a képernyőn. Még ha csupán a kép alján folyamatosan futó szalagcímek egyikeként is.

Látható örömmel tették közzé az ukrán hadvezetés hírét: az un. „Terrorellenes Művelet” területén sikerült felszámolni „a szakadárok” egy hat fős diverzáns egységét. Kettőt közük megöltek (közöttük az egység parancsnokát), négyet foglyul ejtettek. Gondosan ügyeltek arra, hogy az arány meglegyen: ketten – közöttük az egyik elesett – oroszok voltak. A másik orosz – egy Altaj vidéki – a négy fogoly között volt.

* * *

Negyedik éve, hogy Kijevben három hónapig tomboltak a „békés tüntetők” (akik kezétől a rendfenntartók közül 107-en estek áldozatul). A „békés tüntetők” ezután békésen elkergették az államfőt, átvették a hatalmát. Majd folytatták békés tevékenységüket: a kijevi ”békés” tüntetők országjáró turnéra indultak, mindenütt leszámoltak azokkal, akiknek nem tetszett a békés hatalomátvétel. Két megye (Donyeck és Luganszk) azonban ettől sem tért jobb belátásra. Sőt, egyre rosszabb belátásra jutottak – főleg onnantól kezdve, hogy bombák, tüzérségi lövedékek, aknák, gránátok, tankágyúk és páncélosok lövedékei, kazettás és foszforbombák– utóbb pedig néhány rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta is – kezdtek hullani békés otthonaikra. Háború kezdődött, mely már három éve tart – és amelyben tízezrek estek már áldozatul: a két fél katonái, továbbá civilek. HÁROM ÉVE TART MÁR A HÁBORÚ, AMIBŐL SZINTE SEMMIT SEM LÁTTUNK ÉS LÁTUNK A TÉVÉBEN, AZ ÚJSÁGOKBAN.

Ám a mi tévénk tud, ha akar. A baj ezzel legföljebb csak az: HÁROM ÉV ALATT MÁR MEGTANULTAM, HOGY HA A MAGYAR TÉVÉBEN (sajtóban) VALAMIRŐL GYORS (mondjuk, csupán pár órás) HÍR JELENIK MEG, ARRÓL MÁR TUDOM: A MAGYAR TÉVÉ (sajtó) SZÍVÉNEK KEDVES HÍRRŐL VAN SZÓ. Még akkor is, ha az koholmány, provokáció.

Miképpen emez is.

Június 24-én az un. ATO központja kitette A FACEBOOKRA az előbb említett hírt. Másnap délelőtt felkapta az ukrán sajtó. És bár a Luganszki Népi Milícia (hadsereg) szóvivője nem nagyon sokkal dél után már cáfolta a hírt – közölve, hogy a luganszki néphadseregben mindenki hiánytalanul megvan – estére, mint említém, a szalagcímek között már ott száguldott ez a „hír” is.

Dicséretes ez a gyorsaság. Mint mondám, A KÖZLÉS GYORSASÁGÁBÓL, OPERATIVITÁSÁBÓL MINDIG TUDOM, HOGY A SZÍVÜKNEK KEDVES HÍRRŐL VAN SZÓ. Merthogy 1. Nem idéztek semmit a luganszki szóvivő szavaiból. És 2. Donyeckben és Luganszkban az utóbbi hónapokban egy sor diverzáns, terrorista csoportot fogtak el. Főleg az után, hogy – sajnálatos módon – néhány hónap alatt sikerült terrorcselekményben likvidálni a donyecki néphadsereg két legkiválóbb hadvezérét, illetve az előbb említett luganszki Népi Milíciának a sajtókapcsolatokért felelős főcsoportfőnökét. Kevés híján felrobbantották a Donyecki Népköztársaság elnökét – ám tavaly augusztusban a másik államfőt, a luganszkit, ténylegesen meg is sebesítették.

Ezekről nem hallottunk. És miért nem? Vélné az ember, hogy ezek a hírek igazán kedvesek a magyar tömegtájékoztatás szívének. Hiszen majdnem kinyuvasztották a két beste oroszbarát szeparatistáját! Akik olyan szeparatisták, mint volt Kossuth apánk, az Új Épületben agyonlőtt gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, a 13 aradi vértanú. Vagy éppen Petőfi. Merthogy ugyanazért harcolnak most, mint hajdani nagyjaink 170 évvel ezelőtt.

Nem, valamiért erről mégsem szólt a fáma. Azért-e, mert a beste szeparatistái ugyanúgy elkapták az ukrán terroristákat, mint amazok – állítólag – most a luganszkiakat? VAGY NETÁN MÁS OKBÓL? Mert milyen állam is az olyan, amely ORVGYILKOSOKKAL GYILKOLTATJA MEG POLITIKAI ELLENFELEIT, akikkel nyílt, becsületes, fegyveres harcban nem bír. Mondhatni persze rájuk: ezek (mármint a két államfő, a két hadvezér) terroristák. Igen, éppen annyira, mint Kossuth, vagy honvéd tábornokai. Mely 13 közül kilencet közönséges rablókként, gyilkosokként akasztottak fel. Terroristák voltak? Ez attól is függ, többek között, hogy KI KINEK A TERÜLETÉN HARCOL. Hány osztrák faluban raboltak, fosztogattak, gyújtogattak honvédeink, hány várost ágyúztak, csak úgy, kedvtelésből, a civil lakosság akaratának megtörésére? Hány osztrák állampolgárt lőttek agyon, akasztottak fel, hurcoltak el magyar börtönökbe, hogy ott halálra kínozzák őket? Melyik fél katonái gyújtogattak, raboltak, fosztogattak – majd a forradalom leverése után kik lőtték agyon, akasztották fel emberek tucatjait? Nem volt-e ezeknek igazuk? AZ AKKORI „TÖRVÉNYES URALKODÓ” KATONÁI AZ AKKORI JOGGAL FÖLVÉRTEZVE RABOLTAK, FOSZTOGATTAK, LŐTTÉK AGYON, AKASZTOTTÁK FEL A SENKI ÁLTAL EL NEM ISMERT, SZAKADÁR MAGYARORSZÁG POLGÁRAIT. Vagy mégsem? És akkor most? Nálunk talán még azt sem tudják, hogy – amiként a „törvényes” (törvényes? egy erőszakos, gyilkos puccsal hatalomra jutott junta?) rezsim hadseregei a Donbassz területére léptek: A HARCOK ANNAK TERÜLETÉN FOLYNAK. Mondjon nekem valaki egyetlen olyan ukrán falut, melyet tüzérségi csapás ért (akárcsak véletlenül is, nemhogy készakarva). Mondjon nekem egyetlen olyan esetet, amikor a Donbassz katonái ukrán földön akár egyetlen civil életét is kioltották volna! (Nem tetszik tudni? Tessék akkor talán nézni a híreket, mielőtt akként ítélkezem, hogy fuj, ronda oroszok, pusztuljanak!) Ja, hogy Donyeck, Luganszk, Mariupol, Szlavjanszk, Kramatorszk, a forradalom fővárosa körül szétlőtt elővárosok – ezek UKRÁN TELEPÜLÉSEK? Pontosan annyira, mint (kiváltképpen Függetlenségi Nyilatkozatunk 1849. április 14-i kihirdetését követően) osztrák volt Pest és Buda, Pákozd és Sukoró, Debrecen, Szeged, Szolnok, Temesvár, a Branyiszkó-hágó, és, igen, Világos. No meg Arad. A KÜLVILÁG SZEMÉBEN EZEK OSZTRÁK TELEPÜLÉSEK VOLTAK, a császár katonái joggal vérengzettek „az osztrák tartomány engedetlen szakadárjaival” szemben. Nemdebár? De mondhatnám ugyanezt a 13 amerikai gyarmatról, az ottani „franciabarát szakadárokról”, a törvényes brit uralkodó katonáinak e szakadárok pártütését megtorló, a gyarmatokat a brit korona alá visszaterelgető tetteiről is.

Hány ukrán politikust, hadvezért – de még akárcsak vérengző terrorkülönítményes vezért – gyilkoltak meg a Donbassz diverzánsai? Előfordult-e egyetlen olyan eset, hogy donyecki diverzánsok beszivárogtak volna egy ukrán városba, és egy, a szeméttároló tartályokat szállító teherautón lévő leshelyükről, vállról indítható rakétákat lőttek ki a városközpont egy forgalmas útkereszteződésére, a legnagyobb reggeli csúcsforgalom idején? (8 halott, 26 sebesült Donyeck Bosse városrészében, halott utasok ülnek egy félig szétlőtt, vérben úszó padlójú trolibuszban. Akikért nem voltak gyászmenetek Európában.) Hány ukrán gyermek esett a háború áldozatául? Egy sem! Nem úgy, mint a Donbasszban: 151. Gyilkosaik kölykeit is, netalán, itt nyaraltatják, együtt a többi farkaskölyökkel, a mi pénzünkön, Európában állítólag egyedül. Talán nyaraltathatnának félárva gyerekek a Donbasszból is – ők nemcsak az apjukat vesztették el, de gyakran az otthonukat is. Az édesanyjukat, a testvérüket is. Meg lehetett volna hívni azt a nyolcéves kisfiút, például, akinek édesapja három éve esett el – édesanyját pedig a minap lőtték ki mellőle az utcán. Azok, akiket szívvel-lélekkel tetszenek támogatni – a nyakig véres tömeggyilkosokat, háborús bűnösöket. Azzal is, hogy késedelem nélkül továbbadják nekünk azt, amivel az ő hazugsággyártó nagyüzemük az egész világot eteti, vezeti az orránál fogva. Maguk, bértollnokok, maguk is hozzásegítik (a sokuk által egyébként halálosan gyűlölt) Orbán Viktort ahhoz, hogy ezt a rémálmot az ukrán nép története legnagyszerűbb korszakának tekintse. HOGY MEGINT BEVIGYE MAGYARORSZÁGOT EGY VILÁGHÁBORÚBA, harmadszor is, és már megint az agresszor oldalán! Mert Orbán Viktor sem olvas mást, mint maguk – NEM IS AKAR MÁST OLVASNI, AKÁRCSAK MAGUK –, mint azt a mérgező szellemi moslékot, amivel naponta öntenek minket nyakon Kijevből.

Szóval? Mi a neve annak az államnak, amely magas rangú titkosszolgálati vezetői de facto független államok vezetőit fenyegetik meg: most ők következnek? AMELYIK VEZETŐJE SZEMÉLY SZERINT ADOTT UTASÍTÁST A MALÁJ UTASSZÁLLÍTÓ GÉP LELÖVÉSÉRE, három évvel ezelőtt? Közösen főzve ki a tervet félnéger gazdájával. (Aki telefonon jól le is teremtette, mert – mint született pancser – ezt is elbaltázta. AKIRŐL KIDERÜLT: MINSZKBEN EL AKARTA RABOLTATNI PUTYINT (az elmeháborodott ötletről gazdája, az amerikai elnök beszélte le, az utolsó pillanatban)? És még neki áll följebb: MÉG Ő AKARJA KETRECBEN HÁGÁBA SZÁLLÍTTATNI PUTYINT!

Milyen állam az olyan, amelyik kifejezett parancsba adja az ellenfél létfontosságú közműveinek rombolását, munkájának megbénítását? Aki létfontosságú villamos távvezetékeket lövet ki? Amely nemcsak azért ágyúztatja a főváros közelében lévő vízszűrő állomást, hogy megfosszon közel egymillió embert az ivóvíztől (felerészben olyan települések lakóit is, melyek az ukrán hadsereg megszállása alatt állnak). Hanem azért is löveti, hogy hátha egy lövedék beletrafál az ott tárolt klórgáz tartályokba, percek alatt ezreket pusztítva el ott. (És provokál, ugyanezen célokból, kézifegyverekkel vívandó csatákat.) Aki azzal fenyegetőzik, hogy felrobbantja a zaporozsjei atomerőművet, a dnyepropetrovszki vízierőművet, ha a néphadsereg oda merészeli tenni a lábát. (Nota bene: fél Európa is megszenvedné az előbbi létesítmény elleni merényletet). Akinek – PROVOKÁCIÓS CÉLLAL – SZOKÁSÁVÁ LETT, HOGY A SAJÁT MEGSZÁLLÁSA ALÁ KERÜLT TELEPÜLÉSEKET LÖVETI IMMÁR? Lövetve az avgyejevkai kokszoló üzemet, amely nagy határ lakosai számára életveszélyes anyagokkal dolgozik.

Milyen állam az olyan, amelyik nemcsak gyilkosságok, emberrablások céljából küld diverzánsokat az ellenfél hátországába – DE AZZAL A FELADATTAL IS, HOGY (ők is, a helyszínen) ROMBOLJÁK A LÉTFONTOSSÁGÚ KÖZMŰVEKET, LÉTESÍTMÉNYEKET? Az olyan állam neve, bizony mondom, TERRORISTA ÁLLAM!

És ezt a terrorista államot az egész Nyugat támogatja, babusgatja, kényezteti, önti bele a pénzt (még most is). AMELY TERRORISTA ÁLLAMOT NEMCSAK BRÜSSZEL TÁMOGATJA, HANEM MINISZTERELNÖKÜNK IS (velük együtt). Aki, egyébként joggal, szapulja őket, amiért – például nálunk – TERRORISTÁKAT TAKARGATNAK A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSTÓL. A Nyugat (benne Magyarország) darlingjánál ma már ötszáz iszlám szélsőséges harcoL a fronton (jogot szerezve arra, hogy UKRÁN ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT, ÚTLEVELET KAPVA SZABADON BEUTAZHASSANAK EURÓPÁBA!) Egy ilyen szélsőséges némber – AZ ISZLÁM ZÁSZLÓALJ mesterlövésze – lőtt a napokban fejbe egy 78 éves nénit, aki a veteményesében kaparászgatott. No, ezt kapják ki!

Források:

https://vk.com/doc429126198_447213555

https://www.novorosinform.org/news/71462

http://rusvesna.su/news/1498391742

Krausz Tamás: Utoljára Gulyás Mártonról avagy egy jelenség margójára

Gulyás mint “radikális antikapitalista” végülis az antikapitalizmus ügyét járatja le, amikor hályogkovács módjára a szélsőjobbtól a liberálisokon át a radikális baloldalig minden létező politikai irányzatot össze akar fogni a választási rendszer demokratizálása érdekében a Fidesz ellenében. Ez lényegében – minden jó szándéka ellenére – a politikai dilettantizmus határait messze átlépő kísérlet…. Érdektelen lenne mindez éppen úgy, ahogyan érdektelen a “momentumos” politikai ámokfutás vagy a 444 c. internetes újság rasszista ruszofóbiája a maga liberális üzeneteivel. Ám antikapitalista Márton jelzett szereplései az egyelőre gyenge antikapitalista baloldal megszerveződésének inkább ártanak, semmint használnak.

Nézetem szerint az antikapitalisták, azaz demokratikus  szocialisták, marxisták, neokommunisták stb. vagy megőrzik politikai  függetlenségüket és a fejlődés képességét vagy elsüllyednek a magyar politika mocsarában.

Az antikapitalista baloldal még meg sem erősödött, már is harakirit követne el? Ismét személyes ambíciók járatják le a baloldali rendszerkritika megszzerveződését?

Állítsátok meg a butaságot!

Zollai András: Szükséges-e ellenségkép a valódi baloldalnak?

A reflektor.blog.hu internetes oldalon Gottmayer Lea tollából „A ruszofóbia mint ellenségkép” címmel reakciót olvashattunk az Eszmélet folyóirat  közelmúltban megjelent állásfoglalására: „Brüsszel vagy Moszkva? Tiltakozás a politikai átverés ellen!” Nem kívánom szó nélkül hagyni e reakciót. Bár írásom válasz is a jeles szerzőnek, alapvetően a címben feltett kérdésre összpontosítok.

Kezdeném azzal, hogy a valódi, rendszerkritikus baloldal (amelyet a jeles szerző „az Eszmélethez kapcsolódó magyar radikálsikk csapat”, később pedig „Magyarországon is szárba szökkenő új „nyugatos” radikálbal” nehezen értelmezhető és még nehezebben védhető meghatározásaival illet) sajnálatos módon, kényszerűen már rendelkezik „ellenségképpel”. A FIDESZ és Orbán Viktor kormánya 2010 óta – leginkább a maga által alkotott kifejezéssel leírható módon – „rárontott saját népére”. Széles társadalmi csoportoktól olyan mértékben vonta meg az addig  meglevő támogatásokat, zárta be a túlélését  még valamennyire biztosító kiskapukat, hogy az elkerülhetetlenül fiziológiai leépülésükhöz, idő előtti és gyors pusztulásukhoz vezet. Ezzel egyidejűleg  a fideszes hatalom a létminimum alatt élők addig is magas számát („3 millió koldus”) drasztikus mértékben, kb. másfélszeresére növelte. Ebből a 4,5 millió „koldusból” bármikor újabb százezrek csúszhatnak a létükben közvetlenül veszélyeztettek közé. Az Orbán-kormány ezt a helyzetet – elődeitől eltérőn – nem pusztán holmi nemtörődömséggel  szemléli, hanem törvényekkel, kormányzati eszközökkel szándékosan idézi elő –szociális népirtást folytat. Ilyen körülmények közt a valódi baloldal részére a regnáló hatalom nem lehet más, mint ellenség. Zollai András: Szükséges-e ellenségkép a valódi baloldalnak? részletei…

A MEBAL új hitvallása: A MEBAL-ról 9 pontban

A MEBAL 2017. évi közgyűlésén megválasztott új Egyeztető Tanács elnöke, Benyik Mátyás a MEBAL-hitvallásának újragondolását javasolja az alábbi szöveggel:

A MEBAL-ról

  1. Mi a MEBAL?

A Magyar Egyesült Baloldal – a MEBAL – az emberről szól. A MEBAL az antikapitalista baloldal összefogására és mozgósítására törekvő társadalmi-politikai mozgalom.

  1. Mi a MEBAL távlati célja?

A MEBAL célja egy, a kapitalizmust meghaladó, az emberhez egyedül méltó közösségi társadalom megteremtése, melyben az értelmes fogyasztás által irányított termelésen, a természeten, az emberek mindennapi személyes boldogulásán és közösségi érintkezésén nem uralkodik a profittermelés, illetve annak törvényszerűen elnyomó gazdasági-társadalmi rendszere. A MEBAL új hitvallása: A MEBAL-ról 9 pontban részletei…

Nézeteltérések a Győzelem Napja körül – Fekete György írása

A demokrata.info szerkesztői elhallgatják a Szovjetunió szerepét a holokausztban még nem leölt zsidók megmentésében, s amikor ezért kritikát kapnak, a Világ Igazai mögé bújnak…

Közzétettem a Facebookon az általuk előzőleg ugyanitt ajánlott cikkükkel kapcsolatos kifogásaimat.

Nézeteltérések a Győzelem Napja körül – Fekete György írása részletei…