Az újjáformáló – interjú Krausz Tamással

The Prime Russian Magazine, 2015 május 14.
Szerző: Lev Danyilkin
Fordította: Csikós Sándor

Kelet-Európa, amely egyébként nem túl sűrűn bukkan fel a hírekben, az ukrajnai események kezdete óta a világ egyik kulcsfontosságú régiójává lépett elő. Ezzel egyidejűleg a politikai iránytű megbolondult: különböző okoknál fogva a hagyományosan russzofób országok nem hajlandók támogatni a nyugati szankciókat, miközben hagyományos szövetségesei, ezzel ellenkezőleg, elfordulnak Oroszországtól. Váratlan apró jelek sokasága utal arra, hogy Moszkva és Berlin között egy új politikai, gazdasági és intellektuális térség van létrejövőben. A PRM beszélgetést folytatott Krausz Tamás magyar történésszel a politika és a filozófia között meglévő összefüggésről.

Az újjáformáló – interjú Krausz Tamással részletei…

MEGHÍVÓ: A háború utáni rendezés Kelet-Európában

MEGHÍVÓ

Az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék és az Eszmélet folyóirat tisztelettel meghívja Önt és a téma iránt érdeklődőket

A háború utáni rendezés Kelet-Európában

című kerekasztal-beszélgetésre.

Meghívott vendégeink:

Harsányi Iván egyetemi tanár (PTE BTK)

Krausz Tamás egyetemi tanár (ELTE BTK)

Mitrovits Miklós tudományos munkatárs (MTA TTI)

Wiener György egyetemi docens (DE ÁJK)

A rendezvény időpontja: 2015. március 23. 16:30

Helyszíne: ELTE BTK, Főépület II. emelet 229.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Krausz Tamás: Auschwitz – 70

A felszabadulás üzenetei

A holokauszt nagy interpretátorai – Hannah Arendtől Primo Levin és a Frankfurti Iskola képviselőin át a szociológus Norbert Eliasig vagy a legjobb mai történetírókig – mind értelmezték és ábrázolták a holokauszt egyediségét és világtörténelmi beágyazottságát, mélységes mély történelmi forrásait. Noha a fogalmi viták már az elnevezéssel elkezdődtek, éppen ezen érdemes a legkevésbé polemizálni. Az Auschwitz szó valamikor az 1970-es években azt a jelenséget ölelte fel, amelyet ma a holokauszt vagy a shoa szavak szimbolizálnak: az európai zsidóság teljes kiirtását. Messze nem mindenki érti meg, hogy a holokauszt a maga gyakorlati értelmében mint gyakorlati projekt a Szovjetunió megtámadásával vette kezdetét. Olykor még a legjobb elemzők is homályban hagyják, hogy a hatmillió legyilkolt zsidó mintegy felét, kb. 2,7 millió embert mint szovjet állampolgárt semmisítették meg a Szovjetunió különböző vidékein, többnyire elfogásuk helyszínein vagy ahhoz közeli erdőségekben, faluszéleken, a vasút mentén, gödrös, szakadékos, vízmosásos területeken, nem ritkán a sztyeppén. Noha a zsidók kiirtását újabban oroszul is sokfelé a holokauszt („égő áldozat”) kifejezéssel írják le, eredetileg a „katasztrófa” szóval jelölték (sokan még ma is így jelölik).

Krausz Tamás: Auschwitz – 70 részletei…