9 hozzászólás “Krausz Tamás Hóman Bálintról az ATV-ben” bejegyzéshez

  2. Nem, barátaim, nem így van.. Nem vagyok sem elnéző, sem optimista. Csak nem vagyok hajlandó a bíróságokra fogni a rehabilitálást, felmentést vagy mentegetést, hanem minden eszközzel azon vagyok, hogy a rendszerből vezessem le. …Ez a dolog lényege: a rendszerszerűség! Azért vállalok ilyen tv-szerepléseket néha napján, hogy jelezzem: a rendszerből fakad a szenny és csak a rendszer megváltoztatása vezethet eredményre.. És nem magyar a probléma, hiszen a kereteket ehhez az EU biztosítja.

    1. Kedves Tamás!

      Nem véletlenül tűztem be a „nyilván taktikai megfontolásokból” megjegyzést. Mi sem álljon tőlem távolabb, mint hogy feltételezzem Rólad, hogy a bíróságokat akarnád megtenni bűnbakoknak.

      A bíróságok (amelyek az utóbbi időkben sokszor adták dicséretes tanújelét függetlenségüknek az orbánista kreációk kreálta koncepciós perekben) a II. világháborús (horthysta) háborús bűnösök rehabilitálásában és az ’56-os ügyek sajátos kezelésében csak a korszellemnek vetették alá magukat, amely korszellemért természetesen nem ők, hanem a tőkés rendszer-restauráció a felelős. A szobrokért és az esetleges (sajnos nem elképzelhetetlen) akadémiai és egyéb intézményi rehabilitációkért sem felelősek, ám ha nem „bűncselekmény hiányában”, hanem az eredeti ítéleteket hozó Népbíróság eljárás-jogi hibáira hivatkozva semmisítik meg az ítéleteket, akkor egy kicsit (no nem nagyon) megnehezítették volna (vagy legalább is nem könnyítették volna meg határtalanul) a piedesztálra emelési aktusokat.

      1. Felmenthetnek, rehabilitálhatnak fasiszta, náci és háborús bűnösöket (legtöbbnyire ez a három minősítés együttesen is előfordul) – az ítéleteket akkor jogosan(!) meghozták és végrehajtották. Azt, amit az emberiséget ért szenvedések megköveteltek.

        A bűnösöknek is csak egy haláluk van, nem tudják „kompenzálni” az általuk elpusztított ezreket, milliókat.

        Viszont ezeket a bűnösöket utólag felmenteni csak egy olyan rendszer képes, amelyik hasonló célokat követ, mint amiben a bűnösök akkor regnáltak…

      2. Kedves Phoenix, azért nekem a bíróságokkal kapcsolatban kissé árnyaltabb a véleményem. A valamikori Népbíróságok tagjai sem szervilis módon ítélték el a háborús bűnösöket, mert ők maguk is ellene voltak azoknak az ideológiáknak, amelyek alapján az elítélt és gyakorta halálra ítélt bűnösök végrehajtották gyalázatos tetteiket. Ráadásul az emberiség elleni bűntettek megtorlása példa statuálását követelte. Természetesen nem mindenkit tudtak „elérni”, voltak akiket már „nem találtak otthon”…A sok „eljárási hiba” a nem megfelelően alkalmazott és hiányos törvénykezések miatt fordult elő – de ettől függetlenül Szálasi, Hindy, Hóman, Jány meg a többiek elkövették emberiség ellenes és háborús bűneiket.

        A ma bíróságának tagjainak – ha van lelkiismeretük és meggyőződésük – nem lenne kötelességük kiszolgálni a jelenlegi rendszert, nem feltétlenül kell a jelenlegi törvényeket buzgón alkalmazniuk – mert fel lehet állni és kijelenteni, hogy ez az ügy ellenkezik a személyes meggyőződésemmel, nem értek egyet a váddal, inkább félreállok, lemondok, stb.

        Igaz, ennek állás és praxisvesztés is lehetne e vége, de hát ha van „megélhetési bűnöző”, akkor van „megélhetési törvényszolga” is.
        A bíróság, tehát azzal, hogy részt vesz egy elnyomó hatalom törvényeinek az érvényesítésével, azzal nem csak „de jure”, hanem „de facto” is kiszolgálja az adott rendszert – annak a hatalomnak a részesévé, felelősévé is válik.

        Most visszafordíthatnák az állításomat úgy is, hogy „de hát akkor a szocializmus jogrendszerében a bírák meg kiszolgálták a szocializmust”…
        Igen. Kiszolgálták. De itt jön elő a lényeg: olyan rendszert szolgáltak ki, amely igazságosabb, élhetőbb, emberibb volt, mint ez a jelenlegi fasisztoid rendszer. Mellesleg, ha akkor rosszul ítélkeztek, azzal a burzsoá reakciót erősítették.

        Ezért nem tartom a jogrendszert, mint az egyik hatalmi ágat felelősség nélkülinek.

  3. Mégis csak egy pronáci, vezető antiszemitáról van szó, aki a Horthy-rendszer szélsőjobboldalához áll közel. Az Akadémia nyíltan nem fogja rehabilitálni, mert saját erkölcsi tekintélyét ássa alá külföldön is sokfelé. Különben, ha nem tartanának a külföldi utak és pályázatok korlátozásától, visszavennék. Sokan a mai napig nem veszik komolyan liberális oldalon a neohorthysta restaurációt, mert szembe kellene nézni a ténnyel: ők készítették elő.

    2. Ha Horthyt újratemették, ha a legtöbb fasisztát rehabilitálták, akkor ne várjunk csodát Hóman Bálint „szentté” avatása ügyében sem. A gond az, hogy olyan mennyiségű és esetszámú fasiszta intézkedést kell majd megsemmisíteni, hogy az maga éveket fog igénybe venni. Ha csak az utcaneveket vesszük, már az is sok.

  4. Sajnos Krausz Tamás – nyilván taktikai megfontolásokból – túl optimista, és túl elnéző a magyar bírósággal szemben.

    Én már a Jány Gusztáv bűncselekmény hiányában való felmentésekor (1994) megállapítottam, hogy a magyar bíróság elvesztette minden erkölcsi alapját, hogy háborús bűntettekről mondjon ítéletet (például 1956-os ügyekben). Egéeszen más lett volna a helyzet, ha a bíróság akkor is, és most – Hóman esetében – is eljárásjogi hibák miatt helyezi hatályon kívűl a népbírósági ítéletet, és ugyanakkor nyomatékosan – az ítélet írott szövegében – leszögezi, hogy az immár halott személyek történelmi-politikai szerepének megítélése a történészek feladata.

    Én ugyanis félek, hogy Hómannak nem csak szobrot fognak állítani, de az akadémiai tagságát is helyre fogják állítani – miért is ne? Hiszen „bűncselekmény hiányában” fel lett mentve.

Hozzászólás a(z) Tovaris bejegyzéshez Válasz megszakítása