Bartha Eszter: Manipulált emlékezet: Egy tendenciózus könyvkritika margójára

Krausz Tamás recenziót jelentetett meg az Eszmélet 106-ik számában az L. Balogh Béni szerkesztette, „„Törvényes” megszállás. A szovjet csapatok Magyarországon 1944–1947 között” című dokumentumkötetről. A recenzióra számos reflexió született, egy többek között Ungváry Krisztiántól a Népszabadságban. Erre próbált meg két szerző is válaszolni, ám a lap szerkesztői ezt nem tették lehetővé. Mi most közreadjuk az Eszmélet weboldalán megjelent Bartha Eszter-cikket. Az írást a bevezetőjével az eredeti helyén is érdemes elolvasni, mert sok „érdekességgel” szolgál az újságírás és a baloldaliság viszonyáról a Népszabadságban…

Bartha Eszter: Manipulált emlékezet: Egy tendenciózus könyvkritika margójára részletei…

WTF Baloldal – Követeld a lehetségest: egy antikapitalista baloldal felé

Kedves Olvasó!

A Kettős mérce blog cikksorozatot indított WTF baloldal (Mi az a baloldal? Kell-e baloldal? Mi lesz a baloldal?) címmel. A legjobb, ha az eredeti helyén olvassa a cikkeket, de néhányat – nem feltétlenül időrendben – felteszünk ide is, ezzel remélve növelni azok körét, akikhez eljutnak az írások.

Jó olvasást kívánnak a szerkesztők!

Követeld a lehetségest: egy antikapitalista baloldal felé

Koltai Mihály, az Eszmélet folyóirat szerkesztője

A Kettős Mérce „Mi a baloldal?” kérdésére nem definíciós jellegű választ szeretnék adni. Az Eszmélet folyóirat szerkesztőjeként – amely, tudtommal, az országban az egyetlen magát antikapitalista baloldalinak deklaráló folyóirat – a baloldal egy lehetséges változata mellett kívánok érveket fölhozni. Néhány szót arról is szólnék, hogy a rendszerkritikai baloldal számára – ezt a terminust használom itt az antikapitalista vagy a kapitalizmussal szemben minimum kritikus baloldalra – miért (lenne) fontos az elméletalkotás.

WTF Baloldal – Követeld a lehetségest: egy antikapitalista baloldal felé részletei…

Az Eszmélet folyóirat állásfoglalása a menekültválságról

Aligha kell olvasóinknak elmondani, milyen jelenetek zajlanak új (107.) számunk lezárásának napjaiban a Keleti Pályaudvarnál és szerte az országban, milyen módon bánik a magyar állam a szíriai (és más) menekültekkel. Hogy mi lenne a humanista minimum, szintén nem kell kifejtenünk (menekültek azonnali továbbengedése illetve befogadása, szállás, élelmiszer, megfelelő higiéniai körülmények biztosítása a magyar állam részéről). Hálával tartozunk azoknak a szervezeteknek (MigSzol, Migration Aid), akik hősiesen magukra vállalják a segítségnyújtást, amit a magyar állam megtagad. De a fasizálódó magyar államtól – amelynek vezetője a fajgyűlölő focihuligánokkal mulat együtt azon a napon, amikor ezek megtámadták az otthontalan menekülteket – ilyesmit követelni szép szóval egyébként is nevetséges lenne. A migráció, a szétrombolt-szétesett közel-keleti (és egyéb) államok menekültjei sorsának kérdésével következő (108.) számunkban fogunk részletesen foglalkozni. Most csak néhány szó a tágabb összefüggésekről, amelyekről alig esik szó.

Az Eszmélet folyóirat állásfoglalása a menekültválságról részletei…

Krausz Tamás recenziójának előzetese Spiró Diavolina című művéről

(az alábbi cikk előzetes Krausz Tamás az Eszmélet 107. számában megjelenő recenziójából – a szerk.)

Krausz Tamás
Neve: SPIRÓ DIAVOLINA

„Sziszifosz visszalép
A Rettenthetetlen hülyék kora jő,
Pojácák vagy gazemberek? Is-is.
Egyszerre félem és röhögöm általlátni:
a szikla óhatatlan visszafelé görög.”
Petri György (l989)

Kortünet, hogy a magyar értelmiség színe-java is áttért a nagy társadalommegváltó eszmék elleni harcra, leszámol a „forradalmi múlttal” attól való félelmében, hogy „gyilkos alternatíva” keletkezik a fennálló rendszerrel szemben, amely valamilyen értelemben mégiscsak privilegizált társadalmi státuszt biztosít számára. Krausz Tamás recenziójának előzetese Spiró Diavolina című művéről részletei…