(A decemberi tüntetések tapasztalatairól)
A Majdan (Kijev főtere) az ukrajnai „forradalom” szimbolikus megnevezése, a nyugatos értékekben gondolkodó, főleg fiatalok, értelmiségiek, középosztálybeliek összefogása az újfasiszta, etnonacionalista szélsőjobboldallal. Ebből persze nem a demokrácia nyugatos formája sült ki. A tömeges demonstráció – nyugati, főleg amerikai támogatással – sikeresen leváltotta az Oroszországhoz kapcsolódó oligarchákat, elűzte Janukovics elnököt, hogy azután a nyugati gazdasági orientációban érdekelt oligarchák kerüljenek hatalomba.
Nálunk is valami hasonlóról lenne vagy lehetne szó? Gondolkodjunk. Az EU-ban a dolgok azért másképpen állnak. Vagy mégsem?
Újabb ezrek és ezrek tüntetnek a társadalmi egyenlőtlenségeket növelő, cinikusan trükkös, szinte kizárólag a gazdagok érdekeit szem előtt tartó „illiberális” magyar kormányzati politika, a 2010-ben létrejött tekintélyuralmi rezsim ellen. A hatalomkoncentráció után e kormányzati politika lényege a költségvetés „feltöltése” minden áron, mert nagyon sokba kerül az új „nemzeti” burzsoázia, a „nemzeti” oligarchák meg-megújuló kiglancolása. Sokan azonban még a rezsim kritikusai közül sem látják, hogy a korrupció hihetetlen kiszélesedése és a „rabló adópolitika” felerősítése rendszerszerű. Az egyszerű emberek körében még mindig hatásos a Fidesz „szabadságharcos” nacionalista propagandája.
A Fidesz politikájának – immár szokás szerint – jobbikos ideológiai alátámasztást ad: zavaros nacionalista demagógia a „nemzeti szabadságharc” állandó felemlegetésével, a szegények kirekesztése egy cigánygyűlölő alapvetéssel, valamint egy papi-lelkészi-egyházi, azaz „keresztény-nemzeti” alátámasztással, amit megspékelnek egy szokásos antikommunista hecckampánnyal a horthyzmus szellemében. E keresztény-nemzeti ideológiai katyvasz mögött kirajzolódik Boross és Szakály úrék hazug, „katonatiszti-úri ideológiája” a maga konzervatív, néhol egyenesen fasiszta szellemi restaurációjával. (Egy-egy vonatkozásban egészen a holokauszt-relativizálásáig jutnak a magyar értelmiség jelentős csoportjainak „közreműködésével”.) De a rezsim láthatólag nagy bajban van, mert ez az ideológia csökkenő mértékben hatásos a lakosság erre fogékony rétegeiben is. Mint tudjuk, az ideológia és a propaganda hatását a romló anyagi feltételek korlátozzák, rontják, sőt lejáratják. Az urak petyhüdtségénél csak a szekrényükből sorra kihulló csontvázak keltenek nagyobb feltűnést.
A tüntetők között is egyre több a csalódott jobboldali ember, akik hezitálnak: az Orbánéktól jobbra-szélsőjobbra álló politikai tömörülések, mindenekelőtt a Jobbik idegengyűlölő, „nemzeti-szabadságharcos” szirénhangjaira hallgassanak-e, vagy valami másféle tájékozódási pontot keressenek, amely mintha kirajzolódni látszana a tüntetések sorozatában.
Ugyanis a tüntetők és a szónokok többsége számára – egyébként helyesen – a parlamenti ellenzék is vétkes a Fidesz botrányos politikájában és tekintélyuralmi rendszerében, amennyiben öt teljes éve közreműködnek a polgári köztársaság, a polgári demokrácia felszámolásában mindenféle komoly ellenállás nélkül: „Nekik is takarodniuk kell.” A tüntetők másik meghatározó, ma még jóval fontosabb csoportja a „nyugatos értékekre” hivatkozik, a demokrácia zászlaja alatt menetel, de mindenfajta végiggondolt szociálpolitikai koncepció nélkül, s úgy tűnik egy szimpla hatalmi fordulatban gondolkodik, amely kvázi visszahozná az áhított polgári köztársaságot, amelyből pedig ez a mostani rezsim bújt ki, mint a kígyótojásból a kígyó… Mások számára talán már az is elég lenne, ha egy Orbán-nélküli orbánizmus jönne létre. Még zajlik a politikai perspektívák kikristályosodási folyamata, de lehet érzékelni, hogy a jobboldal is több pártra bomlik majd szét, amint menekülni kezdenek a süllyedő hajóról. Ahol nincsen autentikus burzsoázia, ahol a polgári társadalom képlékeny, „kocsonyás halmazállapotú”, ott a politikai pártok halmaza is törékeny, bomlékony és romlékony.
Igaz, a tüntetők egy másik csoportja és néhány szónok jelszavainak jelentős része azt mutatja, hogy spontán módon egy embrionális formában lévő szociális és globalizáció-kritikai baloldaliság is jelen van („bázisdemokrácia”, „önszerveződés”, „új rendszerváltás”). De a jelenlét politikailag szintén szétszórt, „éretlen” állapotokat tükröz. Éppen ezért nagy a veszélye annak, hogy a lejáratódott parlamentáris-hatalmi eliteknek a „háttérből” végül sikerül az egész mozgalmat, az egész társadalmi ellenállást a liberális minimumba visszazárni. Pedig a radikális baloldal társadalmilag gyenge erőiből ma már telik arra is, hogy ezeken a tüntetéseken megfogalmazzák egy új rendszerváltás szükségességét, amely elsöpörné az orbáni tekintélyuralmi rendszert az oligarchikus kapitalizmus legdurvább kinövéseivel együtt. Mintha ezek a fiatalok értenék, hogy a köztársaság, a jogállam visszaállítása, mint követelés és a szociális egyenlőség követelése összeegyeztethetetlen, hiszen a jogállamban, mint József Attilától is tudjuk, a pénz a fegyver. És a kígyó a saját farkába harap… A szélsőjobb csak akkor szólal meg önálló erőként, ha a baloldal megerősödne. Ez esetben a rendszer csahos kutyájaként rontana ki a „Majdanra” – szövetséget kötni a húsos fazék további közelítése érdekében.
Vladlen
Mindenkinek figyelmébe ajánlom ezt a videót. Nagyon sok mindenre, ami itt a lapban olvasható, választ ad.
https://www.youtube.com/watch?annotation_id=annotation_1514878785&feature=iv&src_vid=75J9k0BZu5o&v=zjrZW3nfZmE
Elnézést. Ha elindult, a kurzort az elejére kell húzni és újból elindítani.
Civil vagy part – ez ket latasmod, ket funkcio, ket lehetoseg… A mebalra sok mindent lehet mondani, oreges, gyenge, tul sok az ideologia, de hogy nem osztalyszemlelet alapjan all, az vegkepp nem igaz, szamarsag. Bocsi, szekterianizmus. Meg majd masok is letrehoznak ujabb es ujabb szervezeteknek nevezett szektakat az osztalyellenseg nagy oromere. Csinaljatok.
Korántsem azonosak. Az egyik a burzsoá társadalom uralkodó ideológiájának talaján állva az osztályhelyzettől független absztrakt egyén létét feltételezi (polgár azaz civil) aki minden meghatározottsg nélkül csak úgy lebeg a szuverén létezésben, a másik pedig objektív helyzet felismeréséből adódóan cselekszik.Szektás…mi sem egyszerűbb mint rásütni valakire ezt a bélyeget,ha ellentmond (egy egyébként jelentéktlen,belterjes) többségnek.
Mindazonáltal Emil,ne gondold,hogy veled van problémám. Azokkal van problémám akik olvassák ezeket a sorokat,egyet is értenek vele,de nem csinálnak semmit.Pedig kíváncsi lennék a reakciókra.
Nem igy van. Gramsci a civil mozgalomnak mint tarsadalmi ontevekenysegnek es onvedelemnek egyenesen forradalmi jelentoseget tulajdonit. Eredendoen a szovjetek is civil szervezeteknek voltak…burzsoa lehet civil szervezet is, Meg part is…A mostanI tuntetesek alapjaban polgari liberalis keretben mozognak, nehol balos felhangokkal. Az Ujj petereknek mar ez is sok.
„Gramsci a civil mozgalomnak mint tarsadalmi ontevekenysegnek es onvedelemnek egyenesen forradalmi jelentoseget tulajdonit.” Forrás? A szovjetek szerintem elég bajosan nevezhetőek civilnek pont az osztályspecfikus jellegük miatt. Svájcban a mai napig több kantonban létezik működő közvetlendemokrácia, óriási népgyűlések formájában amik tényleg,mondjuk úgy hogy talán „civilek”. De ezeket csak felületes párhuzamok alapján lehet egy kalap alá venni a szovjetekkel.
A civil mozgalomrol valo elkepzelesed tenyleg inadevat. Ha Gramscit nem ismered, akkor itt a vitat egyelore felfuggesztem. A civil itt a kozvetlen, nepi alulrol szervezodest jelenti….a szovjet klasszikusan ilyen. Sok minden van errol. Leninrol is jelentek meg fontos munkak, meg magyarul is…Eszmeletben is. Mintha nem kovetned az ujabb irodalmat a tarsadalmi onszervezodes torteneterol es elmeleterol…
Iron, kar provokalni, van erre mas oldal. Tegyel le valamit az asztalra. A tema a baloldal es a Majdan- szindroma. Ha a Mebal nem lenne „eklektikus” kb. 50 tag helyett lenne 5-6 tag. Brian elete…A letezo 6 kom. Partban lehet 50 tag. A szekta szellem, amelyet kepviselsz, 1950-be vinne vissza bennunket. A szemelyeskedest tedd hat felre. Gondolkodj Inkabb, mint a tobbiek. Az igazi problema az allamszocializmus veresege. Erre vilagmeretekben keresik a marxistak a valaszt. Mi is itt. Nem abba kell rugni, akik a legkozelebb vannak hozzank…, hanem az ellensegbe. A magyar rendszerellenes baloldal elmeleti kozpontja az Eszmelet 25 eve. Nincs viszont a baloldali antikap politikanak politikai-szervezeti centruma. Van Malinke 20 szervezet penz es hatter nelkul. Mind azt hiszi az o zzebeben van az igazsag. Vannak vegso iteletek, Nekem meg mindig a Mebal a legszimpatikusabb. Nem a hatalomrol almodozik, gondolkodasra serkent, mikozben tagjai sok szervezetben jelen vannak, nemzetkozileg is. Meg ma is foleg a gondolkodasra van napirenden a neohorthiysta rezsimben. Elobb a megertes, utana a cselekves.
Kedves Emil
Nem tűnt fel,hogy nem provokálok?Ha azt akarnék,máshogy tenném,hidd el.
Véleményem szerint pl: Artnernek vagy Tennernek,vagy akár Csehovnak is több helye lenne a Népi Frontban vagy a Magyar Munkáspártban,mert ideológiailag közelebb állnak hozzájuk mint az Eszmélet által képviselt neo-marxista irányultság. (Egyébként -minden pozitívumok ellenére – alapvetően elutasítom mindkét szervezetet.) Az Eszmélet nem egy rossz újság,én is mindig megvásárlom,bár az utóbbi másfél évben kissé romlott a közölt írások színvonala.
Arról a bizonyos asztalról pedig:hidd el én le tettem már kártyákat az asztalra,de – mondjuk úgy – még nem akarom felfordítani őket.Remélem ezt megérted.
És még annyit megjegyeznék,hogy a „civilkedést” életveszélyes dolognak tartom – egészen egyszerűen abból az okból kifolyólag mert elmossa az osztályhatárokat egy olyan helyen és időszakban amikor a munkásosztály tudatossága nagyon alacsony,jóformán nem is létezik.Az,hogy egy keményebb hangnemet ütök meg nem azért van,mert szét akarok rombolni valamit,hanem pont ellenkezőleg: a 90 fokos fordulat (az itt-ott előforduló kispolgári befolyás alatt írodott elemek ellenére) számomra szimpatikus és örülök,hogy vannak akik ezt képviselik,ezért tartom fontosank,hogy ezt-azaz lenyesegessünk róla. Mondjuk,úgy hogy „értetek haragszom.”
Remélem most mostmár harag is jobban megértjük egymást.
Üdv:
I,M.
A sztalinistazas is sertegetes. ….Mas. Attol meg valaki nem erositi az osztalytudatot, ha partot szervez, a 8. Kp-t, es nem civil szervezetet. Fel kell teteleznunk, hogy a vitapartnerek nem hulyebbek nalunk es nem kevesbe elkotelezettek. Itt mindenki olvas es gondolkodik, nem erdemes „haragudni” senkiert.
Jó,most akkor fordítsuk meg: ha civil szervezetet szervez KP helyett az előnyösebb?Egyszerű logika alapján nem az,hiszen az osztálykollaboráció irányába hat.
A sztálinistázás pedig nem sértegetés: Csehov egy másik weblapon sztálinos profilképpel kommentel echte sztálinista szöveget…ez mi ha nem sztálinizmus?
A tüntetés sorozat nem „magyar Majdan” és nem is afelé tart. Ennek számos oka van (szerintem):
– A magyar szélsőjobb elzárkózó jellegű, magába forduló kaszt. Aki kívül van, gyanús..idegenszívű, alsóbbrendű, nemzetietlen: maradjon is kívül! Ezért is nem tud növekedni (a híresztelések ellenére) 5 éve.
10% kivétel persze mindig van, közülük járnak ki sokan tüntetésekre – a Jobbik kifejezett tiltása, ellenkampánya ellenére.
– Ukrajnában az USA bevallottan és éveken át dollármilliárdokat költött a szélsőjobb felfegyverzésére, kiképzésére, helyzetbe hozására. Nálunk ez hiányzott: a magyar szélsőjobb kifejezetten USAellenes. Ebben mind az USA, mind a szélsőjobb részéről 180 fokos fordulat lenne szükséges, hogy előállhasson a Majdan képlete
– A Jobbik nagy lehetősége nem a majdanosodásban, hanem a fidesz (sic) szavazóbázisának átvételében van..ők így látják, nem alaptalanul. Ld. Ózd.
– A tüntetésszervezők folyamatosan változó összetételűek, a tüntetők viszont nem. Ennek oka, hogy a tiltakozók nem manipulálhatók. A szervezők folyamatosan tapogatják, hogy a tiltakozók mire vevők?
Nem véletlen, hogy a kezdetekbeni fókuszált tematika felől az általános kormánykritika felé mozdulnak a sikeres tüntetések (a számtalan kisebb elvész a sorban) és a követelések közt egyre több a szociális megnyilvánulás. A legutóbbi tüntetés szónokai közt ott volt szalai józsef, erős baloldali követelésekkel és hangvétellel, Varga István roma aktivista. Mindkettőjüket jól fogadták.
A támogató szervezetek közé a szervezők simán és lelkesen beírtálk a ROSTÁt és a CAEt, noha mindkettő „baloldalgyanús”.
Elnézést a hibákért, javításra nem látok lehetőséget. Főként elnézést Szalai József barátunktól!
A mocsokabbik kitörési lehetősége a fityisz szavazóinak elcsábítása, ha jól értettem. Ebben, nem tudom, egyetértünk-e, egy sajátos történelem-önismétlést vélek látni: a fityisz komoly jobbratolódásának lépése volt a szétporladó miép szavazóinak felszívása (a megfelelő diskurzus felvétele mellett), most a mocsokabbik kapcsán ön hasonlót prognosztizál.
Eddig jól értem?
Innen sajnos az jön, hogy mikor magam leegyszerűsítem és sűrítem a mondanivalót, és már a „polgári jobboldalt” is nácinak nevezem, abban az van, hogy liberális-középjobbos irányultság dobásra került a szavazatharcban, és olybá tűnik, a szalonfasizálódott volt középjobb új lépése egy fokozottabb jobbratolódás lesz. (Elég egy csöpp hegelianizmus, és az úgy fogja látni, itt pusztán az bújik elő a dologból, ami dünamei (potenciálisan, egyben: embrionális szinten) eredetileg is benne volt…)
Jól értem?
Volt itt olyan hozzászólás, amely e plebejus tüntetők, ha szélsőjobboldaliak is(!), „átcsábítását” javasolja. E javaslat tükrében miként értelmezhető TGM ugyanevvel kapcsolatos, nekünk – rendszerkritikus baloldaliaknak (horribile dictu: kommunistáknak!) – irányzott követelése, amely így szól (idézem): „Végül: a Mozgalomnak tudatosítania kell, hogy az Orbán-rezsim rémségei ellen fordult tömeg jelentős része pár hónapja még Fidesz-szavazó volt (vagy pláne: jobbikos). A Mozgalomhoz csatlakozó jobboldaliak politikai identitása nem szűnt meg emiatt. Ezért az elégedetlen jobboldaliak önbecsülése és emberi méltósága – akárcsak mindenki másé – megköveteli a toleranciát és a tapintatot. Az emberibb viszonyok megteremtése elkezdődhetnék a jobboldali honfitársaink iránti tisztelet begyakorlásával, ami sokunk számára szokatlan lesz, de szükséges.” – http://hu.mebal.eu/tgm-25-ev-takarodj/#more-1025
Tgm naiv megnyilvanulasai a politikaban kedvesek es mulatsagosak. Nem kell mindent komolyan venni.
Bizony komolyan kell venni, ha elhangzik a kritikátlan követelés, miszerint tiszteljük a jobboldaliak emberi méltóságát. Hiszen mi, baloldaliak, eddig is inkább megbecsültük az övékét, mint ők a saját magukét (no meg a mienkét)… Nem elbagatellizálni azt, amire a nácik ráülhetnek!
Apropó! Ön a NOLBLOG-on szintén Emil (is)? Ha igen, akkor ennyi.
Nagyon érdekes vita bontakozott ki. Csehov és Krausz Tamás álláspontjában is látok olyan elemet, amit el tudok fogadni. Csehovhoz hasonlóan én is úgy érzem, hogy néha nem érdemes maszatolni, nevén kell nevezni a dolgokat. Krausz Tamás álláspontja viszont arra int, hogy vannak esetek amikor a dolgot a maga bonyolultságában kell szemlélni. A kérdés az, hogy mikor és melyek ezek az esetek. Az, hogy a Majdanon történt események bonyolultak az KT álláspontját erősíti, de sajnos a végkifejlet, azaz az ukrán nacionalisták EU és USA támogatással való hatalomra segítése azt mutatja, hogy nem léteznek azok az értékek, amelyre az EU és a NATO folyamatosan hivatkozik. Bocsánat, léteznek, de nem ezeknek az országoknak a politikájában.
A liberalizmus kérdésében viszont eltér az álláspontom. Szerintem a liberális gondolkodásmód az egy módszer, a dolgok szemlélésére. ÉN ennek híve vagyok, azaz vizsgáljuk meg a dolgok minden aspektusát. Mindenki fejtse ki a véleményét. Ebből az következik, hogy a magyarországi burzsoá restauráció véghezvivői (SZDSZ és a nacionalisták szövetsége) nem voltak liberális gondolkodásúak. Ugyanis nem nyitottak vitát arról, hogy a köztulajdonnal mi légyen. Annak ellopását sem nyilvánosságra nem hozták, sem soha meg nem vitatták. A társadalommal nemhogy nem vitatták meg, nem is közölték, hogy a közös tulajdon holnaptól a Csányiké, a Simicskáké, a Palotásoké, a Széleseké és társaiké lesz. Ezt úgy fű alatt intézték, miközben „szabaccságról”, „pularizmusrúl” avagy éppenséggel a „szocális pacgazdaságról” papoltak (ma már nem teszem hozzá az illető nevét, mert holtakról inkább semmit).
Ami a mai helyzetet illeti. Nem lennék a tüntető fiatalok helyében, mert még most is azt az idiotizmust skandálják, hogy Orbán bolsevik. Ennek az agymosott társaságnak (és most kéretik nem félreérteni, nem az agymosottak a hibásak, hanem a mosók: kisjánosok, eszterházik, konrádgyörgyök hogy csak a javát emlegessem) még sokat kell olvasni és tanulni ahhoz, hogy pozitív üzenetük legyen, lehessen a magyar társadalom számára. Jobbra vágyásukat tisztelem, a szándékaikat is tisztességesnek és nagyon fontosnak tartom. Sajnálom is őket, mert nekik kell kitalálniuk (újra), hogy mi legyen és nekik kell megvalósítani a közösségi társadalmat. Hülye szó, mert mind a közösségi és társadalmi szóra egyes (nyugati 🙂 ) nyelveken ugyanaz a szó használatos. Azaz, nem támaszkodhatnak elődeik tapasztalatára, ugyanis az előttük titokban marad.
Hogy keretbe legyen foglalva a történet. A mai tüntetők nem ismerik a multat (eltagadták, elhazudták előlük) így bizony arra vannak ítélve, hogy újra átéljék a azt. Nagyon féltem a gyermekeimet és unokámat, de tenni nem tehetek semmit. Akik tehettek volna, azok németországi menedékükben „boldogok”, mert a szegénység nem hallatszik el hozzájuk. Azaz csak reménykedem, hogy majdan a végkifejlet nem a Majdan lesz.
Kedves gruz, a kiindulási alapomat ha említem, talán az pontosít valamit a képen, és akkor sikerül a járgányt az állványról a kerekeire billenteni, és elindulhatunk. 🙂
Szóval, ha még nem írtam volna, én a ‘liberalizus’, tehát a puszta fogalmisága kapcsán egyfelől a klasszikus olvasathoz(!) másfelől az en soi, an Sich, a lecsupaszított, a radixára visszavezetett „liberalizmus”-fogalomra megyek vissza minden esetben.
A liberalizmus a történelmi valóság szerint a vállalkozás szabadságának követelése és kiélése. Ezen az „éghajlaton” tehát a pénz érdekében az emberi lény instrumentalizálása alapvető, és az aktív elv („начало” ezt egyszerűen nem lehet jól lefordítani magyarra, leginkább az ógörög „arkhé” fogalommal állítanám párhuzamba) képviselőjének ez egyfajta „isteni kiválasztottság”-jellegű előjogkört tulajdonít, amelynek hátteréből a kisemmizettek „annyit is érnek” illetve „a piacgazdaság vesztesei”. Vagy éppen nem tartoznak a „nemzethez” visszamenőleg. Az istenítéletes barbarizmus tehát, akár fajiságnak, akár „tehetségnek” tulajdonítja érvényesülését, kirekesztő. Tökéletes jobboldaliság.
Köszönöm, hogy behozta az orbáni liberalizmus orbanista felhangú „bírálatát” az agyatlanoktól, ugyanis a poén az, hogy mivel nem ismerek EGYETLEN olyan törvényt sem, amely az „árja” állampolgár vállalkozását akadályozta volna, sőt, a „Kauf nur bei Deutschern!” tkp. a „nemzeti kisboltosok” támogatásáról szólt, ezért azt kell mondjuk, a fasizmus, mint a nemzeti tőke képviselete, már ab ovo liberalizmus, nemzetiszínbe csavarva!
Vagyis, a történelmi ismeretek teljes hiánya és egy adag hisztéria kell ahhoz, hogy valaki orbánnak, a szélsőjobbosnak bármilyen „balos” jelleget behallucináljon.
Persze, itt jön a „Kiáltvány” bevezetője: bár senki nem tudja, kik a kommunisták, mi a kommunizmus, mindenki ezt kiabálja ellenfeleire. Ismerős?
A vicc tehát az, hogy miközben orbánék az előző burzsuá kormányzat alatt a közpénzek és a piac lefosztásából félig-kirekesztett helyzetben voltak, a teljes haszonélvezőket kikiáltották „kommunistának”, miért? Mert az orbáni rablókör lopási (vállalkozási) vágya frusztrált volt, hogy kevéssé lophat.
Most a liberaszta oldal van félig-kirekesztett helyzetben, és mivel lopási (vállalkozási) vágyuk frusztrált, ezért most ők kiáltják ki a másikakat balosoknak, mert összesen annyit tudnak, hogy balos az, aki nem hagyja, hogy ők lopjanak.
Zseniális. Zseniálisan hülye.
De egyébként – érthetőbb így?
Igen. Sokkal. Némi önkritikát kell gyakorolnom. Sajnos kevés időm van, talán a műfaj miatt is, sokat mérlegelni a hozzászólásaimat. Én a liberalizmus 89-ben ránk hazudott változatára gondoltam. Mindenesetre, azt a 89-es restaurációkor láttam, hogy valami nincs rendben velük. Bül-bül szavaik ellenére együtt masíroztak a nacionalistákkal. Amit az MSZP vezetése az elmúlt 25 évben rájuk hallgatva művelt, az pedig a butaság csimborasszója volt. Abban is egyetértek, hogy a fogalmazásra vigyázni kell. Mi itt azonos alapelveket képviselünk, de vannak köztünk pl. kommunisták (magamat ide sorolom), de igazi szociáldemokraták, akik nem alkusznak meg a tőkés rendszerrel (az én gondolatom szerint pl. Krausz Tamás ilyen), azaz a jelen keretek között is igyekeznek előretolni a szekeret. Magammal az a bajom, hogy kissé kivülről szemlélem a történéseket. Azt hiszem érzem a veszélyt, és nem is a nyilt náci veszélyt, hanem a burkoltat. Pl. Az amerikai népszavában a Bartus nevű zavaros agymenéseire gondolok . Pl.: antikapitalizmus = antiszemitizmus.
Szóval ezek kavarognak bennem mikor a Majdanon történteket tágabb kontextusba helyezem.
🙂 ez volt a „vörös farok” mert fel vagyunk szólítva, hogy a cikkhez szóljunk hozzá.
Tulajdonképpen ezek a kérdések, hogy Gorkijt idézzem: „És Önök kivel tartanak?” – kérdésfeltevések, amelyeket a majdan, akárcsak bármilyen más megmozdulás is felvet, hiszen egyáltalán nem mindegy, milyen hangoltságú lesz egy elmozdulás, amit hoz a megmozdulás…tulajdonképpen, ha az irányzatok „nyelvcsaládokba”, „genusokba” történő felosztását megkezdjük, orientációs céllal, azzal véleményem szerint még mindig a témánál maradunk!
Végtére, a jelenlegi egyetlen magyarországi szocdem oldal pl. a decemberi tüntetések kapcsán egyértelműen egy szemellenzősen hajmeresztő álláspontot vett fel, kikiáltotta, hogy aki a kormány ellen van, az az „övék”. Miközben a tömegben a ruszofób, baloldalrágalmazó, gyűlölködő, alterfasiszta hangok is megadták a maguk szólamát. (Oly polifonikusak e tüntetések, hogy Dosztojevszkij bizonnyal minden testnyílásából szivárványt eregetne a gyönyörűségtől…)
(Egyébként ha Krausz prof szocdem, akkor baj van: a szocdem a legrohadtabb quisling a világon. Kautsky élvezettel ugrott a szociálsovinizmus emésztőgödrébe, kétli anna ’19-ben és ’44-ben is akadályozta az antifasiszta baloldal egyesülését, tehát az effektív harcot, tehát a fasizmus javára tevékenykedett, tehát fasiszta volt. A szocdemek ellenségesen álltak a Német Munkáspárthoz, ezzel akadályozva az antifasiszta népfrontpolitikát, és visszamenőleg arra Sztálinra kenik ezt, akinek ők üzentek hadat. Szóval, a szocdem nemcsak hogy az első, aki lepaktál a tőkésekkel, mert NEM baloldali, de ráadásul annyira NEM baloldali, hogy direkte a baloldal ellen áskálódik, így készítve elő a fasizmus győzelmeit! Ez arra kell indítson minden baloldalit, hogy már csak a történelmi sérelmek okán is, a nácik legyőzése érdekében először a szocdemeket iktassa ki. /Csak a valódi baloldal harcol a nácik ellen: a szocdem túlságosan fél az általa „nivellációnak” tartott egalitarizmustól, hogy ne támadja hátba a baloldalt. A szocdem egy quisling és puszta politikai kalandor./)
Ami Bartus urat illeti, nos igen. Az ő látszólagos „antifasizmusa”, amellett, hogy vannak jó pillanatai, sajnos túl gyakran merül el a reflektálatlan, bulvárlapi előítélet – színvonalú amerikafétisben. (Ezáltal viszont kénytelen vakká lenni az usa fasisztoid – tőkeexportőr, expanziós, geopolitkai destabilizációs, etnocentrikus, rasszista-soviniszta, más népek méltóságát lábbal tipró /ld.: borat/ – jellege iránt. mert Bartus úr összesen annyit lát, hogy színleg/!/ az orbanista fasizmus felhozza ezeket amerika és a nyugat ellen… Csakhogy Bartus úr ilyenkor hajlamos kényelmesen leragadni a felszínnél: ugyanis orbánék azért hozzák fel ezeket a nyugattal szemben – mert ők maguk a kis tirpák-medencében ugyanezt akarják megvalósítani, csak a Nagy Testvér beleugatása nélkül! Kis-amerika akarnak lenni orbánék, és tkp. azok is! Az orbanizmus ugyanaz az amerikanizmus, csak kicsiben! orbán, vonescu, lázár, valósággal sistereg bennük az amerikanizmus, mint a frissen töltött akkumulátorban a zselé! A drága táskák, külföldi utak, drága öltönyök, órák, amiket lépten-nyomon felhoznak ellenük, miben sem különbözik a nyugati politikusokétól, és a lopás, ami által beszerezték ezeket, sem! Bartus úr és társai valójában egy átfétisizált módon, egy csökevényes valláskezdemény szintjén álló istenítéssel, és az ebből eredő hamisításokkal akarják/!/ látni a megidealizált amerikát.)
Egyébként pont az a poén ebben, hogy ezzel, ha jól sejtem, Bartus úr kénytelen volt elfogadni semjén adolf prohászka adolf-apológiáját, amely a fasizmust erőszakkal „antikapitalizmussá” hazudta volna át. Beleilleszkedni egy ilyen ócska hazugságba, ez szégyen. A fasizmus: nemzetiszínre mázolt kapitalizmus. Tehát marakodása a külföldivel, puszta világújrafelosztás. Ráadásul, elfogadni azt a baromságot, hogy az antikapitalizmus „antiszemitizmus” lenne, annak a baromságnak elfogadása, amely azonosítja a zsidósággal a „pénzszemléletet” – ide illik Patfield Himmler-életrajza ill. Bebesi kutatásai a Sion-protokollok ügyében – ill. elvont értelemben, a 2007-es simon peres (perec simon:)) beszéd ürügyén erőszakkal kitöretett neohungarista hisztéria okán, ahol a szélsőjobb rögtön a globalizált világot egyenest izrael cba-hálózatának akarta látni… Magyarán, Bartus úr túl alacsonyra teszi a lécet, és olyan helyeken akar kardinális kérdéseket meglátni, ahol a valóban kardinális kérdéseknek már csak a következtetései vannak.
Ennek ellenére beígért könyvére, mely állítólag bemutatná az európai antiszemitizmus történetét a II. szd.tól kezdve, igen kíváncsi lennék.
Én igazi szocáldemkratának neveztem. Évekig éltem Svédországban, és ott megtanultam becsülni a valódi szociáldemokratákat. Nem igaz, hogy a kapitalizmust szeretik és akarják. Más kérdés, hogy nem értek velük egyet, de érdemes hallgatni őket.
A cikk nagyon szemléletesen vázolja fel a mai helyzet rendkívüli zavarodottságát. A baloldal gyakorlati hiánya miatt nagyon valószínű a nácik színre lépése – különös tekintettel a kísértetiesen a weimari „hangulat” miatt.
Nem kell feltétlenül rárontani…, önálló tüntetésekkel a közönség egy részét át lehet „csábítani”, aztán majd „meglátjuk”…Nagy tévedés, a Majdanon tüntetők jó része egyáltalán nem volt fasiszta, voltak ott balosok és liberálisok is szép számmal, akik valami másról álmodoztak…Azután elnyelte őket az oligarchikus rendszer természetes pokla. Orbánhoz meg végképpen nem fognak a magyar szélsőjobbosok ragaszkodni, sőt…A szélsőjobbot finanszírozó „nemzeti kapitalisták” éppenséggel egy határozottabban diktatúrára hajló figurát keresnek vagy fognak keresni. A tüntetéseknek – éppen az erősebb tartás érdekében – konkrét gazdasági és szociális programot kellene a tüntetők elé vinni. Ez az, amiről eddig szó sincs. Ajánlani kellene a Mebal 9o fokos programját. Civil szervezet – civil program.
A majdan már eleve a Nagy honvédő Háború és az antifa demokrata értékek elleni fasiszta vandalizmussal indult.
Ilyenben baloldali nem vesz részt, csak fasiszta. (A Sztálin- és Lenin-szobrok elpusztítói már ’41-től csöppet sem meglepő módon a nácik voltak. Ez a vonulat az ’56-os nyilas puccskísérletben is – a könyvégetésekkel együtt – nyilvánvalóan kimutatta náci mivoltát. A náci hagyományok követőit pedig visszamenőleg megkísérelni kimosni a saját viselkedési mintázatukból, ez valóságos történelemhamisítás, ráadásul még tudománytalan is. Aki megtagadja a Nagy Honvédő Háborút és a baloldalt, az náci, mert ez a viselkedés beleilleszkedik a náci viselkedésmintába. Ha ezeket nem veszik náciknak, azzal azt mondják, aki náci módra viselkedik, az „nem” náci. Akkor a történelmi nácik sem voltak nácik, csak mert úgy viselkedtek, mint a nácik?)
Ebből kiindulva aztán már csak logikus, hogy a „balos jelenlét” tézisét máris a megszépítő álmodozások közé sorolhatjuk.
De tegyük fel, hogy az UKP (УКП) néhány tagja kicsámpázott volna oda, ahol aztán többek között őket tették meg minden baj okozójának, stb. Ez hülyén hangzik, mert nálunk is, mikor meghirdetnek egy műbalhét, mindig helyeznek el indikátorokat arra, hogy milyen jellegű zártkörű buli lesz: ha pl. azt mondják, „csak a nemzet”, akkor fityiszes vagy mocsokabbikos party lesz, ha az orbáni lopások közül egyedül a manyupot rángatják elő a hajánál fogva, és a szegények elleni politikát lógva hagyják, akkor tudni lehet, hogy liberaszta buli lesz. Magyarán, eléggé valószínűtlenül hangzik az, hogy oda betévedt volna olyan, aki nem volt neobanderista. Vagy pedig azt kell feltételeznünk, hogy az ukrajnai balosok a teljesen tiszta előjelek ellenére politikai analfabétákként kimentek egy náci bulira, ahol meglepetésként érte őket a sok náci. Hát, ez nem túl valószínű – vagy pedig mindössze a saját, a jelekből olvasni preferáló és elővigyázatos személyiségemet vetítem ki, és ezért tűnik furcsának, hogy valaki érzéketlen legyen a szemiotika iránt…
Főként, hogy az ukrán neobanderizmus már a „narancsos” ellenforradalom idején is megkezdte az őszinte önkifejezést, tehát ez az oldal már ismert volt. (Pl. a 48M ukrajnaiból a 27M oroszajkú leellenségezésével, leárulózásával, leidegenezésével, stb.)
Minden megbecsülésem ellenére ezeket mindenképpen fel kellett hoznom.
Egyébként miből következtethet, hogy a kapitalisták orbánnál agresszívabb alakot keresnének? Hiszen már orbán is feszíti a húrt a nyugatnál, ha tovább erőltetik a nyílt diktatúrát, a nyugat egy, az ő érdekeiket inkább figyelembevevő bábkormányt erőszakolnak majd ránk, mint most ezt a poroszjonyenko-t. A kapitalisták tényleg ujjat húznának az erősebbel?
Maradjunk a tenyeknel. Voltak eltevelyedett balosok a Majdanon. Csak olvasni kell(ett) az ukran sajtojukat. Parasenko nem fasiszta, csak hasznalja oket. A baderista nacizmus „csak” a kormany vasokle. Tovabba, Magyarorszagon is szamos magat balosnak tarto ember meg antikap zaszlo alatt is a szovjet multat kb. Boross ur modjara latja. A liberalisok kozott vannak szep szammal, akik meg orulnek is, hogy a naci banderistak leromboljak Lenin emlekmuveit. Tovabba. Orban nem hajlando a szelsobb altal kovetelt ujraosztasra az „igazi nemzeti ero” szamara…a multinacionalis tokevel csak egy hatarig konkural…mi nem vilagos? A jo tezis az, hogy egy uj, rendszerkritikai baloldalt kell felepiteni. En is ajanlom a 90 fokos elolvasasat.
De egyébként „a megkülönböztethetetlenek azonosságának” logika elve alapján a liberális, aki éppúgy a tudomány és a szociális igazságosság (a szobrok, könyvek és a Mauzóleum) ellensége, mint bármely nyílt náci, az ugyan miféle képmutatás okán lenne megkülönböztet/hető- és /endő ideológiai ikertestvérétől, a nyílt nácitól?
(Liberális ma az, aki csak négyszemközt hajlandó zsidózni/cigányozni/buzizni, nyilvánosan vigyáz a szájára. Összeadva ezt a szociális igazságtalanság imádatával és a tudománygyűlölettel, azt kapjuk, hogy a liberális pusztán egy finomkodó, kvázi-szobatiszta náci, akiből azonban időről-időre előjön „első természete”. )
Igen. Akárcsak próba-szerencse alapon is -, de meg kellene kísérelni!
Igen-igen tanulságos lenne! Sejtésem szerint.
Szerintem még a helyesírási hibákat javítják benne. Természetesen nem tetszik, amit írt, de hát nem az első és nem az utolsó bejegyzés, amely nem tetszik. Hogy kevesen vagyunk, akik ezt az oldalt olvassák? Ez biztosan így van, de figyelmébe ajánlanék valamit: „Egy dolog igazságtartalma nem attól függ hányan állnak mögötte”. Biztos, hogy a hivatkozott „jobb sorsra érdemes emberek” jobban keresnének, ha nem itt lennének, de hát vannak furcsa emberek.
Majan, ha Krausz Tamas a sajat neven irt, neked is lehetne annyi batorsagod, hogy a sajat neveden irod a sajat , egyebkent provokalatlan, agressziv es teljesen hibas szovegedet. Kulonben provokatornak tunsz fel, ski a beszelgetest to kore akaja tenni.
Hát igen, a majdan éppen azért nem forradalom, hanem náci ellenforradalom, mert benne „összenő, ami összetartozik”, amint egy náci háborús bűnös fogalmazott. A nyugati értékrend már mindig is fasiszta volt (gitler és horti istenítette a „művelt” nyugatot a „barbár” kelettel szemben) a nyugatfétisiszták pusztán szemérmes nácik – a nyílt nácikkal való összefogásuk egyszerű őszinteségi roham, a valóság kifejeződése.
Ezért a majdan vegytisztán náci dolog, és végtelenül elítélendő, az utolsó morzsájáig.
(Ha tehát a neohungaristák egy baloldali megerősödést a majdanhoz hasonlítanának, és orbán testőreiként rárontanának, igen furcsa szerepzavarba kerülnének.)