MEBAL Közgyűlés 2016.04.05. 18:00 Kossuth Klub

Kedves MEBAL tagok!

Eljött az idő következő közgyűlésünk megtartására 2016.04.05-én, kedden 18 órától a Kossuth Klubban (3. emelet B. terem), amelyre szeretettel várjuk Önöket, várunk Benneteket! A szokásokhoz híven ezúttal is egy az aktuális kérdések hátterét is feltáró előadással indítunk, Krausz Tamás nevével fémjelezve.

A közgyűlés határozatképes, ha a tagság több, mint fele megjelenik. Amennyiben ez nem következne be, akkor 18:20-ra új közgyűlést hívunk össze, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

A tervezett napirend:

  1. Krausz Tamás előadása: Válság, „menekült-ügy”, baloldal (20 perc + rövid vita)
  2. Zollai András ismertetője a Szociális Érdekegyeztető Kerekasztal (SZÉK) előkészítéséről (15 perc + rövid vita)
  3. Az Egyeztető Tanács és az elnök beszámolója az előző közgyűlésünk óta elvégzett munkáról és a tervekről
  4. Pénzügyi beszámoló
  5. Vita és szavazás a beszámolókról
  6. Tisztségviselők választása
  7. Bejelentések, aktuális kérdések

“Elmondanád a véleményedet, tanácsaidat, javaslataidat, netán bírálatodat? Avagy csatlakoznál, mert felismerted, hogy egységben az erő? Gyere el, várunk, meghallgatunk!”

Mészáros Gyula
elnök

Krausz Tamás: „Úriember” megszállók és „jogtipró” partizánok? A magyar megszálló csapatok népirtó tevékenysége Ungváry értelmezésében

„Minden Egész eltörött

Minden láng csak részekben lobban”. (Ady)

Ungváry Krisztián új könyvében[1] végképp feje tetejére áll a világ: a magyar megszálló csapatok történelmi bűncselekményeinek értelmezése során a szerző a hidegháború kezdeti szakaszában megszilárdult avitt „elmélet”, „a két totalitariánus diktatúra” harcának olyan koncepciója alapján áll, amely megszünteti, „felszámolja” a jó és rossz oldal, az agresszor és a honvédő, a hóhér és az áldozat, a fasizmus és antifasizmus közötti különbséget. Céltudatosan kiiktatja az antifasiszta „narratívát”, számos ponton szinte észrevétlenül tér át elemzéseiben a náci és a szövetséges megszállók, valamint a megszállókat támogató lakossági csoportok magatartásának mentegetésére, sok tekintetben igazolására, noha a holokauszt tényét elismeri és el is ítéli. Részben szakít azzal a kelet-európai hagyománnyal, amely a holokausztot leválasztja a nemzeti történelemről, de „narratívájában” a háborúért, a népirtásért, a korlátozatlan erőszakért a felelősség nagy részét leveszi a náci Németország, valamint csatlósai válláról és a Szovjetunióra, Sztálinra, a Vörös Hadseregre, a partizánmozgalomra helyezi át. Krausz Tamás: „Úriember” megszállók és „jogtipró” partizánok? A magyar megszálló csapatok népirtó tevékenysége Ungváry értelmezésében részletei…

Krausz Tamás: Tertium datur. A párizsi merénylet apropóján

Megjelent az Eszmélet online kiadásában: http://eszmelet.hu/tertium-datur-a-parizsi-merenylet-apropojan/

A párizsi iszlamo-fasiszta merényletsorozat napnál világosabban megmutatja, hogy az a gondolkodásmód (és persze a mögötte meghúzódó érdekrendszer), amely a világot “globalista univerzalistákra” és “nemzeti-vallási fundamentalistákra” osztja ketté, szakadékba sodorja az emberiséget. Régóta írjuk-mondjuk, hogy itt ugyanannak az éremnek a két oldaláról van szó. Huntington könyve – amely hovatovább kötelező egyetemi tananyaggá avanzsált –  a “civilizációk összeütközéséről”, az “eltérő kultúrák összecsapásáról” fantáziál, a “globalistáknak” éppen úgy érveket ad, mint a “fundamentalistáknak”. Pedig éppen nem a  vallási  kultúrharc itt az érdekes, mivel az csak ideológiai tünet. Elfedi a nagy- és középhatalmak között folyó geostratégiai-gazdasági-katonai versengést, amelynek végső tétje a világ regionális piacok újrafelosztása, az energiaforrások és kereskedelmi utak fölötti ellenőrzés ismételt átrendezése. Krausz Tamás: Tertium datur. A párizsi merénylet apropóján részletei…