Soproni András: Mellékszál – cikk az Élet és Irodalomból

A cikk eredeti megjelenése:

http://www.es.hu/cikk/2017-06-02/soproni-andras/mellekszal.html

Az ÉS hasábjain kisebb vita bontakozott ki a Szocialista Párt Botka-féle szlogenje („Fizessenek a gazdagok”) körül (Gerő András: Könnyed kommunizmus, ÉS, 2017/12., márc. 24. és Székely Gábor: „Könnyed kommunizmus”, ÉS, 2017/14., ápr. 28.). A fő témához csupán annyi hozzászólnivalóm volna, hogy nekem szimpatikusabb a tartalmilag emettől nem messze eső „Igazságosabb Magyarországot!” jelszó, mert ebben nincs explicit fenyegetés, márpedig az ilyesmi ma hiánycikk.

Ezúttal csupán Székely Gábor cikkének egyetlen mondatával szeretnék vitába szállni. „A magántulajdon (…) – írja – az olyan tulajdon, amely alkalmas, sőt, az emberi alkotó géniusz mellett, azt alkalmazva, egyedül alkalmas arra, hogy új értéket és így akár extraprofitot teremtsen annak, akinek a birtokában van. S ezek a kevesek. Németül úgy hívják: das Kapital.” Majd hivatkozik is Marxra, akitől a tőkével kapcsolatos tudását állítólag szerezte.

Soproni András: Mellékszál – cikk az Élet és Irodalomból részletei…

Ma már nincsenek evidenciák… Hatalom és emlékezetpolitika – van-e alternatíva? Interjú Krausz Tamással

(Eredeti megjelenés: Kritika 2016. nov-dec.)

Beszélgetésünk apropója angolul is megjelent Lenin-könyved jelentős nemzetközi elismerése: a kötet 2016-ban elnyerte a rangos Isaac Deutscher-díjat, amelyet olyan nagy baloldali gondolkodók érdemeltek ki, mint Eric Hobsbawm vagy Mészáros István. A kötet megjelentetését Brazíliában és Törökországban is tervezik. Mivel magyarázod ezt a komoly nemzetközi érdeklődést egy olyan téma iránt, ami Kelet-Európában nemcsak teljesen a perifériára szorult a történetírásban, hanem ráadásul súlyosan átpolitizált, és megítélését sokkal inkább ideológiai szempontok döntik el, mintsem komoly tudományos érvek?

Hát ugye az ember magát nem minősíti, de két dolog lehet, ami szerepet játszik abban, hogy ezt a könyvet különböző nyelveken meg akarják jelentetni. Az egyik, hogy itt a pre-sztálinista marxizmus és szocializmus értékrendjének bizonyos aktualitásáról van szó, tehát arról a problémáról, hogy az államszocializmus bukása után mi maradt meg abból a hagyományból, amelyet szocializmusnak neveznek. Tovább olvasom >>>

Az újjáformáló – interjú Krausz Tamással

The Prime Russian Magazine, 2015 május 14.
Szerző: Lev Danyilkin
Fordította: Csikós Sándor

Kelet-Európa, amely egyébként nem túl sűrűn bukkan fel a hírekben, az ukrajnai események kezdete óta a világ egyik kulcsfontosságú régiójává lépett elő. Ezzel egyidejűleg a politikai iránytű megbolondult: különböző okoknál fogva a hagyományosan russzofób országok nem hajlandók támogatni a nyugati szankciókat, miközben hagyományos szövetségesei, ezzel ellenkezőleg, elfordulnak Oroszországtól. Váratlan apró jelek sokasága utal arra, hogy Moszkva és Berlin között egy új politikai, gazdasági és intellektuális térség van létrejövőben. A PRM beszélgetést folytatott Krausz Tamás magyar történésszel a politika és a filozófia között meglévő összefüggésről.

Az újjáformáló – interjú Krausz Tamással részletei…

A választások és a marxisták

M E G H Í V Ó. A Marx Károly Társaság Fóruma és a Május Elseje Társaság  Fáklya Klubja szervezésében: Miért igen és miért mégis? (A választások és a marxisták). Egyenként 10 perces bevezető gondolatokat mond Aggod József, Hirschler Tamás, Morva Tamás, Tenner György. 2014. február 21-én, pénteken 16 órakor, a Budapest, VIII. ker. Magdolna u. 5. földszinti klubhelyiség  (a József kőrúttól egy megálló kifelé a 9-es busszal, vagy a 83-as trolival). Minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendezők.