Vladlen: Ukrajna után Moldova?

Kedves Olvasóink! Új sorozatot indítunk útjára, amelyben Vladlen tollából rövid, aktuális elemzéseket olvashatunk néhány naponta. Íme az első, fogadják szeretettel, gondolkodjanak rajta és írják meg véleményüket! – a Szerkesztők

Ukrajna után Moldova?

Avagy miért nincs tekintélye az EU-nak és az USÁ-nak a világban?

Paul Grigorcsuk újságírót és a Moldovai Szocialista Fórum vezetőjét a hatóságok a mostani választások előtt egyszerűen letartóztatták politikailag fabrikált ürügyek alapján más kommunista és baloldali aktivistákkal együtt. Noha a választások az EU és az USA ellenőrzése alatt zajlottak, egyetlen amerikai vagy európai tiltakozás sem hallatszott, hogy Moldovában, Európa talán legszegényebb és legkorruptabb országában a „demokrácia” megcsúfolása zajlik, miközben a magyar korrupció – helyesen – ma már mindenkinek zavarja a látását. Mintha az ukrajnai történet játszódna le kicsiben Moldovában, Ukrajna és Románia szomszédságában. A Nyugat saját – vélt vagy valós – érdekei védelmében akár a fasizmussal is összefog, amint az Ukrajnában tapasztaljuk. Moldova egy újabb kísérlet arra, hogy a Nyugat irányításával hogyan lehet a parlamentáris demokráciát felszámolni a parlamentáris demokrácia zászlaja alatt.

Az EU és az USA számára a „demokrácia védelme” már csak akkor fontos, ha geopolitikai érdekeiket sértik a korrupt és diktatórikus kormányok. Ha nem sértik, sőt védik, akkor akár politikai foglyokat is ejthetnek. Moldovában az új Pinochet már készenlétben… A polgári demokratikus rezsimek ilyesfajta erkölcsi, politikai és gazdasági bomlása, hanyatlása a tőke strukturális válságának megnyilatkozása csupán, de nap mint nap számos tény mutatja, hogy közben mindig egy lépéssel közelebb kerülünk a barbarizmus eluralkodása felé.

Legalább addig követeljük a politikai foglyok szabadon engedését Moldovában – amíg követelhetjük!

Vladlen

3 hozzászólás a(z) “Vladlen: Ukrajna után Moldova?” bejegyzéshez

  1. Anton Csehov

    Először is: örülök, ha ismét lehetőség nyílik a kommentárok írására! Köszönöm!
    Másodszor: elég baj, ha az eu vagy az usa interveniál papíron független államok belügyibe. A probléma szerintem itt az, hogy ezzel egy fura folyamat indul el: egyfelől a nemzetikonzervatív/neofasiszta irányultságúak, ha a nyugat érdekei úgy kívánják, uralomra juthatnak, ezáltal az állítólagos erkölcsi piedesztál meginog. Másfelől a nyugati támogatással desztalinizátor neofasiszták ezek után kvázi joggal háborodnak fel, ha a nyugat elpártol tőlük: a “parlamentáris demokrácia” fogalmának fellazításában, rugalmasabbá tételében ugyanis együttműködik a lokális szélsőjobb és a beavatkozó nyugat, tehát a szélsőjobb pusztán őszintén viszi azt, amit a nyugat rejtve támogatott – a nyugat itt a szélsőjobb hűtlen szeretője képében lép elénk. Felmerül a kérdés: ki hitelteleníti ekképp a “demokrácia” fogalmat – aki csak hivatkozik rá, de saját érdekei szerint, vagy aki e fellazított formát már nyűgnek is érzi? (Mindkettő.)

    Válasz
  2. Tovaris

    A jelenlegi ukrajnai helyzet az imperializmus egyik legújabb kísérlete, amely az újra világhatalommá lett Oroszország ellenállása miatt nem tudott úgy végbemenni, ahogy azt tervezték. Oroszország az Eurázsiai Unió létrehozásával majdnem akkora területű és lakosságú komplexum lesz, mint a volt Szovjetunió – de a “nem megbízható” államokat nem is nagyon akarták integrálni. (Baltikum).
    Ukrajna csatlakozását Janukovics nem a megfelelő módon próbálta meg végrehajtani, elkésett vele, így a szélsőjobb nyugati segítséggel megpuccsolta őt.
    Nem számítottak azonban azzal, hogy Ukrajna jelenlegi területe a szovjet adminisztráció intézkedéseinek következtében alakult úgy, ahogy ma látható. Ogyessza, Herszon, Nyikolajev, Donyeck, Luganszk és Harkov túlnyomórészt orosz nemzetiségek által lakottak, valamikor a területeket a lakossággal együtt csatolták Ukrajnához – az akkori politikai meglátások szerint. Moldávia, amely határos az ogyesszai terültettel, a Dnyeszteren túli részében szintén többnyire oroszok által lakott.
    Végül is szerintem, ha a NATO és az amerikaiak kesztyűbábjaként funkcionáló EU továbbra is ragaszkodik Ukrajnához – akkor az előbb említett területek nélkül meg is fogja kapni – feltéve, ha Oroszország így rendelkezik…

    Válasz

Hozzászólás