Vita: Hol tart az ukrán válság?

MEGHÍVÓ

Az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszéke és az Eszmélet folyóirat

vitát rendez

Hol tart az ukrán válság?

címmel.

Vitavezető:

Juhász József tanszékvezető, egyetemi docens

Vitaindítót tart:

Gilyán György Magyarország volt moszkvai nagykövete

Gyóni Gábor tudományos munkatárs

Krausz Tamás egyetemi tanár

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Időpont: 2015. március 5. 18 óra

Helyszín: Múzeum krt. 6-8., ELTE BTK, Főépület II. emelet 252. (I. Tóth Zoltán terem)

13 hozzászólás “Vita: Hol tart az ukrán válság?” bejegyzéshez

    1. A HVG mellett az ATV is eleresztette ezt a russzofób kacsát – ők is az idézett film ismerete nélkül. Én végig néztem a filmet (nagyon elnyújtott és ezért unalmas volt) abban volt egy csomó hurrá patriotikus „dokumentum jelenet” (az események eredeti szereplőivel rekonstruált képsorok) és valóban beszélgettek Putyinnal is. Mind a HVG, mind az ATV által idézett gondolatok (HVG: Putyin rendelte el a Krim Oroszországhoz csatolását; ATV: Putyin parancsot adott a nukleáris arzenál beélesítésére) az interjút készítő rendező kérdéseiben hangoztak el, amikre Putyin kb. azt válaszolta: „hát úgy is lehet fogalmazni, ha Önnek úgy tetszik …” Ez azért egy kicsit más …

  1. A vitában központi témának kellene lenni annak, hogy tavaly, ilyen tájban Kijevben egy fasiszta junta vette át a hatalmat (a nyugat tevőleges segítségével) – amely minden erről szóló értekezést determinál.
    Ha nem, akkor nagy baj van…

    1. Igen, és szerintem külön altéma lehet ehhez az is, hogy az összes primitív kispolgár, akik a szélsőjobbos agy-helyett-ami-maradt-mosás hatására, mi sem természetesebb! Nem pusztán ignorálják a tényeket, de egyben a legegyoldalúbb módon a nyugat önigazoló verzióját terjesztik, és azt képzelik, hogy az, amit ők találtak ki, az a továbbiakban ismételgetve még „igaz” is „lesz”… mint egyfajta hisztéria, vagy őrület.
      Ennek ellenére a BAN bevezetése nem ártana.

  2. Én nagyon hiányolom Sz. Bíró Z. urat, aki történelemszemléletével és objektív rálátásával igen csak segítené a vitát. Tudjuk azt, hogy jelenleg csak neki vannak bitonyítékai arra, hogy a maláj gépet az oroszok lőtték le (így mondta a képünkbe), hogy orosz reguláris alakulatok harcolnak Kelet-Ukrajnában, és még arra is, hogy Oroszország minden rossz forrása. Nem irígylem az ELTE történészeit, mert megnéztem az MTA történettudományi intézet honlapját, ahol a fenti úriember is kifejti áldásos tevékenységét. Sok pénzből folyik a koronakutatás, és azt is el tudom képzelni, hogy milyen a minősége a hatalomnak tetsző (félre ne értsenek, nem a fidesz, hanem a hatalom!) eredményeknek. Sok sikert! Sajnos, (szerencsére ), dolgozom.

    1. Tessék mondani, ez az sz. bíró úr hol jutott hozzá ilyen bizonyítékokhoz? (Mely, a harcokban érintett területről, milyen formátumban, mikorról dátumozhatóan, a bizonyíték hitelesíthetőségét mire alapozza stb.)

        1. Hmmmm…ez a nyilatkozatos típusú „tudományosság” mintha aggasztóan divatba jött volna a 2/3-dal… A köztérnév-ügyben, az orbáni politika „ez még akkor is demokrácia, sőt, szocdem elemei is vannak” pozícionálásában, most ebben, most abban, nincs olyan kérdés, amelyben a kánont a bizonyítékalapú kutatás vinné, és ne a keresztyénnemzeti harsonás angyal, aki pozícióba kerülvén, megszólal… A vita felé pedig mintha zárt lenne a dolog…
          Jól látom?

    2. A Rusvesna.su honlapon néhány napja írtak arról, hogy holland szakértők is(!) egyértelműen igazolták a gép lelövése után kiadott orosz védelmi minisztériumi tájékoztató tényszerűségét.

      Ezek szerint teljesen kizárható az ukrán verzió, miszerint a gépet föld-levegő rakétával lőtték volna le, mert a roncsokat igen alaposan átvizsgálva levegő-levegő rakéták okozta sérüléseket, valamint rengeteg fedélzeti gépágyúból és géppuskákból kilőtt lövedékek becsapódási és áthaladási nyomait rögzítették. Ezzel egyezik az is, hogy a gépet eredeti útvonaláról letérítette a légi irányítás, oly módon, hogy a haladási magasságát is csökkentette a gép személyzetével, ugyanis a Szu-25 vadászbombázó (sturmovik) a polgári repülőgépek által repült magasságokban már nem hatásos.

      A dnyepropetrovszki légibázisról felszállt Szu-25 típusú gép teljes fegyverzettel való elindulását és későbbi visszatérését fegyverzetek nélkül – a repülőgép földi kiszolgáló személyzetének egy tagja jelentette az orosz hatóságoknak, amikor hetekkel később Oroszországba szökött át.

Hozzászólás a(z) Anton Csehov bejegyzéshez Válasz megszakítása