Miért beteg a közép- és kelet-európai baloldal? Az Eszmélet körkérdése és a beérkezett válaszok I.

Az Eszmélet folyóirat 2007-ben az alábbi körkérdést intézte szerzőihez:

„Vajon miért nincs Magyarországon – s voltaképpen az egész közép- és kelet-európai régióban – antikapitalista baloldal? Mik lehetnek azok az objektív és szubjektív tényezők, történeti-ideológiai, esetleg pszichológiai okok, amelyek idevezettek? Miképp lehetséges, hogy Németországban, Franciaországban, de másutt is, léteznek erős baloldali antikapitalista mozgalmak és szervezetek – nálunk viszont nem? Hogy Dél-Amerikában a populista (vagy annak nevezett) antikapitalista baloldal kormányzó erővé válhat – s nálunk jószerével még e mozgalmak neve is ismeretlen? Mi léphet a kommunista és szociáldemokrata mozgalom helyére? Netán ezek újjászületésében kell bíznunk? És addig mit tehetünk?”

A beérkezett válaszokat a 2007. júliusi számban olvashatjuk. A sorozat első részben Artner Annamária válaszát tesszük közzé ismét:

Artner Annamária:

A kérdésre adott válaszom központi eleme a múlt rendszer értékelése. Ez véleményem szerint már létére is rányomta bélyegét, nagyban előkészítette bukását, azt követően pedig különösen hatékony fegyverré vált az emberiség ocsmányságainak történetében csúcsot döntő kapitalizmus, illetve annak urai és fizetett vagy önkéntes apologétái kezében.

Miért beteg a közép- és kelet-európai baloldal? Az Eszmélet körkérdése és a beérkezett válaszok I. részletei…

László Andor*: Dealing with divergence in the EMU

An article from the ATTAC Hungary webpage

Az ATTAC logója

The case for monetary reform and unemployment insurance

Introduction

The rejection of continued EU membership by the UK electorate at the June 23 referendum pushed Great Britain into a new type of political and economic crisis. However, the resulting uncertainty also creates a new challenge to the remaining 27 members of the European Union, which is now set to lose the larger of the two member states that have opted out of the single currency.

People in Great Britain, and especially in non-metropolitan England and Wales voted for leaving because they lost confidence in the EU being a win-win game. Similar feelings about the lack of fairness are even more widespread within the Eurozone, and especially in the more peripheral countries which went through a long recession and still struggle with high unemployment and rising poverty.

Following the UK referendum, various officials, including the French and German foreign ministers, called for reforming the EMU and making it more resilient and sustainable, including through the creation of a fiscal capacity for the Eurozone. This paper argues that creating a counter-cyclical fiscal capacity indeed is a crucial and urgent step to halt disintegration, and EMU unemployment insurance can be a pivotal instrument to strengthen economic as well as social cohesion in Europe.

László Andor*: Dealing with divergence in the EMU részletei…

TGM: Kétféle jobboldal

Ismét egy kis visszatekintés: Tamás Gáspár Miklós 2004.06.26-iki cikkét ma is érdemes elolvasni.

Mindenki arról panaszkodik, hogy túlságosan élesek hazánkban a politikai küzdelmek. „A két fél”, „a két oldal”, ahogy egyre gyakrabban nevezik, nem hallgat oda a másikra, a politikai „táborok” állítólag gyűlölik egymást, félnek egymástól, „a másik” megsemmisítésére törnek nemtelen eszközökkel, s ez a viszály – mesélik – mindenhová, a családi ebédlőasztalok mellé és a gyóntatófülkékbe is behatol, tönkreteszi a nemzet nyugalmát. Mások, főleg vidéken, nem észlelnek ilyesmit, szerintük ez csak a pesti középosztály és értelmiség különleges baja, amitől az egészséges, természetközeli magyar ember nem szenved. Gondolom, mindkét benyomás valóságos tapasztalatokon, élményeken alapul. A politikailag elkötelezett emberek s a véleménymédiák azonban csakugyan meghökkentő keserűséggel, bizalmatlansággal beszélnek egymásról, s ennek az okát nem olyan nehéz föltárni, hiszen ez a gyanakvás történeti és társadalmi érzésegyüttesekből ered, amelyek ugyan nem ismeretlenek, de elemzésük talán nem kielégítő.

TGM: Kétféle jobboldal részletei…

Szász Gábor: Mérnöki pontosítás

Szász Gábor ÉS-ben 2016.07.08-án megjelent cikkének első változata

Tekintettel arra, hogy Ungváry Rudolf műszaki értelmiségi, sportszerűbb, ha én, a gépészmérnök (is) reagálok az általa jegyzett vitacikkre (Hamis pontosítások. ÉS, 2016. 07. 01.). A szerző nyilatkozataiból tudható, hogy egyetemi tanulmányai során csak azért szentelt különös figyelmet a marxizmus tantárgyakban megnyilvánuló összetevőinek, mert meg akarta ismerni gyűlölete tárgyának elvi hátterét. (A Cseljabinszki Traktorgyár avató ünnepségén a következő feliratú transzparens is ki volt feszítve: „Ismerd fel, gyűlöld és pusztítsd el ellenségeidet!”). Érthető hát, hogy amikor Fekete tanár úrnál (Fekete György: Átírva. 2016. 05. 27., Pontosítok. 06. 17.) olyan fogalmakat és érveléseket ismert fel, amelyekhez hasonlókkal az 1950-es években is találkozott, akkor úgy vélte, hogy ezekre rámutatva triumfálni lehet. Ráadásul, a marxi fogalomalkotás mélyebb megértése nem egyszerű dolog. (Rudolf Steiner: A szociális élet kérdései, Mandátum Kiadó, 1990. c. könyvének 52. oldalán írja, hogy „… egy olyan képzetalkotási mód, mint Karl Marxé, ami – bárhogyan is viszonyulunk a tartalmához – az emberi gondolkodással szemben a legmagasabb követelményeket támasztja…”).

Szász Gábor: Mérnöki pontosítás részletei…

„Mindenki be van tojva attól a szótól, hogy forradalom”

Bugyinszki György beszélget Artner Annamáriával, Farkas Péterrel és Szász Gáborral

Mozgó Világ, 2003. november, http://epa.oszk.hu/01300/01326/00045/12bugyinszki.htm

– A Világkereskedelmi Központ (WTO) működése ellen tiltakozó nemzetközi demonstrációk kapcsán sokan egy új, alternatív baloldaliságról beszélnek. Létezik-e ilyen, vagy csak alkalmilag egymásra találó mozgalmakról van szó?

Artner Annamária Én nem nevezném ezeket alternatív mozgalmaknak. Talán azért használják egyesek ezt a jelzőt, mert egy évtizednyi szunnyadás után újólag jelenik meg a baloldali politizálás, Nyugaton éppúgy, mint a hazai színtéren. A kelet-európai rendszerek összeomlása és a kapitalizmus újbóli bevezetése után a társadalom többségét, a szegényebb, dolgozó vagy nem dolgozó réteget képviselő politikai erők sokáig szilenciumra voltak ítélve, vagy ítélték magukat. Magyarországon is csak azért találhatják mindezt újszerűnek, mert a rendszerváltozás után úgy tűnt, mintha ilyen érdekek nem léteznének, pedig gyakorlatilag ugyanarról a több évszázados baloldaliságról van szó.

„Mindenki be van tojva attól a szótól, hogy forradalom” részletei…