Göringnek ma nem kellene a pisztolya után nyúlnia – Varufakisz beszéde a 2015-ös moszkvai biennálén

Jannisz Varufakisz nemrégiben tette közzé a 2015. októberi Moszkvai Biennálén elmondott megnyitóbeszédét:

"Artists should be feared by the powerful" – complete pdf transcript of my Keynote at the Moscow Biennale, October 2015

Itt meg is hallgatható:

Artists should be feared by the powerful – Keynote closing the 6th Moscow Biennale, 1st October 2015 (audio)

Hála a Transform! internetes folyóiratnak, magyarul is olvashatjuk a beszédet (hosszú, de érdemes végigolvasni):

http://transform.hu/index.php/elemzesek/43-elemzesek-kulfold/1051-goringnek-ma-nem-kellene-a-pisztolya-utan-nyulnia-varufakisz-beszede-a-2015-os-moszkvai-biennalen

“Az alábbi írás Janisz Varufakisznak a Moszkvai Kortárs Művészeti Biennálén tavaly októberben elhangzott beszédének írott változata. Az aránylag hosszú beszédben a volt görög pénzügyminiszter beszél kultúráról, gazdaságról, politikáról, Európa történelméről – azzal a konklúzióval, hogy a művész akkor végzi jól a dolgát, ha a hatalom nem elégedett vele. Számos érdekes gondolata mellett tanulságos, és nem túl szívderítő megállapítása, hogy a kontrollját vesztett piacgazdaság a náci erőszaknál is mélyebben képes rombolni a kultúrát…

Göringnek ma nem kellene a pisztolya után nyúlnia – Varufakisz beszéde a 2015-ös moszkvai biennálén részletei…

BALOLDALI SZIGET FESZTIVÁL 20.változat

2016. szeptember 2–4.
IRÁNY HORÁNY!
KULTÚRA – SPORT – POLITIKA

Figyelem, az előadók egy része még nem jelzett vissza!

Vörössel jelezzük a szinkrontolmácsolással segített beszélgetéseket.
Feketével a magyar nyelven, vagy/és konszekutív tolmácsolással zajlókat.
Zöld színnel jelezzük a sportrendezvényeket, kékkel a kulturális rendezvényeket.
BALOLDALI SZIGET FESZTIVÁL 20.változat részletei…

TGM: “Jeremiási átkaimat szórom a jelenkorra”

Egy régebbi interjú Tamás Gáspár Miklóssal

Én nem a polarizáltságot tartom rossznak, hanem a közönyt”

Kérdés: Ön korábbi írásaiban kárhoztatta a politikai polarizációt.

Válasz: Soha nem kárhoztattam a politikai polarizációt. Sőt, éppen ellenkezőleg: nagyon is ókori eszményeim vannak, azt hiszem, hogy a megosztottság jó; megértem az athéniakat, akik száműzték azokat, akik nem vettek részt a közösségben folyó vitákban és harcokban. Nem a polarizációt tartom rossznak, hanem a közönyt.

TGM: “Jeremiási átkaimat szórom a jelenkorra” részletei…

Csikós Sándor: Az ukrán pravoszláv egyház békemenete

Július 3-án – a pravoszláv Minden Szentek Napján – az ukrajnai (többségi, a moszkvai pátriárka főségét elismerő) pravoszláv egyház országos imamenet elindítását kezdeményezte.

A menet elnevezése: a szeretetért, a békéért, Ukrajna megmentéséért. Menet közben ezekért a célokért imádkoznak.

A menet a kelet-ukrajnai (a Donbassznak a népi erők által ellenőrzött területén lévő) Szvjatogorszk (“Szent Hegy”) templomból még aznap, július 3-án elindult, 300 fővel. A menetekben együtt haladnak papok, hívők, a menet céljaival egyetértő világi emberek.

Július 9-én a nyugat-ukrajnai Pocsajev település székesegyháza felől indult el egy másik menet, amely Nyugat-Ukrajna településein halad keresztül. A menet, egyetlen nap leforgása alatt, tízezresre nőtt.

A két menet – a tervek szerint – Kijevben találkozik majd, július 27-én, ahol a békéért való közös imádságon vesznek részt. Július 27. – Oroszország megkeresztelésének emléknapja. Vlagyimir nagyfejedelem 882-ben ezen a napon vette föl a keresztséget, és, Szent István királyunkhoz hasonlóan, térítette keresztény hitre népét – a Kijevi Oroszország népét. Szobra – mely erősen emlékeztet Szent Gellért püspök szobrára – ott magasodik a Dnyeper fölötti Vlagyimir domb oldalán, Kijevben. Mely minden orosz számára mindmáig: „az orosz városok anyja”.
Csikós Sándor: Az ukrán pravoszláv egyház békemenete részletei…

TGM: Kétféle jobboldal

Ismét egy kis visszatekintés: Tamás Gáspár Miklós 2004.06.26-iki cikkét ma is érdemes elolvasni.

Mindenki arról panaszkodik, hogy túlságosan élesek hazánkban a politikai küzdelmek. “A két fél”, “a két oldal”, ahogy egyre gyakrabban nevezik, nem hallgat oda a másikra, a politikai “táborok” állítólag gyűlölik egymást, félnek egymástól, “a másik” megsemmisítésére törnek nemtelen eszközökkel, s ez a viszály – mesélik – mindenhová, a családi ebédlőasztalok mellé és a gyóntatófülkékbe is behatol, tönkreteszi a nemzet nyugalmát. Mások, főleg vidéken, nem észlelnek ilyesmit, szerintük ez csak a pesti középosztály és értelmiség különleges baja, amitől az egészséges, természetközeli magyar ember nem szenved. Gondolom, mindkét benyomás valóságos tapasztalatokon, élményeken alapul. A politikailag elkötelezett emberek s a véleménymédiák azonban csakugyan meghökkentő keserűséggel, bizalmatlansággal beszélnek egymásról, s ennek az okát nem olyan nehéz föltárni, hiszen ez a gyanakvás történeti és társadalmi érzésegyüttesekből ered, amelyek ugyan nem ismeretlenek, de elemzésük talán nem kielégítő.

TGM: Kétféle jobboldal részletei…