szerki bejegyzései

Krausz Tamás: Orbán – arccal a szélsőjobb felé

Ma, június 22-én, azon a napon, amikor a náci Németország – 76 évvel ezelőtt – megtámadta a Szovjetuniót, a magyar sajtó Orbán Viktor, miniszterelnök Horthyt dicsőítő beszédétől hangos. A nácikkal, személyesen Hitlerrel szövetségben álló Horthy Miklós kormányzót a magyar miniszterelnök “a nemzet megmentőjének” nevezte. Kétségtelen, fontos mozzanat ez abban a folyamatban, amelynek tétje a 2010-ben Magyarországon bevezetett tekintélyuralmi rendszer megszilárdítása.

Orbán pronáci kijelentése ellenére nem fasiszta, de kétségtelenül tett egy újabb lépést a tekintélyuralmi rezsim megszilárdítása érdekében a szélsőjobboldali társadalmi -politikai háttér megerősítésének eme bejelentésével. Horthy dicsőítésének közvetlen politikai jelentése abban áll, hogy a szélsőjobboldali szavazókat maga mögé állítsa, a politikai közép felé táncoló Jobbik elbizonytalanodott hithű fasisztáit, antiszemita magját maga mögé állítsa. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A liberális demokrácia vége? – Kerekasztal-beszélgetés

Az Eszmélet folyóirat és a Polányi Center közös kerekasztal-beszélgetése a napjainkban zajló tekintélyuralmi, antiliberális tendenciákról. Résztvevők: Feyzi Izmail (University of London), Stephen Eric Bronner (Rutgers University), Chris Nineham (Stop War, Counterfi-re). Moderátor: Mendly Dorottya (Corvinus, Polányi Center)

Az eseményt megnyitja: Krausz Tamás (Eszmélet) Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem (Fővám tér 8.), E.2001. (2. emeleti Rektori Tanácsterem)

Időpont: 2017. április 26. 17:00 – 19:00

A beszélgetéshez szinkrontolmácsot biztosítunk.

Krausz Tamás: Gulyás Márton igazsága

Gulyás Mártonnal folytatott levelezésem következtében mélyebben megismertem munkásságát. Ez pedig álláspontom differenciálására késztet.

Márton egyáltalán nem liberális gondolkodó és műsorai, cselekedetei alapján hangsúlyosan az antikapitalista humanista közösségiség alapján áll. Szeretném tisztázni, hogy a szovjet emlékmű megdobálása kapcsán kialakított álláspontjából nem következik semmi lényeges politikai fordulat. A levelemben felvetett nézetkülönbség nem takar semmiféle koncepcionális nézeteltérést. Márton nem egyszerűen barátunk, hanem a közösségi-szocialista ügy kiemelkedő és tehetséges képviselője, generációjának legjobbjai közé tartozik.
Krausz Tamás

Krausz Tamás levele Gulyás Mártonhoz

Kedves Gulyás Márton!
Örömmel láttam, hogy a Lukács-ügyben elkötelezte magát és értékes támogatást nyújtott a marxista-kommunista filozófus emlékének pozitív megőrzéséhez. Ám Ön mint (baloldali) liberális (s ezért is ragadtam tollat), rendkívül rossz szolgálatot tett annak az ügynek, amit képviselni szeretne. A hozzám eljutott információk alapján ugyanis azt látom, hogy Ön mentegette a szovjet felszabadítók emlékművének meggyalázóit, ha igaz, még szolidaritást is vállalt velük. Ez a saját értékrendje alapján sem helyénvaló, hiszen utoljára a magyar nácik követtek el hasonló bűncselekményt. Az Ön által pártfogásba vett Lukács György élete végéig hálával adózott a Vörös Hadsereg elesett katonáinak, akik Európa (benne Magyarország) nácizmus alóli felszabadítása során vesztették életüket. E katonák többsége magánál fiatalabb ember volt.
Megértem, hogy Ön mint liberális ember nem pártolja a szocializmus e pozitív hagyományát, ám meggondolandó, hogy Ukrajnában és Oroszországban a liberalizmus egyenesen az ukrán nácikkal, a banderistákkal kötött szövetséget az Egyesült Államok anyagi, politikai, erkölcsi támogatásával.
Magyarországon is ezt szeretnék, ha megvalósulna? A politikában, már bocsásson meg, nem a szándékok a lényegesek, hanem a cselekedetek, amelyeket sokban meghatároz a történelem ismerete. Jó lenne, ha Ön és a barátai a hazai ruszofóbia őrületének nem dőlnének be. Nem vezet az sehová. A valóságban nem Putyin és Trump, nem a Nyugat és Oroszország között kell választanunk, hanem a közösségi társadalom és a barbárság között. Gondolják meg.
Ennek reményében üdvözli:
Krausz Tamás, az Eszmélet folyóirat szerkesztője