Konferencia: „A kistérségek válasza a szegénységre és kiszolgáltatottságra”

Az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület (FNA Egyesület), valamint a Magyar Szegénységellenes Hálózat „A kistérségek válasza a szegénységre és kiszolgáltatottságra avagy Hogyan lehetséges kreatív ötletekkel, motiválással önerőből egy falut életre kelteni” címmel 2015. május 15-én, pénteken konferenciát rendezett Budapesten a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) székházában.

A konferencia első részében Szentpéteri Györgyi, az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület (FNA) elnöke nyitotta meg a konferenciát. Ezt követően Dr. Jász Krisztina, a Magyar Szegénységellenes Hálózat vezetőségi koordinátora beszélt a jövedelmi szegénységről. Végül Széely Sándor, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) alölneke fejtette ki célkitűzésüket arról. hogy a minimálbér nettója érje el a létminimum értékét.

 

A konferencia második részében Schutzmann Réka Szociális Munkás „Gyulaj – Jó helyen jársz!” címmel tartott előadást. Dús Ildikó Magyardombegyház (Békés Megye) polgármestere „Ez is a világ közepe (adósságrendezéstől az önfenntartásig)” témával folytatta. Végül Kovács Zsolt Vilmos Mozsgó (Baranya Megye) polgármestere következett. Beszédének címe: „Komplex közfoglalkoztatási program Mozsgón” volt.

 

A konferencia harmadik részében Balázs Ilona végzős egyetemi hallgató, újságíró „Egy kísérleti projekt nehézségei -nagymarosi közétkeztetés” címmel, míg L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója „Esélyteremtés egy szegregátumban – Told nevű kis zsákfalú példája alapján” témában tartotta meg előadását.

A felvételeket Benyik Mátyás készítette.

 

A konferencia negyedik, záró részében Tordai Bence a Megújuló Magyarországért Alapítvány nevében „Alapjövedelem a hátrányos helyzetű kistérségekben” címmel tartotta meg előadását.

9 hozzászólás “Konferencia: „A kistérségek válasza a szegénységre és kiszolgáltatottságra”” bejegyzéshez

  1. Azt viszont nem ártana eldönteni, hogy mi az a „kistérség”? Ugyanis Magyarország közigazgatási térképeit összevetve a kistérségek szinte teljesen megegyeznek a járások területével. Ha visszaállították a járások fogalmát és elnevezését (ezzel én alapjában egyet is értek, csak jó lenne sok funkcióját is visszaállítani, nem csak a hangzatos elnevezést) – akkor mit is nevezünk kistérségnek?

  2. Azt hiszem, hogy igen, odavezetnek. Úgy tűnik számomra, hogy gyermekeink egy másik úton fognak eljutni a humánus, emberbarát , igazi társadalomhoz. A szörnyűség még hátra van. A pápai húskombinát dolgát egy szélsőjobbos képviselő leplezte le. Több szavazatot szerzett, mint a rinyáló mszps bagázs. Attól félek, hogy még a nácik regnálása is fog következni, míg a „demokratikus ellenzék” kommunistázik.

      1. A nácik soha nem a baloldal jelszavainak és elképzeléseinek „lenyúlásával” tévesztenek meg, csak úgy csinálnak, „mintha”.

        Klasszikus példa erre a Hitler által tervezett náci zászló. Sokan úgy gondolják, hogy „lenyúlta” a munkásmozgalom vörös zászlaját, pedig ő a köztársasági („brandenburgi”) vörös-arany-fekete trikolór helyett a császári fekete-fehér-vörös trikolórt csempészte vissza úgy, mintha „lenyúlta” volna a vörös zászlót. Valójában lealázta a forradalmi zászlót, hiszen uralkodó módon a közepébe helyezte az ellenforradalmi fehér kört és azt még meg is koronázta a misztikus fekete horogkereszttel. Hasonló praktikát szinte minden „lenyúlt” gondolatnál, jelszónál, stb. ki lehet mutatni. Brecht például ragyogó marxista elemzéssel mutatta meg, hogy „a közérdek előbbre való az egyéni érdeknél” nem szocialista (azaz kommunista) jelszó, hanem fasiszta. Jómagam felhívtam a figyelmet, hogy ne keverjük össze a jogos szakszervezeti követelést – „mindenki dolgozhasson, aki dolgozni akar” – az Orbán által hangoztatott „munkaalapú társadalom, ahol mindenkinek dolgoznia kell, aki dolgozni tud” tisztán fasiszta viziójával.

        1. Nem tudom, mi a lényeges különbség az általam elmondottak és a te általad elmondottak között. Szerintem ugyanarról beszélünk. A nácik egymás között a pártgyűléseiken a „Parteigenosse” azaz az elvtárs szót használták, ami szintén a megtévesztés egyik eleme volt.
          De a lényegben azt hiszem, egyetértünk…

  3. Érdekesek ezek a kapitalizmuson belüli próbálkozások, feltétlenül támogatandók, de nem kellene közben a szocializmus újbóli megvalósításán is munkálkodni? Vagy ezek az apró lépések is oda vezetnek?

Hozzászólás a(z) gruz bejegyzéshez Válasz megszakítása