Vita: Hol tart az ukrán válság?

MEGHÍVÓ

Az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszéke és az Eszmélet folyóirat

vitát rendez

Hol tart az ukrán válság?

címmel.

Vitavezető:

Juhász József tanszékvezető, egyetemi docens

Vitaindítót tart:

Gilyán György Magyarország volt moszkvai nagykövete

Gyóni Gábor tudományos munkatárs

Krausz Tamás egyetemi tanár

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Időpont: 2015. március 5. 18 óra

Helyszín: Múzeum krt. 6-8., ELTE BTK, Főépület II. emelet 252. (I. Tóth Zoltán terem)

13 hozzászólás a(z) “Vita: Hol tart az ukrán válság?” bejegyzéshez

    1. Tovaris

      Jobban tenné, ha nem ilyen “hvg nevű”, közgazdasági vicclapból idézgetne nekünk, amely a burzsoá téveszmék melegágya.

      Válasz
    2. Phoenix

      A HVG mellett az ATV is eleresztette ezt a russzofób kacsát – ők is az idézett film ismerete nélkül. Én végig néztem a filmet (nagyon elnyújtott és ezért unalmas volt) abban volt egy csomó hurrá patriotikus “dokumentum jelenet” (az események eredeti szereplőivel rekonstruált képsorok) és valóban beszélgettek Putyinnal is. Mind a HVG, mind az ATV által idézett gondolatok (HVG: Putyin rendelte el a Krim Oroszországhoz csatolását; ATV: Putyin parancsot adott a nukleáris arzenál beélesítésére) az interjút készítő rendező kérdéseiben hangoztak el, amikre Putyin kb. azt válaszolta: “hát úgy is lehet fogalmazni, ha Önnek úgy tetszik …” Ez azért egy kicsit más …

      Válasz
  1. Tovaris

    A vitában központi témának kellene lenni annak, hogy tavaly, ilyen tájban Kijevben egy fasiszta junta vette át a hatalmat (a nyugat tevőleges segítségével) – amely minden erről szóló értekezést determinál.
    Ha nem, akkor nagy baj van…

    Válasz
    1. Anton Csehov

      Igen, és szerintem külön altéma lehet ehhez az is, hogy az összes primitív kispolgár, akik a szélsőjobbos agy-helyett-ami-maradt-mosás hatására, mi sem természetesebb! Nem pusztán ignorálják a tényeket, de egyben a legegyoldalúbb módon a nyugat önigazoló verzióját terjesztik, és azt képzelik, hogy az, amit ők találtak ki, az a továbbiakban ismételgetve még “igaz” is “lesz”… mint egyfajta hisztéria, vagy őrület.
      Ennek ellenére a BAN bevezetése nem ártana.

      Válasz
  2. Macska

    Sz. Bíró nem mindig volt ilyen. Együtt ingadozik Gyurcsánnyal. Tudjuk, mi határozza meg a tudatot.

    Válasz
  3. gruz

    Én nagyon hiányolom Sz. Bíró Z. urat, aki történelemszemléletével és objektív rálátásával igen csak segítené a vitát. Tudjuk azt, hogy jelenleg csak neki vannak bitonyítékai arra, hogy a maláj gépet az oroszok lőtték le (így mondta a képünkbe), hogy orosz reguláris alakulatok harcolnak Kelet-Ukrajnában, és még arra is, hogy Oroszország minden rossz forrása. Nem irígylem az ELTE történészeit, mert megnéztem az MTA történettudományi intézet honlapját, ahol a fenti úriember is kifejti áldásos tevékenységét. Sok pénzből folyik a koronakutatás, és azt is el tudom képzelni, hogy milyen a minősége a hatalomnak tetsző (félre ne értsenek, nem a fidesz, hanem a hatalom!) eredményeknek. Sok sikert! Sajnos, (szerencsére ), dolgozom.

    Válasz
    1. Anton Csehov

      Tessék mondani, ez az sz. bíró úr hol jutott hozzá ilyen bizonyítékokhoz? (Mely, a harcokban érintett területről, milyen formátumban, mikorról dátumozhatóan, a bizonyíték hitelesíthetőségét mire alapozza stb.)

      Válasz
      1. gruz

        Gondolom önmagukat megnevezni nem kívánó forrásokból. A hitelességet meg arra alapozza, hogy Amerika mindig igazat mond. Stb …

        Válasz
        1. Anton Csehov

          Hmmmm…ez a nyilatkozatos típusú “tudományosság” mintha aggasztóan divatba jött volna a 2/3-dal… A köztérnév-ügyben, az orbáni politika “ez még akkor is demokrácia, sőt, szocdem elemei is vannak” pozícionálásában, most ebben, most abban, nincs olyan kérdés, amelyben a kánont a bizonyítékalapú kutatás vinné, és ne a keresztyénnemzeti harsonás angyal, aki pozícióba kerülvén, megszólal… A vita felé pedig mintha zárt lenne a dolog…
          Jól látom?

          Válasz
    2. Tovaris

      A Rusvesna.su honlapon néhány napja írtak arról, hogy holland szakértők is(!) egyértelműen igazolták a gép lelövése után kiadott orosz védelmi minisztériumi tájékoztató tényszerűségét.

      Ezek szerint teljesen kizárható az ukrán verzió, miszerint a gépet föld-levegő rakétával lőtték volna le, mert a roncsokat igen alaposan átvizsgálva levegő-levegő rakéták okozta sérüléseket, valamint rengeteg fedélzeti gépágyúból és géppuskákból kilőtt lövedékek becsapódási és áthaladási nyomait rögzítették. Ezzel egyezik az is, hogy a gépet eredeti útvonaláról letérítette a légi irányítás, oly módon, hogy a haladási magasságát is csökkentette a gép személyzetével, ugyanis a Szu-25 vadászbombázó (sturmovik) a polgári repülőgépek által repült magasságokban már nem hatásos.

      A dnyepropetrovszki légibázisról felszállt Szu-25 típusú gép teljes fegyverzettel való elindulását és későbbi visszatérését fegyverzetek nélkül – a repülőgép földi kiszolgáló személyzetének egy tagja jelentette az orosz hatóságoknak, amikor hetekkel később Oroszországba szökött át.

      Válasz

Hozzászólás