Csikós Sándor: Hírek Ukrajnából

Két iromány mellett küldöm a szimferopoli (Krím) „News Front tévécsatorna és tájékoztató ügynökség azon videóinak listáját („FORDÍTÁSOK-180714-m.”), amelyekhez magyar feliratot készítettem. Különösen fontos a „DOKUMENTUMFILM” c., amely – a 2017 február és szeptember közötti időszakra vonatkozóan – áttekintést ad arról, hogy miként élik meg a Donbassz néphadseregei, a civil lakosság az ukrán hadsereg gyakorlatilag folyamatos ágyúzását (az állítólagos minszki fegyverszünet közepette).

Ezt igazából a moszkvai Szmolenszk tér felhőkarcolójában trónoló Szemüveges Kígyónak kellene látnia. Az újabb és újabb tűzszünetek értelmi szerzőjének – mely tűzszünetek csak arra jók, hogy miközben gúzsba kötik a Donbassz néphadseregeit (jószerével még saját védelmükben sem lőhetnek vissza), AZ UKRÁN HADSEREG ZAVARTALANUL ÚJJÁÉPÍTHETTE MAGÁT A CSŐDKÖZELI ÁLLAPOTBÓL (tetemes nyugati segítséggel, persze), FELVONULTATHATJA FEGYVERZETÉT ÉS CSAPATAIT A FRONTVONALRA. Készen állva arra, hogy – ha Washingtonból megérkezik az engedély és a parancs – támadásba lendüljenek a Donbassz lerohanására, térdre kényszerítésére.

Lavrov nagymester, mindeközben szervezi a „fegyvermentes övezeteket” („szürke zónák”). Melyek arra jók, hogy az ukrán hadsereg – ezek többségét már megszállva – közelebb férkőzhetett a néphadsereg állásaihoz, az ágyúzni kívánt városokhoz. A Tatabánya méretű és lakosságú, Donyecktől 35 km-re északkeletre lévő Gorlovka városát – a korábbiaktól ellentétben – immár teljes egészében be tudják teríteni ágyútüzükkel . Mesterlövészeik éjszakánként elérhető közelségből vadászhatják le a néphadseregek harcosait. Megszaporodtak a néphadsereg állásainak elfoglalását, foglyok szerzését célzó portyáik – minthogy már közel kerülhettek azokhoz (eredetileg a két hadsereget 3 km kellenes hogy elválassza egymástól).

Lavrov nagymesternek fogalma sem volt arról: mi a különbség a között, hogy valaki egy szerződésnek részes fele – vagy pedig a szerződés végrehajtásának GARANTÁLÓJA. A minszki szerződés ez utóbbi kategóriába sorolja Oroszországot – Német- és Franciaországgal együtt. És bár evidens, hogy a szerződés GARANTÁLÓJA nem HAJTHATJA VÉGRE az adott szerződés előírásait – a nyugati demagógia, AZ EGÉSZ VILÁGOT ORRÁNÁL FOGVA VEZETVE, tökéletes sikerrel SZANKCIONÁLJA MOSZKVÁT A SZERZŐDÉS NEM TELJESÍTÉSE MIATT. A Szemüveges Kígyó pedig addig mormolta engedelmesen, fejét lesunyva, hogy igen, MOSZKVA TELJESÍTENI FOGJA A MINSZKI MEGÁLLAPODÁSOKAT, mígnem aztán valakik már szólhattak neki: most már aztán hagyja abba a saját hazáját lejárató, az ellene hozott szankciókat szavaival alátámasztó hülyeségeit.

A Szemüveges Kígyó azt sem tudja, amit egy szentpétervári diáklány, egy lakossági fórumon a fejére olvasott: hogy’ fordulhat az elő, hogy OROSZORSZÁG A DONBASSZ ODA MENEKÜLT, VAGY OTT GYÓGYKEZELÉSEN LÉVŐ HARCOSAIT, ukrán antifasisztákat, KIADJA A KIJEVI NÁCI JUNTÁNAK. Én magam legalább hét olyan esetről olvastam, amikor jogvédők (akik Oroszországban csakugyan valós jogok védelmezői) az utolsó pillanatban megakadályozták ennek a gyalázatosságnak a megvalósulását. (Az egyik ilyen szerencsétlent pár perccel az előtt szedték le a vonatról, hogy az – a határállomásról – megindult volna Ukrajna felé.) És hány olyan eset van, amikor ez a szégyenletes aktus megvalósul. Két olyan asszonyról is olvastam, akiket – miután Oroszország kiadta őket a náci juntának – ukrajnai börtöncellájukban felakasztva találtak.

Mikor nemrég – a Győzelem Napja előtt – letette újabb ciklusa előtti hivatali esküjét a csodaelnök, a kormány , az alkotmányos rendelkezéseknek megfelelően, lemondott – és újra kellett alakítani. KITŰNŐ LEHETŐSÉG, soha vissza nem térő alkalom LETT VOLNA, HOGY A CSODAELNÖK ELMOZDÍTSA POSZTJÁRÓL EZT AZ ÁRULÓT. Nem tette! Ahogy a helyén hagyta a nemzeti bank elnök asszonyát is – aki pedig köztudottan Oroszország érdekei ellen dolgozik, és dollár százmilliárdokat vitt ki Nyugatra. Miközben – a nyugdíj pénztár állítólagos kiürülése miatt – nyugat-európai magasságokba emelték a nyugdíj korhatárt. (Erre az őt félistenként bálványozó Oroszország is felhördült, így a felülmúlhatatlan csodaelnök gyorsan visszakozott. Szokás szerint úgy téve, mintha neki ehhez semmi köze sem lenne. És megint ő tetszelgett az Oroszországban hagyományos nézet hősének szerepében: a cár jó – csak a bojárjai alávalók.)

10 hozzászólás “Csikós Sándor: Hírek Ukrajnából” bejegyzéshez

  1. A jelenlegi Oroszországot a valamikori cári birodalomhoz lehet hasonlítani, de merő ostobaság. A cikkben állított több dolog innen nehezen ellenőrizhető, nagyon egyoldalú és tendenciózusnak tűnik.
    Már csak az Ukrajnában élő tíz egynéhány milliós létszámú orosz nemzetiség érdekében is jobb lenne az érzelemtől fűtött, tendenciózus vélemények átgondolása.

  2. A baj az, hogy a cikk meglehetősen gúnyosan beszél Oroszországról – (Lavrov „nagymester” és hasonlók) – de azt nem említi, hogy a Donbassz lakosságát Oroszország látja el élelemmel, gyógyszerrel, építőanyagokkal és energiával – ez talán szintén a nemtörődömség velejárója?

    Oroszország jelenleg kapitalista berendezkedésű ország (remélem, belátható időn belül át fog alakulni) – saját államrezonja miatt nem avatkozhat be nyíltan és közvetlenül a Donbassz megsegítésébe, mert az jelentősen megnövelné egy hatalmas, 3. világháború bekövetkezésének lehetőségét! A nyugatnak pont ez a célja!
    Kár, hogy sokan nem veszik észre.

    A Donbassz jelentősége nem mérhető a Krím jelentőségéhez. Ha valaki nem értené, nézzen a térképre. Északról a kurszki és lipecki kiszögellés Bjelorussziával határos része, valamint a Krím – tulajdonképpen bekeríti a Donbasszt – beleértve Harkov, Zaporozsje, Herszon és Nyikolajev megyék területeit. Katonailag északról délre (délről északra) át lehetne vágni a területet, és „megoldódna” a probléma.
    De ez csak végső esetben jöhet számításba. A Dnyeper, mint határfolyó kettévághatná Ukrajnát.
    Másfelől a „népköztársaságok” erőltették 2014-ben a különválást – de a szocialista rendszert felidéző törekvések akkor nem illeszkedtek a jelenlegi orosz érdekrendszerbe.

    Itt is érvényes az a meglátás, hogy talán 1991-93-ban kellett volna megakadályozni a Gorbacsov-Jelcin ámokfutást – és megmaradhatott volna a Szovjetunió.

    Nem tudom, ez a cikk mennyiben segíti elő a kívülálló magyar baloldal tisztánlátását – de nekem nagyon sok aggályt vet fel.

    A jelenlegi helyzetben – ha már megszűnt a Szovjetunió – annak valamikor legnagyobb tagállamának alapvető érdeke az, hogy olyan államok vegyék körül, amelyek nem ellenségesek vele, élénk gazdasági és politikai kapcsolatban állnak vele és nem nyújtanak felvonulási területet a NATO részére (amelynek tulajdonképpen már léteznie sem szabadna, nem hogy terjeszkednie)

    Én így látom a problémát.

      1. Nagyra értékelem, hogy maradéktalanul egy platformon van a cikkel – de az emberiség legfontosabb érdeke az életben maradás. Márpedig nagyon komoly egy 3. világháború veszélye, amit csak megfelelő higgadtsággal lehet elkerülni.
        Biztos vagyok abban, hogy amennyiben a NATO tovább forszírozza az ukrán behatolást, annak komoly válaszai lesznek orosz részről.
        Éppen a minap egy másik riposztban azt írtam, hogy az ukránok terve, hogy a futball világbajnokságot használják fel egy Donbassz elleni hadműveletre – Putyin kijelentette, hogy „amennyiben a jelenlegi ukrán hatalom folytatja ezt a politikáját, Ukrajna államisága komoly veszélybe kerül”…
        Nem kell szeretni Putyint, de jelenleg a legrealistább orosz politikus és én személy szerint örülök annak, hogy még újabb ciklusra megválasztották, mert legalább be tudja fejezni az orosz haderő, az orosz gazdaság modernizálását – mert tudjuk, mi történt a sztálini Szovjetunióval a náci Németország szerződésszegő támadását követően.
        Oroszország még nem olyan erős, hogy fel tudja venni a harcot úgy a NATO-val, hogy minimális veszteség árán győzni tudjon, vagy legalább is megfékezze a támadást.
        Mivel isten nincs, úgy az áldására sem tartok igényt. Azonban kicsit ésszerűbben kellene látni a valóságot.
        Nem Oroszország a Donbassz ellensége, hanem a jelenlegi ukrán fasiszta hatalom.
        De nem ismételgetem magam, kéretik többször is elolvasni, mire gondoltam.

        1. Még valamit.
          az elmúlt évben Oroszország a NATO ellen is harcolt, úgy tönkreverte a NATO-szövetséges szír lázadókat és a de facto szintén szövetséges „iszlám államot”, mint a szart.
          Ez lenne „Lavrov hátrálása”?
          Ez az intervenció éppen arról szólt, hogy megmutassa a NATO-nak, hogy Oroszország újra világhatalmi tényező, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Vélemény, hozzászólás?