A GULAG-ról

“A GULAG nem gyilkolásra tervezett, fő funkciójában nem a pusztítást szolgáló táborrendszer volt. Az építésre irányult – állami kényszermunkaként, amelynek során tömegével pusztultak foglyok és még nagyobb embertömegek nem semmisültek meg, sőt a tömeges(!) szabadon bocsátásokkor (ilyen jelenség is megfigyelhető, nem csupán az egyedi elengedés) nem kis számban akadtak, akik már nem őrizetesként önként a táborokban vagy azok környékén maradtak. Nemegyszer – a Nagy Honvédő Háború idején – a GULÁG-rabok táplálkozási fejadagjait magasabban állapították meg a környező helyi lakosságénál.” (Fekete György)  Tovább a bejegyzéshez >>>

Az ukrán felkelő hadsereg igaz története

DOKUMENTUMOK ÉS TÉNYEK

Az UNSZ, az ukrán nacionalisták szervezete, az UVO-ból , az Ukrán katonai szervezetből (UKSZ) született, amely a lengyel elnyomás elleni harcot tűzte ki célul. Jevhen Konovalec  Коновалець Євген Михайлович hozta létre 1920-ban. A lengyel hatóságok terrorral válaszoltak, több tucat tagot megöltek több mint ezer embert letartóztattak. 1923 ban az UKSZ kapcsolatot létesített a német  felderítéssel. 1929-ben Konovalec egy új szervezetet hozott létre az UNSZ-t, néhány régebbi nacionalista szervezet, pl. az UKSZ, összeolvasztásával. (Más verziók szerint, az UNSZ – nem más mint az UKSZ legális szárnya.) Konovalec többször is személyesen megfordult Hitlernél, igy pl. 1931-ben, még azelőtt, hogy Hitler birodalmi kancellár lett.

Hitler hatalomra jutása után nem sokkal a náci korifeusok és az UNSZ vezetői közötti kontaktusok üzleti és rendszeres jelleget öltöttek. Konovalec ezt írta szellemi tanítómesterének Andrej Septickijnek: „Minden jól alakul. Az 1933-as esztendő szerencsés kezdete olyan körülményeket teremtett, melyek közepette a mi felszabadító akciónk még nagyobb lendülettel és erővel folyik. Barátságunk és együttműködésünk a németekkel  kiállta az idő próbáját,  és bebizonyosodott, hogy számos csábítás ellenére, hogy békéljünk meg a lengyelekkel, mi az egyetlen helyes orientációt választottuk. Ezért kizárólag Excellenciás Uramnak tartozunk köszönettel.”

(Войцеховский. Евгений Коновалец. Без права на реабилитацию (сборник). Киев, 2006.) Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Harc az elmaradt bérekért – Jemen

A norvég tulajdonú DNO olajtársaság 18 hónapja nem fizeti ki 175 jemeni dolgozója bérét. A társaság befejezte a működését miután 2015 nyarán kitört a háború Jemenben, majd SMS-ben és e-mailben felmondott a munkavállalóinak semmiféle tiszteletet nem mutatva azok iránt, akik több mint tíz éven át szolgálták, sem helyi jogszabályok iránt, amelyeket követniük kell a társaságoknak a tevékenységük csökkentése és átadása során. Így ezekben az időkben a dolgozóknak egyszerre két gonddal is szembesülniük kellett, a háborúval és azzal, hogy nincs bevétele a családjaiknak.

Ezen felül a társaság más Jemenben működő olajtársaságokkal összevetve a legalacsonyabb béreket fizette az országban. 2013-ban és 2014-ben a szervezett dolgozók több bérsztrájkot tartottak. A menedzsment válaszul írásban elbocsátással fenyegette meg a sztrájkban résztvevőket, amivel megsértette a dolgozók Jemeni törvények szerinti sztrájkjogát.

Támogasd a 175 jemeni munkást és családjukat azzal, hogy küldesz egy e-mailt a DNO ügyvezető elnökének, Bijan Mossavar-Rahmaninak. Tovább>>>

Könyv a második világháború baskír veteránjairól

Alekszandr Jugyin a Baskír Köztársaság 2. világháborús veteránjaival készít riportokat, s ebből két kötete már megjelent “A győzelem arcai” címmel. A legutóbbihoz Vlagyimir Vlagyimirovics személyesen is gratulált neki. Most a 3. kötet van előkészületben, s ezen a linken keresztül online lehet támogatni a projekt költségeit. A link itt található: https://planeta.ru/campaigns/victory_persons
Ha esetleg ismernek olyanokat, akik érdemesnek tartják támogatni a könyv kiadását, kérem továbbítsák feléjük is.

Ma már nincsenek evidenciák… Hatalom és emlékezetpolitika – van-e alternatíva? Interjú Krausz Tamással

(Eredeti megjelenés: Kritika 2016. nov-dec.)

Beszélgetésünk apropója angolul is megjelent Lenin-könyved jelentős nemzetközi elismerése: a kötet 2016-ban elnyerte a rangos Isaac Deutscher-díjat, amelyet olyan nagy baloldali gondolkodók érdemeltek ki, mint Eric Hobsbawm vagy Mészáros István. A kötet megjelentetését Brazíliában és Törökországban is tervezik. Mivel magyarázod ezt a komoly nemzetközi érdeklődést egy olyan téma iránt, ami Kelet-Európában nemcsak teljesen a perifériára szorult a történetírásban, hanem ráadásul súlyosan átpolitizált, és megítélését sokkal inkább ideológiai szempontok döntik el, mintsem komoly tudományos érvek?

Hát ugye az ember magát nem minősíti, de két dolog lehet, ami szerepet játszik abban, hogy ezt a könyvet különböző nyelveken meg akarják jelentetni. Az egyik, hogy itt a pre-sztálinista marxizmus és szocializmus értékrendjének bizonyos aktualitásáról van szó, tehát arról a problémáról, hogy az államszocializmus bukása után mi maradt meg abból a hagyományból, amelyet szocializmusnak neveznek. Tovább olvasom >>>