Krausz Tamás Lenin könyve nemzetközi elismerést kapott!

Krausz_Lenin_konyv_2015Krausz Tamás angolra lefordított „Lenin” könyve („Reconstructing Lenin: An Intellectual Biography” Monthly Review Press, New York, 2015.) kapta idén, november 6-án, az év „legjobb könyve” díját a londoni Historical Materialism konferencián az Isaac Deutscher Memorial Prize kuratóriumától. A díjat „a marxista hagyomány szellemében vagy a marxista hagyományról készült legjobb és legeredetibb angol nyelvű új írásmű” kapja. A díjjal először jutalmaztak magyarországi társadalomtudóst. E díjat a nemzetközileg ismert ellenzéki marxista történész, Isaac Deutscher és később felesége, Tamara Deutscher emlékére 1969 óta adományozzák. A korábbi években olyan világhírű tudósok kapták meg, mint például Sam Gindin, Leo Panitch, David McNally, Jairus Banaji , David Harvey, Rick Kuhn, Christopher Wickham, Francis Wheen, Eric Hobsbawm, Terry Eagleton, Robert Brenner vagy G.A. Cohen, továbbá a Ramsgate-ben élő Mészáros István, az MTA külső tagja. Ld. itt.

Krausz Tamásnak szívből gratulálunk és további jó munkát, jó egészséget kívánunk neki!

 

18 hozzászólás “Krausz Tamás Lenin könyve nemzetközi elismerést kapott!” bejegyzéshez

  1. Ad Tovaris 2015-11-12 – 20:45

    Tagadásodat saját cselekedeted cáfolja, hiszen a kesztyűt te dobtad nekem. Itt tételesen bizonyítom: krónikás 2015-11-12 – 12:58

    Nem elég odaírni, hogy mire válaszolunk, melyik hozzászólásra. Mert amennyiben vitatjuk, tárgyszerűen bizonyítanunk illik vonatkozó állításunkat. Tételes bizonyításomat viszont te elintézni véled hamis megvádolásommal, karakterrongálással.

    Hozzászólásod többi részével egyet értek, felsóhajtva, hogy legalább eddig eljutottunk.

    Tényleg jó lenne, ha nem akadályoznád, hogy leálljunk evvel az itt eleve méltatlan, általad provokált vitával.

    Mégis napirendre térek afölött, hogy – utalásoddal ellentétben – valójában te nem tiszteled véleményemet. Ugyanis akinek véleményét tiszteljük, azt nem provokáljuk burkolt leckéztetéssel se. Te viszont ezt tetted.

    „messzire mutató gondolatsort szövögettél” – Nos, ha bárki egy kicsit is utánanéz annak, miként szoktál a neten megnyilvánulni Sztálinról, bizony elgondolkodik, melyek lehetnek az őszinte érzéseid avval kapcsolatban, hogy a magyar rendszerkritikai baloldal kiemelkedő alakja Isaac Deutscherről elnevezett emlékdíjat kap, és ennek sokan örülünk. Korábban közreadott állásfoglalásaidat a sztálinizmusról nem teszi semmissé, ahogyan most fogalmazol e kitüntetésről. Vagyis „gondolatsorom” nem indokolatlan. Mindazonáltal nem tettem volna szóvá ezt az egészet, ha nem piszkolsz bele az ünneplésbe, közös örvendezésünkbe akként, hogy engem megprovokálsz. Provokációd tételes bizonyítása, ismétlem (ám ha kell, ceterum censeo lesz), itt: krónikás 2015-11-12 – 12:58

    Nem várok tőled bocsánatkérést, csupán azt, hogy ne akadályozd a kettőnk közti, mások érzéseire is kiható jelen konfliktus eliminálását.

    Elköszönnék tőled, csak hát nem tudom, nem írsz-e megint nekem olyan mértékű kritikátlanságot, amelyet nem hagyhatok reagálás nélkül. Ugyanis a lényeg: a legelején te nyitottál irányomban, te szóltál hozzám. Üzenetedet meg reálisan észleltem.

    1. Még ad tovaris

      Elvi kérdés. Ünnepségen, temetésen nyilvánosan senkit nem igazítok ki. Társaságban, ha valaki, bocsánat, pukizik is, szemem se rezdül.

      Ezt még hozzátettem, hogy lásd, részemről nem valamiféle személyes sérelemről van szó. Dacára, hogy pro forma, sértőn nyilvánultál meg irányomban.

      Elsiklottam volna fölötte, ha nem személyemre koncentrálva teszed.

  2. Re: krónikás
    2015-11-12 – 12:58

    Azért sem fogom felvenni a kesztyűt. Sokkal értékesebb vitapartnernek tartalak annál, hogy mű-balhéba keveredjek veled. Sajnálom, hogy messzire mutató gondolatsort szövögettél, de nem erről van szó. A vélemények tisztelete kölcsönös, ha a vitatkozók is tisztelik egymást.

  3. Szerény kommentáromat is hadd helyezzem ide:

    Két fő okból is nagyon megérdemelt díj. Egyfelől a munka szakmai erényei okán (1/ plasztikusan érzékelteti, hogy hőse példamutató politikusi önfegyelemmel tudott engedni teoretikus vízióiból, hogy éppen azokból valamennyit, akárcsak anticipálva is, megvalósítson a praxisban; 2/ segít megérteni, hogy Lenin a kompromisszumképes és egyúttal elvhű forradalmár megtestesítője; 3/ mindezt szentimentális felhangok vagy dicshimnuszok nélkül, egyfajta száraz, mindazonáltal lebilincselő intellektualitással megfogalmazva teszi), másfelől némi gyógyír a sok nemtelen támadásra, amelyben a kurzuskollégák részesítették, elfogadva az intellektuális jobboldal (konzervatívok) által is lenézett, zsigerből kommunistázó nacionalista csőcselék támogatását.

      1. Ad Tovaris 2015-11-11 – 21:07

        Különben, kiigazítani akarsz? Kezdjük? Itt is? Te is? Nem értem… Bocsánat, ha tévedek, ám nem valószínű, hiszen szóban forgó bejegyzésed kizárólag abból állt, hogy „Professzor elvtárs.” (s még egy rövid gratulációt se csatoltál hozzá), továbbá az én örömnyilvánításomhoz („Hurrá! Gratulálok, Professzor Úr!”) fűzted közvetlenül.

        Tehát akkor ki oktat kit? És ki kezdte a kioktatást?

        Mindazonáltal a legfontosabb: Krausz professzor üdvözlését nem lehetne tiszteletben tartani? Ugyanis az ő tudományos sikerére minden tisztességes baloldali ember büszke.

        1. Velem nem fogsz „kekeckedni”, mer elvtársaimmal nem szoktam. Véleményeid alapján nekem nagyon is elvtársnak tűnsz.
          Nos, nyilván Dr. prof. Krausz Tamás a burzsoá illemtan alapján valóban „úr”, de számomra eléggé meggyőzően elvtárs is. Már gratuláltam neki más módon.
          De itt is gratulálok neki, hogy ne érje szó a ház elejét.

          1. Nem rólam van szó, hanem rólad, a nekem címzett cselekményedről (Tovaris 2015-11-11 – 21:07), amelynek bírálatát (krónikás 2015-11-11 – 21:34) fenntartva jegyzem a következőket.

            Te kekeckedtél velem. Na jó, ha nem vállalod, amit tettél, s itt erről vitázol (azt teszed, hiszen tetted helytelenségét tagadod), akkor befejeztem, hogy ebben partnered legyek.

            Egyébként is hiábavalóság személyiségdeficitest bármilyen érvvel meggyőzni. Különösen kudarcra ítélt, hogy erkölcsi hivatkozással hatni rá.

            Semmi közöd ahhoz, hogy köszöntőmben hogyan szólítom Krausz Tamást. A „burzsoá illemtanra” hivatkozásod itt idiotizmus és lelketlen. Megmagyarázhatnám, hogy bizonyos helyzetekben igenis az „úr” megszólítást használom, de nem a burzsoá értékrend bárminemű elfogadása okán. Azonban itt kizárólag Krausz Tamás elismerésének van helye.

            Abbahagyhatnád e viselkedést, mert kezdesz tényleg valamiféle sztálinista őskövületnek kinézni.

            SZERINTEM TE RAJTAM KERESZTÜL TUDATOSAN ROMBOLOD KRAUSZ PROFESSZOR LAUDÁLÁSÁT (KISZÁMÍTOTTAD, HOGY NEM FOGOM SZÓ NÉLKÜL HAGYNI ELLENEM IRÁNYULÓ ALAMUSZI ÁSKÁLÓDÁSODAT), MÉGPEDIG AZÉRT, MERT BÁNT, HOGY E MAGAS RANGÚ TÁRSADALOMTUDOMÁNYOS ELISMERÉS AZ ISAAC DEUTSCHER EMLÉKDÍJ. DEUTSCHER UGYE TROCKIJ HÍVE ÉS ELSŐ TÖRTÉNETÍRÓI MEGÖRÖKÍTŐJE VOLT. AZ UTÓBB EMLÍTETT SZEMÉLY PEDIG SZTÁLIN ÉS RENDSZERÉNEK LEGENGESZTELHETETLENEBB BÍRÁLÓJAKÉNT, LENIN EGYKORI ELLENFELEKÉNT ÉS TÁMOGATÓ MUNKATÁRSAKÉNT VÁLT ISMERTTÉ A TÖRTÉNELEMBEN. TROCKIJT, MINT TUDJUK, SZTÁLIN MERÉNYLETTEL GYILKOLTATTA MEG MEXIKÓBAN, MAJD AA GYILKOST LENIN-RENDDEL KITÜNTETTE.

            Haragszom jelen magatartásodra. Én elszégyellném magam a helyedben.

            Engem célzó személyeskedésedre csak személyre irányulóan reagálhattam.

            Személyeskedésedet nem magamra húztam, hiszen kommentemhez csatoltad válaszként.

            Negligálhattam volna, viszont tisztességérzésem nem engedte.

            Hogyan viselkedhet így valaki? Beleköt a másikba, s amikor az illető tiltakozik, őt állítja be békétlennek.

            Örülök, hogy te nem én vagyok…

            Próbálj meg e dologban leállni. Én megpróbálok.

    1. Először nálunk adták ki. A magyar kiadás az első volt. Bemutatóján anno a Kossuth Klubban több mérvadó történész méltatta (persze nem Ungváry-féle kurzustörténészek). A liberális sajtó természetesen megpróbálta elhallgatni. A magyar kiadást követte a nemzetközi diadalút (orosz, majd USA kiadás, most ennyi jut eszembe).

      A magyar kiadás: Krausz Tamás: Lenin – Társadalomelméleti rekonstrukció. Napvilág Kiadó, 2008. 560 p.

      Online elő tudod jegyezni, például itt: http://bookline.hu/product/home.action?_v=Krausz_Tamas_Lenin_Tarsadalomelmeleti_rekonstrukcio&id=76517&type=22

      A mostani árat nem ismerem, annak idején kedvezményesen, négyezer forintért vették meg nekem a bemutatón, kérésemre azt dedikálta a szerző (a teljes ár 4.800- Ft volt).

Hozzászólás a(z) krónikás bejegyzéshez Válasz megszakítása