Szerkesztőségi megjegyzés: a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 43. § (2) bekezdése szerint „A lomtalanítás során közterületre helyezett hulladék a közszolgáltató tulajdonát képezi”. TULAJDONÁT képezi…! Nem vihetik ám el szegények, hajléktalanok, vagy szemfüles polgártársaink, hogy abból boldoguljanak egy kicsit, amit mi már látni sem akarunk! (Az indok bizonyára az, hogy – mi tagadás, így van ez – nagy rendetlenséget csinálnak ezzel, sőt családi házas körzetekben ilyenkor – mint azt a háziállatokra is ügyelő AlternativEnergia.Hu megírta – felszökik a betörések, kutyamérgezések száma. Hiába, sok baj van ezekkel a szegényekkel, na.) A törvény 2. § 37. pontjából megtudhatjuk, hogy a „közszolgáltató: az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkezõ és e törvény szerint minõsített gazdálkodó szervezet, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerzõdés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el”. A közszolgáltató tehát nyilvánvalóan a böcsületes magyar vállalkozót (v. önkormányzati céget) jelenti. Neki vagyunk kötelesek beszolgáltatni levetett holmijainkat. Hogy ők mit tesznek vele (szeméttelepre viszik, kiválogatják, eltüzelik stb.), az az ő dolguk, hiszen az ő tulajdonukról van szó. Ezek alapján kénytelenek vagyunk cikkünk címét módosítani: „Minden szemét a kormány csókosaié!”
11. kerületi Online Hírhatár: A hulladéktörvény egyértelműsítette, hogy a lomtalanításkor kihelyezett tárgyak a kihelyezés pillanatában a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. tulajdonába kerülnek. Aki ezekből eltulajdonít, az lopást követ el – tudatta a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság.
Kiemelték: ha a jogtalan eltulajdonítás miatt az FKF Zrt-t ért kár meghaladja az 50 ezer forintot, és a lopást üzletszerűen – vagyis rendszeres haszonszerzésre törekedve – követik el, az elkövető akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A kisebb értékre (50 és 500 ezer forint között) elkövetett lopás vétségnek számít, 50 ezer forint alatti értéknél pedig szabálysértésnek. Emlékeztettek rá: a kitett lomok tulajdonviszonya a törvényi szabályozás előtt rendezetlen volt, ezért csak korlátozottan lehetett fellépni az üzletszerű begyűjtők, a „lomisok” ellen, akik lomtalanításkor szinte kiköltöztek a közterületekre. A szabálysértési törvény alapján a tulajdon elleni szabálysértés akár elzárással is büntethető. A főszabály szerint az elzárás legalább egy, legfeljebb hatvan napig tarthat.
A kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege 5 ezer forint, legmagasabb összege pedig 300 ezer forint. A közterület-felügyelők tettenérés esetén – ha bűncselekmény gyanúja áll fenn – a szabályszegőt feltartóztathatják, vagy a rendőrségre előállíthatják. A rendőrség saját hatáskörben is intézkedik: helyszíni bírságot szab ki, nagyobb értékre elkövetett lopás esetén pedig büntetőeljárást indíthat. A közterület-felügyelők fellépnek azok ellen is, akik a lomtalanítás lebonyolítására vonatkozó szabályokat nem tartják be, nem a megengedett időben teszik ki a lomhulladékot a közterületre vagy tiltott hulladékot raknak ki. Ilyen esetekben a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságnak – környezetvédelmi hatóságként –, a fővárosi főjegyzőnek, valamint – jogellenesen elhagyott hulladékok esetében – a kerületi jegyzőnek van eljárási kötelezettsége. Köztisztasági szabálysértés esetén tettenéréskor 5-50 ezer forint között helyszíni bírsággal vagy akár 150 ezer forint pénzbírsággal is büntethető a szabálysértő.