Interjú Tanaj Csolhannal Kelet-Ukrajnáról

Krausz Tamás és Csikós Sándor intejút készített Tanaj Csolhannal a kelet-ukrajnai helyzetről. A videó szerkesztett, magyar felirattal kiegészített változata ezen a linken érhető el:

13 thoughts on “Interjú Tanaj Csolhannal Kelet-Ukrajnáról”

  1. A kelet-ukrajnai helyzet már elég régóta tart, lassan eléri a 2. világháború időtartamát. Nem sokat hallottunk arról, hogy az ott maradt lakosságot ki tartja el, mi van az ukrán fennhatóság alól kikerült bányák, erőművek, kohászati üzemek és a mezőgazdaság működésével, a pénzrendszerrel – és a hadsereg utánpótlásának eredetéről is csak sejtéseink vannak.
    Jó, nekem vannak információim, de az nem egyenértékű egy onnan származó hiteles információval.

  2. Végig néztem és eltöprengtem.
    HISZEK ENNEK A SZIMPATIKUS FIATALEMBER ÚJSÁGÍRÓNAK, HITELESNEK ÉRZEM.
    Ugyanakkor lenne két kérdésem, melyeket direkt itt fogalmazok meg.

    1/ Előre bocsátva, hogy semmi nem jogosítja a kijevi juntát népirtásra, civilek tömeges lemészárlására, annak idején mivel indokolták a donyeckiek és a luganszkiak elszakadásukat Ukrajnától? Sajnos nem emlékszem. Aláhúzom, “csak” válasz esete se indokolná a népirtást…

    2/ Nem tett volna rosszat az interjúnak, ha a tatár imám internacionalista önkéntes katona zsurnaliszta mellett egy ottani ukrán vagy orosz ajkú harcostársa is megszólal benne.

    Köszönöm, hogy eljutott hozzám. Máris terjesztem.

    1. A “majdan” tüntetések nyomán hatalomra került junta (Porosenko & Co) egyik legelső intézkedése volt az ukrán nyelvtörvény felfüggesztése. E törvény szerint Ukrajnának két hivatalos nyelve volt (hasonlóan Finnországhoz, ahol a finn mellett a svéd is hivatalos nyelv – 6% svéd anyanyelvű lakosság mellett!), az ukrán és az ukrajnai orosz (aminek grammatikája és szókincse némileg eltér az oroszországitól). Ukrajnában a lakosság 17%-a orosz anyanyelvű, a Donyeci medencében (Luganszk és Donyeck) a lakosság több, mint 40%-a vallotta 2001-ben magát orosznak, de az orosz anyanyelvűek száma egyes becslések szerint meghaladja az 50%-ot. Ezek az oroszok, akik már a Szovjetunió szétesése óta tárgyaltak nagyobb autonómiáról, egyik napról a másikra meg lettek fosztva az anyanyelvükhöz való joguktól is. Ez volt az indító ok.

      1. Világos. Ha jól értem írásodat, Oroszországnak is joga van – mutatis mutandis – a saját Monroe-elvéhez.

        1. Nem egészen. Csupán megpróbáltam az orosz geopolitika valóságos képét felvázolni és felszólalni a kettős mérce ellen. A Te hipotézisedet így módosítanám: Az USA-nak nincs több joga a “nemzetbiztonságához” (ha úgy tetszik, a Monroe-elvhez), mint az Orosz Birodalomnak az “érdekszférájához”. Annál is inkább, hogy az USA a “nemzetbiztonsága” nevében valóban nem csak a politikai, de a katonai befolyását, jelenlétét is határtalanul kiterjeszti, mig az Orosz Birodalom ezt nem teszi – nem jóságból, hanem az adottságai miatt.

          1. Akkor elértettelek. Mert bizony Oroszország is terjeszkedett, újabb és újabb területeket kebelezett be. Ugyanúgy “határtalanul”, mint az USA. Mindkettő addig tette (időben és térben), amíg kapacitása bírta, illetve számára megérte. Amiben egyet érthetünk, hogy Oroszország részére szintén elismerendő a határai mentén biztonsági zóna, mint az USA esetében. Az akciórádiuszt tekintve Magyarország még korszakunkban is beleesik az orosz ernyőbe. Amit magától értetődőnek tartok, mint azt is, hogy az orosz hatalom kezd ellenszegülni a NATO további, Kelet-re történő kiterjesztésének.

          2. Hát azért Dél- és Közép-Amerikában (a kubai “rakéta válságot” leszámítva) soha nem volt olyan szovjet/orosz katonai beavatkozás, mint amilyenek a közel- és távol-keleti amerikai katonai akciók (amelyek részben ma is folynak!)

          3. “Mindkettő addig tette (időben és térben), amíg kapacitása bírta, illetve számára megérte.”

          4. Míg Oroszország érdekszférája határai közelében vannak – addig az USA az egész világot érdekszférájának tekinti – közte Oroszországot is.

          5. Így van. Amiképpen – mint jegyeztem – a két ország (birodalom) gazdasági potenciálja sem ugyanaz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.