14 hozzászólás “Jelcinről – Interjú Krausz Tamással a Klub Rádióban” bejegyzéshez

  1. Ne feledjük el: Május 9-én ünnepeljük a Győzelem Napját!
    Az ünnepi díszszemle magyar idő szerint 8-kor kezdődik Moszkvában. Az összes online TV egyenesben közvetíti. Rosszija 1, Rosszija 24, RT (Russia Tuday, stb…) Aki nem tudja élőben megnézni, az valószínűleg már aznap megnézheti felvételről a Youtube-on.

    1. Többször kifejtette már a szerkesztő (és én magam is) – hogy mindazon kommenteket törlik, amelyek nem felelnek meg a honlap szellemiségének. Erről a programban is lehet tájékozódni.

  6. Krausz Tamás is azt állapítja meg, hogy az a bizonyos népszavazás után, amikor is a szovjet állampolgárok a Szovjetunió egyben maradására szavaztak, tulajdonképpen megpuccsolták a népszavazás döntését és felosztották a Szovjetuniót. Nagyon az az érzésem, hogy itt avatkozott be konkrétan a nyugat – és ebből látszik az, hogy Jelcin, Nazarbajev és Lukasenko bizonyítottan nyugati ügynökökké silányultak. Aztán Jelcin gyengeségét a csecsenek kétszer is háborús konfliktussal jutalmazták. Időközben a kazah és a bjelorusz politika elmozdult az oroszokkal való szorosabb szövetség irányába – miközben a volt szovjet utódállamok egy része, a balti országok, Moldávia, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Grúzia, Ukrajna kifejezetten nyugatbarát húrokat kezdett pengetni, a tadzsikok, az örmények és a kirgizek csatlakoztak az Eurázsiai Gazdasági Közösséghez.

    1. „hogy Jelcin, Nazarbajev és Lukasenko bizonyítottan nyugati ügynökökké silányultak”

      Nem igazán értem a felsorolást.

      Ha azokat a SZKP-Nomenklatúra tagokat akartad felsorolni, akik a szétvert Szovjetunió utódállamaiban vezető poziciókban maradtak, akkor a lista erősen hiányos.

      Ha viszont a Szovjetuniót megpuccsoló trojkát akartad megnevezni, akkor csak Jelcin stimmel. A Szovjetuniót jogilag szétverő 1991. december 8-i Belavezsai Megállapodás aláírói: Borisz Jelcin orosz, Leonyid Kravcsuk ukrán és Sztanyiszlav Suskevics belorusz elnökök voltak.

      1. Szívesen vennék egy kiegészítő hozzászólást, mert bizony a fiatalabbaknak az ismeretei e tekintetben hiányosak, ill. semmit sem tudnak a témáról – legfeljebb azt, amit a jelenlegi hatalom meglehetősen ellentmondásosan közöl. Minden esetre Krausz Tamás eléggé megvilágította a hátteret is.

  7. Azért is érzem, hogy igazam van, mert a Szovjetunió megszűnésével a „kommunizmus” is megszűnt – ennek ellenére a nyugat továbbra is ellenségének tekinti, főleg Oroszországot, de Bjelorusszia és Kazahsztán sem kap kevesebbet. Ukrajnát nyíltan össze akarták ugrasztani Oroszországgal, de ennek kudarca is kizárólag a jelenlegi orosz vezetés higgadtsága miatt következett be. A Szovjetunió brezsnyevi, gorbacsovi és jelcini eróziója után pedig az orosz haderő korszerűbb és erősebb, mint a Szovjetunió idején. A nyugati államok Oroszországgal szembeni politikáját a feltétel nélküli russzofóbia motiválja.

  8. Egyelőre nem volt időm a videókat végignézni, de más forrásokból tudom, hogy sem Gorbacsov, sem Jelcin nem gondolták át az általuk elfuserált politikájuk minden mozzanatát, nem voltak képesek nagy formátumú politikusokként viselkedni.
    A Szovjetunió felbomlasztása pedig nem volt törvényszerű – ezért ők ketten viselik a történelmi felelősséget. A Szovjetunió, ha lassabban is, de mára elérte volna a jelenlegi Oroszország színvonalát. Elég csak a műszaki-gazdasági életre gondolni, mert minden mai orosz fejlesztés a szovjet időkben kezdődött el.

Vélemény, hozzászólás?