KARL MARX ÉS „A TŐKE” 150 ÉVE – FILOZÓFIAI PERSPEKTÍVÁK

  1. november 10-11, péntek és szombat

ELTE BTK, Múzeum krt. 4., I épület, 2. emelet, Bence-terem

 

 Az ELTE BTK Filozófiai Kollégiuma A tőke megjelenésének 150. évfordulója alkalmából konferenciát rendez, melynek fókuszában a könyv filozófiai, elméleti, elmélettörténeti vonatkozásai és témái állnak, valamint a tőke mint olyan filozófiai, társadalomelméleti problémája. A konferencián plenáris előadást tart Heller Ágnes, Hild Márta, Szalai Miklós és Vígh László(!) (Előadást tart Wiener György, Ropolyi László).

KARL MARX ÉS „A TŐKE” 150 ÉVE – FILOZÓFIAI PERSPEKTÍVÁK

Program

Első nap. November 10., péntek. (ELTE BTK, Múzeum krt. 4., I épület, 2. emelet, Bence-terem)

10:00-11:00 – Plenáris előadás: Heller Ágnes: „’A tőke’ mint filozófia”

 11:00-11:15 – Kávészünet

 11:15-12:35 – Nagy Dániel Gergely: „Karl Marx és Thomas Piketty: Variációk egy témára?”

Marosán György: „A kizsákmányolás marxi fogalmának értelmezése a 21. század feltételei között az un. zéró-determináns stratégia modelljének segítségével”

12:35-13:45 – Ebédszünet

13:45-14:45 – Plenáris előadás: Hild Márta: “Miért adnak helyet a közgazdaságtan történészei Marxnak?”

 14:45-15:00 – Kávészünet

 15:00-16:20 – Kalous Antal: „Kísérlet a Verdinglichung és a Versachlichung fogalmak értelmezésére”

Karikó Sándor: „A történelem valóságos bázisa. A marxi történelemfelfogás újragondolásához”

16:20-16:35 – Kávészünet

16:35-18:00 – Kiss Endre: „Az örök értéktörvény”

Zsurzsán Anita: „Marx és Lukács: a Történelem és osztálytudat a 21. században”

Második nap. November 11., szombat. (ELTE BTK, Múzeum krt. 4., I épület, 2. emelet, Bence-terem Bence-terem)

 10:00-11:00 – Plenáris előadás: Szalai Miklós: „A termelés társadalmasulása és a magánelsajátítás közötti ellentmondás  A tőkében: kortárs értelmezések”

11:15-12:35 – Ropolyi László: „Munka és árutermelés az Internet korában”

Székely László: „Mi maradt „A tőké”-ből ? ( S mit üzen a XXI. század számára?)”

12:35-13:45 – Ebédszünet

13:45-14:45 – Plenáris előadás: Vígh László: “A marxi társadalmi forma-meghatározottság szerepe gazdaságelméletében”

14:45-15:00 – Kávészünet

15:00-17:00 – Fehér M. István: „»… érzékileg érzékfeletti …« Marx műve a poszthegeliánus filozófia kontextusában”

Czétány György: „A termelés filozófiája”

Marosán Bence: „A kései Marx ökológiája”

17:00-17:15 – Kávészünet

17:15-18:45- Kapelner Zsolt: „Tőke és emancipáció a kortárs autonomista filozófiában”

Wiener György: „Kísérletek a munkaérték-elmélet érvényességének közvetett bizonyítására”

18:45 – Zárszó

14 thoughts on “KARL MARX ÉS „A TŐKE” 150 ÉVE – FILOZÓFIAI PERSPEKTÍVÁK”

  1. “Heller Ágnes – nemzetközileg elismert filozófus” (Phoenix, 2017-11-04 – 20:37) és a többiek ma már a JOBBIK-kal lepaktálást hirdetik. Liberális elvakultságukban azt hiszik, a nácizmussal szövetkezni szabad, hiszen anno Churchill összefogott Sztálinnal – Hitler ellen, előtte pedig Sztálin kötött paktumot Hitlerrel (az utóbbi történést VISZONT közvetlenül megelőzte a náci Németországot a Szovjetunió ellen terelő müncheni egyezmény…). A nácikat és a kommunistákat azonosító liberális közszemélyek politikai prostituálódása nyilvánvaló. Van még lejjebb?
    Érdemes ide mutatis mutandis olvasni Domenico Losurdotól: Mi a liberalizmus? Eszmélet 115, 86-108; és ugyaninnen Mészáros István: A kezdetektől a lényegi egyenlőségig – a rabszolgaságon át. 125-161.

    1. Ha ez megnyugtat, H.Á. a konferencián “nem adott mást, csak mi lényege”, minden színvonalat alulmúló, magát Marxot tökéletesen nemismerő antimarxistának bemutató előadást produkált. Én csupán hamis idézési módszerére hívtam fel a figyelmét (hogy tudniillik, Marx saját véleményeként idézte “A tőke” azon sorait, amelyekben Marx egyértelműen Ricardo álláspontját vázolta fel), el is értem, hogy egyedül nekem nem válaszolt.

    2. *****
      Ha ez megnyugtat, H.Á. a konferencián “nem adott mást, csak mi lényege”, minden színvonalat alulmúló, magát Marxot tökéletesen nemismerő antimarxistának bemutató előadást produkált. Én csupán hamis idézési módszerére hívtam fel a figyelmét (hogy tudniillik, Marx saját véleményeként idézte “A tőke” azon sorait, amelyekben Marx egyértelműen Ricardo álláspontját vázolta fel), el is értem, hogy egyedül nekem nem válaszolt.

      ******

      1. “Ha ez megnyugtat” fogalmazás, akárhogyan is nézzük, bizony személyeskedés, amelyre semmilyen okot nem adtam.

        1. Most fogok (nagyon enyhén és szándékom szerint nem bántóan) személyeskedni:

          ““Ha ez megnyugtat” fogalmazás, akárhogyan is nézzük, bizony személyeskedés, amelyre semmilyen okot nem adtam.” fogalmazás, akárhogyan is nézzük, bizony túlérzékenység, amelyre semmi okod sincs. 🙂

          1. Ahelyett, hogy működtetnél önreflexiót, engem túlérzékenynek bélyegzel. Nem veszed észre, hogy ismét te nyitottál kaput a személyeskedésnek?

          2. Nem kell feltétlenül bemenni minden nyitva felejtett kapun.

            Természetesen bocsánatot kérek, ha megbántottalak volna. Jóhiszeműen azt hittem, hogy érdekes információt közlök a konferenciáról – tévedtem?

          3. Re Phoenix szerint:
            2017-11-21 – 22:36

            Ha nem nyitjuk meg a személyeskedés kapuját, akkor nem felejthetjük el becsukni. Ráadásul jómagam be se mentem rajta. Előzőleg se. Hiszen még csak nem érintettem, hogy te jóhiszeműen vagy nem jóhiszeműen adtál információt a konferenciáról. Ha így teszek, én vittem volna el a személyeskedés lehetősége felé párbeszédünket. Azonban, ismételten jegyzem, nem cselekedtem (s ennek ténye szövegszerűen visszakereshető), ugyanis pusztán az epitheton ornanst jeleztem, amellyel elláttad Heller Ágnest; ez utóbbi pedig semmiféle információt nem jelent a konferenciát illetően, tudniillik Heller annak előtte már nemzetközi ismertségnek örvendett. Végezetül (vagyis, ha folytatódik e rétestészta nyújtása, amit te kezdtél, mint oly sokszor). Már réges-régen befejeztem volna veled e “kommunikációt” is, amennyiben nem idéznéd elő újra és újra, hogy személyeskedésedet (legyen az bármennyire szerinted kódolt), rivalizációs késztetéseid szokott kiélését tárgyszerűséggel ellenpontozzam. Persze csinálhatod, ha kedvedet leled benne. Legfeljebb magadra hagylak a számodra küzdőporondon. Akkor is jól el leszel, mert kényszerképzeteidtől én sem foszthatlak meg, sőt így eljárni szándékomban se áll. Szevasz.
            Ui. Amennyiben jelen modoromat kissé nyersnek érzékeld, akkor önreflexió keretében próbálj visszaemlékezni, hogy én – veled ellentétben – soha nem szóltam hozzád trágárul. Erre nem valamiféle sértettségből utaltam most, hanem a realitás neked közvetítése gyanánt. Hogy ne tupírozd tovább a dolgokat, méghozzá teljesen improduktívan.

    1. Pedig egyszerű. Amikor be akarod írni az egyenletmegoldást, előtte gépiesen nyomd le a frissítés gombot.

  2. Kissé meglep az első előadó. 59-ben arról értekezett, hogy a “tőke mint elnyomás”, 89-ben a “tőke mint szabadság”. Remélem sokáig élvezhetjük, még a “variációk” a tőkére című kurzusfolyamot.

    1. Ne felejtsd el, hogy

      a) a konferenciát az ELTE filozófia-intézete szervezi és Heller Ágnes – nemzetközileg elismert filozófus.

      b) Heller Ágnes mindenek előtt azért nemzetközileg elismert filozófus, mert – bármilyenek is jelenlegi nézetei – ő a Lukács-iskola ma még élő legtekintélyesebb tagja.

      c) Bár Heller Ágnes nem gyakorolt olyan mély önkritikát, mint például TGM, de azért mai (hangoztatott) nézetei lényegesen közelebb állnak a lukácsi gyökerekhez, mint mondjuk az 1970-es, 1980-as években vallottak.

      1. Én, mondjuk, az (ifjabb) Marosán Györgyön jobban csodálkozom, és kiváncsian várom előadását, amire valószínűleg (ha módom lesz rá) kritikailag leszek kénytelen reagálni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Feladvány a továbblépéshez *