Fekete György: A másik Ungváry, avagy fontos-e, hogy a magyar történelemtanároknak milyen legyen a magyar történelem?

Az alábbi cikk az Eszmélet folyóirat weboldalán jelent meg a vita után pár nappal.

2016. február 18-án két tudós között olyan vita folyt le, amelyet a média az utóbbi évek történész-csörtéjeként aposztrofál. Krausz Tamás professzor (KT) és Ungváry Krisztián tudományos munkatárs (UK) csapott össze a tudományos ismeretterjesztés hazai fellegvárában, a Kossuth Klubban. Legfrissebb köteteik apropóján (KT – Varga Éva Mária: A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok 1941-1947; UK: Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban 1941-1944. Esemény – elbeszélés – utóélet) két, egymással teljes mértékben ellentétes nézet ütközött meg a huszadik század nagy történeti eseményeiről, azok értelmezéséről. Végignézve a vitát (Krausz-Ungváry vita a KK-ban), nyugtalanság vett rajtam erőt, amíg rá nem eszméltem a megoldásra, ami már megadta a megfejtés nyugalmát.

Fekete György: A másik Ungváry, avagy fontos-e, hogy a magyar történelemtanároknak milyen legyen a magyar történelem? részletei…

Krausz Tamás recenziójának előzetese Spiró Diavolina című művéről

(az alábbi cikk előzetes Krausz Tamás az Eszmélet 107. számában megjelenő recenziójából – a szerk.)

Krausz Tamás
Neve: SPIRÓ DIAVOLINA

„Sziszifosz visszalép
A Rettenthetetlen hülyék kora jő,
Pojácák vagy gazemberek? Is-is.
Egyszerre félem és röhögöm általlátni:
a szikla óhatatlan visszafelé görög.”
Petri György (l989)

Kortünet, hogy a magyar értelmiség színe-java is áttért a nagy társadalommegváltó eszmék elleni harcra, leszámol a „forradalmi múlttal” attól való félelmében, hogy „gyilkos alternatíva” keletkezik a fennálló rendszerrel szemben, amely valamilyen értelemben mégiscsak privilegizált társadalmi státuszt biztosít számára. Krausz Tamás recenziójának előzetese Spiró Diavolina című művéről részletei…