Krausz Tamás: GULAG-évad

A neohorthysta emlékezetpolitikáról

A magyar kormány – az 1990-es évek után ismét – csúcsra járatja a „GULAG-ipart”. Külön „emlékév” keretei között milliárdos költségvetési összegekkel végre a szellemi élet egyik ágazatává nőheti ki magát. Hogy ne haragítsam magamra az áltörténészek, az újdonsült megélhetési Gulag-„szakértők” csapatát, nem veszem sorra a megrendelésre készült termékeket (könyvek, tanulmányok, filmek), személy szerint nem emlegetek egyetlen szerzőt sem. Csak általában jelzem a hamisítások, torzítások fő irányát, miközben igyekszem rávilágítani a történelemhamisítás fő okára is. Ez alkalomból nem térek ki a jelenség regionális sajátosságaira és társadalmi gyökereire.

Krausz Tamás: GULAG-évad részletei…

Krausz Tamás: GULAG és Auschwitz, avagy az összehasonlító elemzés értelme és funkciója

Magyarországon még mindig nem vált el egymástól a két aspektus, mivel a GULAG a rendszerváltást követő politikai harcok során az új rendszer legitimációs ideológiájának speciális részterületévé vált. 1991 óta a dokumentumok tükrében a GULAG mint intézmény funkciója érthetővé, átláthatóvá vált. Hogy a GULAG a náci táborokkal egybevethető, ez eredendően annak az analógiának a része, amelyet a hitlerizmus és a sztálinizmus között vontak meg történelmileg különböző időkben.

Krausz Tamás: GULAG és Auschwitz, avagy az összehasonlító elemzés értelme és funkciója részletei…

A GULAG-ról

„A GULAG nem gyilkolásra tervezett, fő funkciójában nem a pusztítást szolgáló táborrendszer volt. Az építésre irányult – állami kényszermunkaként, amelynek során tömegével pusztultak foglyok és még nagyobb embertömegek nem semmisültek meg, sőt a tömeges(!) szabadon bocsátásokkor (ilyen jelenség is megfigyelhető, nem csupán az egyedi elengedés) nem kis számban akadtak, akik már nem őrizetesként önként a táborokban vagy azok környékén maradtak. Nemegyszer – a Nagy Honvédő Háború idején – a GULÁG-rabok táplálkozási fejadagjait magasabban állapították meg a környező helyi lakosságénál.” (Fekete György)  Tovább a bejegyzéshez >>>

Nem a Szovjetunió vétke – az ún. Gulag Emlékbizottság megalakulása kapcsán

Nem a Szovjetunió vétke, hanem – kollektív felelőssége (nem bűne) jegyében – a magyar nemzet vezeklése volt! – az ún. Gulag Emlékbizottság megalakulása kapcsán: http://www.breuerpress.com/2015/02/23/balog-zoltan-szovjetunioba-hurcoltak-emlekeve-a-gulag-emlekbizottsag-hetfoi-alakulo-ulesen/

A Bizottság szerint a tervezett „Szovjetunióba hurcoltak emlékéve” a méltó megemlékezést és a sebek begyógyítását szolgálja. Azonban állítható, hogy ellenkező hatása lesz. Tovább tartósítja a magyar társadalom krónikusan zavarodott tudatát saját történelméről, növeli a benne rögzült előítéleteket, újabb akadályát képezve az olyannyira hiányzó nemzeti önismeret kimunkálásának. A közösség ezáltal ismét elhárítja felelőssége vállalását, a másokra mutogatás önsorsrontásához ragaszkodva. Nem a Szovjetunió vétke – az ún. Gulag Emlékbizottság megalakulása kapcsán részletei…