inosmi.ru: Az amerikaiak annál inkább lépnek fel az USA beavatkozása mellett, minél kevesebbet tudnak Ukrajna földrajzi elhelyezkedéséről – The less Americans know about Ukraine’s location, the more they want U.S. to intervene – The Washington Post 08/04/2014
Az orosz csapatok krími bevonulása óta március elején több közvélemény-kutató központ is felmérést végzett az amerikaiak között arról, hogy véleményük szerint hogyan kell az USA-nak reagálnia a kialakult helyzetre. És – bár a megkérdezettek kétharmada kijelentette, hogy „elég figyelmesen” követi a helyzetet Ukrajnában – a többségük valójában tájékozatlan a végbemenő eseményekről, sőt arról is, hol van ez az ország. Március 28. és 31. között 2066 amerikait kérdeztünk meg arról, mit kell tennie véleményük szerint az USA-nak Ukrajnában. Azonban, a válaszadók szabványos demográfiai jellemzői és külpolitikai nézetei mérése mellett arra is kértük őket, hogy a szélesebb külpolitikai kutatási projekt keretei között mutassák meg Ukrajnát a térképen. Meg akartuk tudni, az amerikaiak véleménye szerint hol van Ukrajna, és megérteni, összefüggenek-e ezek az ismeretek (vagy a hiányuk) a válaszadók külpolitikai nézeteivel. Kiderült, hogy hat amerikai közül csak egy képes megtalálni Ukrajnát a térképen, és ez a tudatlanság összefügg a politikai preferenciáikkal: minél messzebb határozták meg az országot a valódi helyétől, annál inkább akarták azt, hogy az USA avatkozzon be a helyzetbe katonai erővel.
Hol van Ukrajna?
A felmérés részvevőit felkérték, hogy határozzák meg Ukrajna elhelyezkedését nagy felbontású világtérképen. Ezután összehasonlítottuk a válaszadók által megjelölt koordinátákat Ukrajna igazi helyzetével a térképen. Más tudósok, így Marcus Prior, fényképeket használtak fel a válaszadók vizuális ismeretei szintjének a meghatározására, de eltérően a „nyílt kérdésektől”, amelyeket a politológusok használnak a kutatásaik során, a távolság lehetővé teszi, hogy pontosan mérjük az ismeretek szintjét: akik úgy vélik, hogy Ukrajna Kelet-Európában van, nyilván tájékozottabbak, mint azok, akik úgy gondolják, hogy valahol Brazília körül vagy az Indiai Óceánban van.
Körülbelül minden hatodik amerikai (a kérdezettek 16%-a) helyesen mutatta meg az ország földrajzi helyzetét, a térképen az ország tényleges határai közötti pontra mutatva. A kérdezettek többsége úgy gondolta, hogy Ukrajna valahol Európában vagy Ázsiában van, de a statisztikai átlagos válaszoló mintegy 1800 mérföldet tévedett – ez durván a távolság Chicago és Los Angeles között – úgy döntve, hogy Ukrajna olyan körzetben van, amely nyugaton Portugáliával határos, délen Szudánnal, keleten Kazahsztánnal, északon pedig Finnországgal.
Ki volt a legpontosabb?
A különböző demográfiai csoportok tájékozottsági szintje eltérő volt. A fiatalok helyesebb válaszokat adtak, mint az idősebbek: a 18-24 évesek 27%-a helyesen határozta meg Ukrajna helyét a térképen, míg a 65 évesnél idősebbeknek csak 14%-a. A férfiak pontosabban válaszoltak a nőknél: a férfiak 20%-a, a nők 13%-a mutatta Ukrajna valódi földrajzi helyét. Érdekes tény, hogy a katonacsaládok tagjai nem tájékozottak jobban az ország földrajzi helyzetéről (a kérdezettek 16,1%-a adott helyes választ), mint a polgári személyek, (akik közül 16% válaszolt helyesen). A független politikai nézetű emberek mutatói (29%) jobbak voltak, mint a republikánusoké (14%) vagy a demokratáké (15%). Az egyetemet végzettek tájékozottabbak Ukrajna helyéről (a kérdezettek 21%-a felelt helyesen), mint az egyetemi végzettség nélküliek (13%), de az előbbiek 77%-a sem tudta helyesen megmutatni Ukrajnát a térképen. Az egyetemet végzettek közül azok aránya, akik ezt meg tudták tenni, csak kevéssel nagyobb, mint azoké az amerikaiaké, akik 2010 augusztusában, a Pew felmérése során úgy nyilatkoztak, hogy Obama mohamedán.
Fontos-e a pontosság?
Fontos-e, hogy tudják-e az amerikaiak, hol van a térképen Ukrajna? A kutatási eredmények alapján mondhatni, hogy igen. Az információ – vagy a hiánya – hathat az emberek véleményére arról, milyen politikát kell folytatnia az USA hatóságainak, valamint az elit képességére a megfelelő napirend alakítására. A felmérés során a kérdések sorát tettük fel az ukrajnai helyzetről az adott időben és arról, hogy mit kell tennie az USA-nak. Mint más felmérésekben is, kiderült, hogy bár az amerikaiaknak nincs szilárd véleménye arról, mit kell tenni Ukrajnával, annak a valószínűsége, hogy a beavatkozás ellen fognak fellépni, az ilyen beavatkozás költségével arányosan nő. A G8 csúcs bojkottja mellett lépett fel 45%, de csak 13% az erő alkalmazása mellett.
Minél messzebb volt a válaszadók szerint Ukrajna a valós helyétől, annál inkább léptek fel a katonai beavatkozás mellett.
Az eredmények statisztikailag hitelesek.
A Szovjetunió szétzúzása ala Gorbacsov-Jelcin – történelmi katasztrófa, most esszük meg vagy inkább csak most jön a fekete leves,- amit akkor főztek. Az USA messze túlbecsüli saját erejét, egyébként.
Nemcsak az USA….
„Moszkvát eszkalációval vádolja a nyugat, a diplomáciai szankciókat ki akarják szélesíteni, a gazdaságiakat pedig előkészítik. A NATO-ban több katonai opció is felmerült, jelenleg a «szomszédos országokban erősíti katonai jelenlétét».
Az Európai Unió az «új» ukrán kormány támogatására nemcsak egymilliárd eurót kölcsönöz, hanem erősen csökkenti a vámtarifákat is. Ukrajna gazdasági nehézségei óriásiak – a súlyos politikai és katonai válságon kívül. A kölcsön, az EU elvárásai ennek fejében még inkább súlyosbítják majd helyzetét.
Ehhez az összeghez adjuk hozzá azt a 610 milliós «makropénzügyi segítséget», amelyet szintén beígért az EU. Összességében 11 milliárdról van szó, ennek folyósítása az IMF-fel közösen eldöntött feltételek teljesítésétől függ. A vámok könnyítése egy évre 500 millió eurós megtakarítást eredményezhet az ország számára.
Az EU külügyi felelőse egyébként még 4 ukrán főt adott hozzá ahhoz a listához, amellyel szankcionálni akar (az ürügy: «közjavak eltulajdonítása»). Jelenleg a lista 18 személyes, külföldi javaikat zárolták és nem kaphatnak vízumot az EU-országokba.
Az USA pedig egymillió dolláros garanciát biztosít az ukrán kormány számára. „Ez az egyezmény, amelyet az elnök is támogat (Barack Obama), valamint a kongresszus két háza, mutatja, hogy az USA elkötelezett egy stabilizálódott és a demokrácia felé haladó Ukrajna ügyében”, jelentette ki a pénzügyminiszter Jacob Lew az ukrán pénzügyminiszterrel, Slapakkal annak aláírása után Washingtonban.”
Októberben Voronyezsbe vagyok hivatalos a híradótiszti akadémia 40. évfordulós bajtársi találkozójára. Legutóbb a 10. évfordulón voltam ott, akkor még Szovjetunió volt, Kijevben szálltam át a voronyezsi gépre. Most ez valószínűleg nem lesz lehetséges. Kerülő úton fogok tudni csak odajutni.
Защитникам Отечества – ура!
В 1974 году я узнал через шесть месяцев, как молодой лейтенант.
Na, ezzel csak annyit akartam volna üzenni: annak ellenére, hogy a felmérés ereményét elfogadjuk, feltételezzük, hogy szàmaiban pontos, nem kell ùgy felfogni, mintha az amerikaiak hülyék lennének és itéletalkotàsra képtelenek… Nem lehet, de nem is szabad elvàrni, hogy a tömegek is pontos informàciokkal rendelkezzenek, éppen a baloldal feladata lenne, hogy kimutassa az okokat, tàjékoztasson arrol, amirôl a polgàri sajto nagyokat hallgat, vagy totàlisan eltorzit.
Én tudom, hol van Mali – volt francia gyarmat. Szomorú, hogy ott is vannak magyar katonák. De minek is?
S hànyan tudjuk pontosan, hol van Mali, mi történik ott, ahol szintén van egy magyar katonai kontingens is?
Erre van egy népszerű érv, ami azt hiszen Szilárd Leónak volt címezve egy egyetemi előadáson: „Önök kis ország, Önöknek kell ismerni a térképet.”
De ha már itt vagyok közzéteszem Putyin levelét, amit fenyegetőnek interpretál a nyugat sajó.
Angolul van, de hivatalos forrásból. A fenyegetést nem találom benne, de az orosz álláspont és indokai benne vannak:
http://en.itar-tass.com/russia/727287
Az orosz verzió is fenn van a neten.
Köszi a linket, átváltottam oroszra, mert azt egy kicsivel jobban értem. :-)))
Azonban a fejlemények abba az irányba mutatnak, hogy újabb régiók csatlakoznak Oroszországhoz, anélkül, hogy az orosz haderőt be kellene vetni.