Dalos György: Tartás és magatartás. Rozsnyai Ervin személyiségéről

Dalos György: Tartás és magatartás. Rozsnyai Ervin személyiségéről (Részletek)

1965 nyarán a BM III/III. Csoportfőnöksége részletes ütemtervet dolgozott ki különféle ellenzéki személyek tevékenységének korlátozására. Elsőként július 29.-re Ladányi Mihály költőt idézték be, majd a következő napokban foganatosítandó tanúkihallgatások alapján őt és Imre Katalin irodalomtörténészt – így az ütemterv – „előreláthatólag augusztus 6-án rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítjük.” Ebben az az érdekes, hogy a név szerint felsorolt tanúknak a jelek szerint semmilyen szerepet nem szántak az előre kész döntés alátámasztásában. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy ugyanazon napokban – nyilván az akkortájt hirdetett „kétfrontos harc” jegyében Vásárhelyi Miklós újságírót, Erdős Pétert, a Szerzői Jogvédő Hivatal csoportvezetőjét és Dr. Göncz Árpád tisztviselőt várták hasonló célzattal a Gyorskocsi utcába. Dalos György: Tartás és magatartás. Rozsnyai Ervin személyiségéről részletei…

A Civil Akcióegység első gyűlésének nyilatkozata

Lezajlott – és már elöljáróban hozzátehetjük: nem sikertelenül! – a Civil Akcióegység (CAE) első önálló és közös rendezvénye:

Teljes összefogással jogainkért!

Megmozdulásunk célja a társadalom felrázása volt azáltal. hogy a nép széles rétegeinek nyomorát, életének ellehetetlenülését a figyelem központjába állítjuk! Akciónkkal a figyelem felkeltésén túl abba az irányba kívántunk hatni, hogy felélesszük a társadalmi szolidaritás szunnyadó, nehezen kibontakozó erőit. Ezeket a célokat – legalábbis látványosan – nem értük el: nem tudtuk áttörni a közvélemény és a balliberális média hallgatásának falát . Ehelyett azonban elértünk valami mást, amire a szervezés kezdetén magunk sem számítottunk és ami a jövőre nézve reményt keltő. A Civil Akcióegység első gyűlésének nyilatkozata részletei…