Örömmel láttam, hogy a Lukács-ügyben elkötelezte magát és értékes támogatást nyújtott a marxista-kommunista filozófus emlékének pozitív megőrzéséhez. Ám Ön mint (baloldali) liberális (s ezért is ragadtam tollat), rendkívül rossz szolgálatot tett annak az ügynek, amit képviselni szeretne. A hozzám eljutott információk alapján ugyanis azt látom, hogy Ön mentegette a szovjet felszabadítók emlékművének meggyalázóit, ha igaz, még szolidaritást is vállalt velük. Ez a saját értékrendje alapján sem helyénvaló, hiszen utoljára a magyar nácik követtek el hasonló bűncselekményt. Az Ön által pártfogásba vett Lukács György élete végéig hálával adózott a Vörös Hadsereg elesett katonáinak, akik Európa (benne Magyarország) nácizmus alóli felszabadítása során vesztették életüket. E katonák többsége magánál fiatalabb ember volt.
Megértem, hogy Ön mint liberális ember nem pártolja a szocializmus e pozitív hagyományát, ám meggondolandó, hogy Ukrajnában és Oroszországban a liberalizmus egyenesen az ukrán nácikkal, a banderistákkal kötött szövetséget az Egyesült Államok anyagi, politikai, erkölcsi támogatásával.
Magyarországon is ezt szeretnék, ha megvalósulna? A politikában, már bocsásson meg, nem a szándékok a lényegesek, hanem a cselekedetek, amelyeket sokban meghatároz a történelem ismerete. Jó lenne, ha Ön és a barátai a hazai ruszofóbia őrületének nem dőlnének be. Nem vezet az sehová. A valóságban nem Putyin és Trump, nem a Nyugat és Oroszország között kell választanunk, hanem a közösségi társadalom és a barbárság között. Gondolják meg.
Ennek reményében üdvözli:
Krausz Tamás, az Eszmélet folyóirat szerkesztője
a második levél tükrében se felesleges ez, tanulja meg e jó szándékú fiatalember, a politikai viselkedés következményekkel jár
messzire meg azért futunk, mert gazsi minden marhaságára menlevelet kap tőlünk
ha kap egy kritikai bejegyzést, nyilván ott jelenítem meg; nem kapott, így az igazságosság megkívánta, hogy Gulyás megbírálásához küldtem Í(s nem más posthoz)
elfelejtettük, hogy éppen mi hivatkozunk churchillre a hitler-sztálin „paktum” álságos fölhánytorgatásakor?
nyugodtan bírálható vagyok kézkínom dacára, legfeljebb a kioktató stílusú reagálást negligálom (mert arra fogalmazni nem veszkődöm bal kezem egy ujjával)
Kicsit messzire hutottunk Gulyás Mártontól..
ballal, de itt egy időre konyec
képzeljük el, hogy a ii. vh. alatt churchill megteszi, aminek nem megcselekvését tgm felrója neki… ugyan már…
pozitívan beidézi hitler és churchill közé egyenlőségjelet helyező szöveget…
tér időtől történelmi körülményektől független makulátlanságot vár el churchilltől
az életemet köszönhetem (a mai Eu. többi alsórendű lakójával együtt) churchillnek (is), aki imperialista önzésében és hatalommániájában (melyik nagyhatalom vezetője nem ilyen?) kitartott a náci No. elleni harcban – tgm idecsúsztatja az antifasizmus társadalmi tartalmát…
ha churchill min.elnökként azt csinálja, amit tgm a számonkérésével sugall, hitler megnyeri a háborút, osztozik a világhatalmon japánnal, s nem a független India lép be a sztálini vérügyész által diszkreditált ENSZ-be (semmilyen független India, semmilyen ENSZ)… India lakói nem millió számra halnak éhen, hanem tízmillió számra mészárolják le őket vegyi és más fegyverekkel a fasiszta gyarmattartók… a világ összes zsidóját, meg az összes szlávot (na jó, a bolgárokat nem, mert valaha részben törökök voltak) kiirtják… a nem zsidó magyarok áttelepíttetnek az őshazába…
tulajdonképpen, gazsi logikájával, adolf rendes fickó volt, hiszen csak a fehér embereket gyilkolta
félreértés ne essék, eddig is tudtunk churchill rasszizmusáról (meg a többiekéről), de tgm abszolúte történelmietlen konetxtusba helyezve bírálja
gazsi megint fölfújt egy nagy zacskót, beletette a nagy semmit (ennyit ér a sok zöldség, amit itt összehord), hogy eldurranthassa antiliberális riposztjaként. amúgy a liberalizmus (hol van e a xix. sz. -i Milltől és magyar megfelelőitől?) rászolgál az újra és újra történő leleplezésre, de ettől miért kellene tgm – társadalomtudóshoz méltatlan – ámokfutását tolerálnunk?
tgm kezd többet ártani a rendszerkritikai baloldalnak, mint használni polgárpukkasztásai bármennyire sziporkázók olykor intellektuálisa, ennyit nem érnek
lehet vitatni álláspontomat, én is tévedhetek
amennyiben nem reagálok, nem negligálás lesz mögötte. ténylegalaposan sajog a KEZEM, S EZ AZ ORVOS SZERINT HOSSZUÚ MECCS
sajnos amikor iodejegyztem bosszankodásomat még nem tudtam, hogy ekkora a vész
amíg ez tart nem is szólalok meg ezután vitát kockáztatóan
köszönöm
ui. jó, hogy gazsi szülei ezt nem olvashatták tőle…
Azt hiszem TGM írása szokásos volt. Sok minden t írt le, néhány leírt „tényt” én másképpen tudtam, tudok (a Tanár Úr is rámutat). Az alapvetés viszont ami felbosszantotta, az engem is. A Bolgár Gy., Eörsi M., Ungváry R. és hasonszőrűek észosztása (szíriai elleni bombázás, a putyinozás (annak ellenére, hogy V. Putyin is egy tőkés hatalom elnöke, csakhogy az „ügyeletes rossz fiú” is egyben), és a ruszofóbia) és kétszínűsége hányingerkeltő. A fiatalember levele őszintének tűnik. Én nem bántanám tovább, Madách-csal élve: „…erénye sajátja, bűne a koré.”
Na most már egyáltalán nem értem. Mi baj van TGM írásával? Az, hogy ruszofób, vagy az, hogy elítéli a ruszofóbiát? Az, hogy támogatja a „liberális” imperialista hatalmak (neo)kolonializmusát, vagy az, hogy elítéli azt? Az, hogy sapka van a fején, vagy az, hogy nincs? Heee?
Milyen „tény” téves (hamis) tálalását mutatta meg a Tanár úr? Én éppen arra kértem őt, hogy ezt tisztázza, mert beírásából (tudom, ínhüvely-gyulladás – őszinte együttérzésem) nem derül ki. Ha Te megmutatod, nekem az is jó …
Ja igen!
TGM írásának – szerintem – egyetlen hibája a „liberalizmus” fogalmilag hibás használata. Ebben azonban tökéletesen megegyezik az itteni vitapartnereimmel (akik most az ő „kritikusa” – kivéve a Tanár urat), akikkel erről (a liberalizmusról) már hónapok óta vitatkozom.
Ebben tökéletesen egyetértek. Akiket ő (és néha mi is) liberálisnak nevezünk, azok nem liberális gondolkodású emberek, hanem a liberális címkét fügefalevélnek használó valójában őskapitalizmus hívők. Én liberálisan gondolkodónak tartom magam és így jutottam el ahhoz, hogy a közösségi társadalom az emberiség túlélésének egyetlen esélye. Nem véletlenül próbálkozunk vele sokadjára. (Sztem az ősközösség, őskereszténység, a kezdeti polgári forradalmak, és bizony az államkapitalista rendszernek csúfolt létezett szocializmus is egy próbálkozás volt (a legjobb)).
A fiataloknak ezen kellene túljutniuk…Nem értik, hogy egy propagandakampány áldozatai. Hiszen ezeket a háborúkat, beleértve Szíriát is, a NATO kezdeményezte. Ukrajna lecsatolását is az orosz érdekszféráról. A Komáromy nevű ember, a „sírgyalázó” nem érti, hogy Magyarország nem Oroszországtól függ, hanem a NATO-tól és az USA_EU erőcentrumtól. Akárki van hatalmon Magyarországon, emlékezzünk Gyurcsányra, kinyalta a Putyin s….t, mert tudta, onnan jön az olaj ide és nem innen oda. Most putyinoznak, mert nincsen semmiféle alternatív javaslatuk. A CEU-sok sem sírtak addig, amíg más 1 millió ember munkahelyét számolták fel, csak akkor lázadoztak, amikor az ő munkahelyüket akarta a rezsim felszámolni, végül nem fog sikerülni, mert beállt az USA a CEU mögé. A CEU-t védőknek nem oroszozni kéne meg emlékművet dobálni, hanem a hárommillió szegény ember gondjait kellene napirendre tűzniük a CEU-val egyidőben. A szovjet hősöknek nem jár automatikusan tisztelet, a magyaroknak meg másoknak – igen???? Hülyék azért ne legyünk. A magas liberó értelmiség megdöbbentően beszűkült tudatú és unintelligens.
Jönnek a nácik a különben teljesen érthető és indokolható Orbán-ellenesség farvízén.
Ezért haragszom most nagyon erre az írásra:
http://kettosmerce.blog.hu/2017/04/17/tgm_miert_kibirhatatlanok_a_liberalisok
Idézem a számomra legkritikátlanabb (legtörténelmietlenebb) és legcsúsztatóbb részt:
„De hát a liberálisok – legalábbis nálunk – bálványoznak olyan „antifasiszta” hősöket, mint Sir Winston Churchill, aki kifejezetten szerette a mérgesgázokat a „vadakkal” szemben, aki nem volt hajlandó a kormányülés napirendjére tűzni a második világháború alatt az indiai éhínséget (több millió halott), miközben mentek az élelmiszer-szállítmányok Indiából Angliába meg a gyarmatokra. (Egyik minisztertársa ezt írta Sir Winstonról a naplójába ekkor: „Vajon miben különböznek Winston nézetei Hitleréitől? Azt hiszem, semmiben.”) Rasszista csirkefogó volt – no meg bátor, tehetséges, okos ember – a megboldogult. Másik nagy nyugati „antifasiszta” hősünk, Charles de Gaulle álláspontját az észak-afrikai (maghrebi) arabokkal kapcsolatban szintén jól ismerjük, habár realizmusa arra kényszerítette később, hogy megadja nekik a függetlenséget. Ismerjük Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Belgium gyarmati rémtetteit is már 1945 után, amikor létrejött az emberi jogok eszméjére alapozott ENSZ Visinszkijnek, a koncepciós pörök főügyészének, akkor éppen szovjet külügyminiszternek az alkotó közreműködésével.”
Egyelőre nem jegyeznék többet róla, mert ínhüvelygyulladásom nem enged ma többet kopogni. Csak megvallom még, hogy mindig vállalt „szabadgondolkodó kommunista” minőségem dacára mérgelt fel olyan nagyon e cikkével TGM, ahogyan még soha.
Kedves Tanár úr! Nagyon érdekelne, hogy konkrétan mi a problémád TGM ezen cikkével, amiben szerintem mindössze a „liberális” jelző használata vitatható (amit az ex-liberális TGM-nek igazán tudnia kellene), a többiben én teljesen egyetértek.
mint írtam, beteg a jobbkezem, sínben van (nem kockáztathatok, mert erősen fáj így is), s jobbkezes vagyok ezért most annyit, hogy Gazsi ezúttal történelmietlenségek garmadáját zúdítja ránk (össze nem tartozó tényeket kapcsol egybe), no meg csúsztat, ugyanakkor fittyet hány valós történelmi összefüggésekre
ha tényleg érdekel, hogy mi konkrétum van következtetéseim mögött, telefonon szívesen rendelkezésedre állok
277-6593 (Bp.) vagy 06/30/320-1286
Mi az, hogy Putyin seggét nyalogatni és meggyalázni a szovjet hősök emlékét? Hogy fér ez össze?
Ezt milyen apropoból kérdezted? Sem itt, sem a Tanár úr által idézett TGM-írásban nem találtam ilyen összefüggés-állítást. Amúgy – sajnos – összefér. Te elképesztően idealizálod a Putyin(-Jelcin)-rendszert.
Én a Putyin rendszert nem idealizálom, hanem megfelelő kiindulási alapnak tartom egy új szocialista rendszer kialakulásához – ha figyelembe vesszük azt a tételt, hogy a sikeres szocialista forradalom a legfejlettebb kapitalista országokban jöhet létre.
Ahogy viszonylag vértelenül ment végbe a Szovjetunió felbomlása – feltételezhető, hogy viszonylag vértelenül fog végbemenni a szocialista forradalom is.
Tehát, nem idealizálom a „Putyin-rendszert” – hanem kénytelen-kelletlen elismerem a gazdasági sikereit.
Egyébként a bejegyzésem valóban elhamarkodott és pontatlan volt, mert nem jelöltem meg, hogy a mai, magát baloldalinak tartó Orbán-ellenzék Putyin ellenességével és russzofóbiájával akar „demokratikus” ellenzék lenni.
Ez azonban nem megy.
Nagyon „mutatis mutandis”. (Hogy nehogy félreértsük egymást).
Németország is igen jelentős gazdasági fellendülést produkált 1933 és 1939 között, és tkp. Hitler is vértelenül jutott hatalomra.
Én nem hasonlítanám a mai Oroszországot a hitleri Németországhoz…
Mondom (hiába?), hogy nagyon „mutatis mutandis” („a megváltoztatandók megváltoztatásával”).
Ami hasonló: elvesztett háború (Oroszország esetében: hideg háború) utáni diktatúra.
„Én a Putyin rendszert nem idealizálom, hanem megfelelő kiindulási alapnak tartom egy új szocialista rendszer kialakulásához..”
Ez nagyon félreérthető.. talán kissé részletesebben?
Ha Gulyás Márton még nem is, de a tettet végrehajtó civil aktivista a maga módján „válaszolt”, talán még Tamás levelének elküldése előtt.. gyorsan pörögnek most az események, nem csak negatív, d epozitív irányban is.
”
„Béke Mindenkinek. Pár szóban tisztazom a szandekaimat, velemenyemet, remelem segit.
Lenyeg: Nagyon sajnalom, es oszinten bocsanatot kerek a valodi hosok emlekenek megserteseert, nem volt szandekos, de belatom, hogy sokakat tenyleg megbantottam, es ezt semmikepp nem szeretnem. Annyira elszantan igyekszem a hazam, meg mindenki szabadsagaert es boldogsagaert kuzdeni a magam eroszakmentesnek szant eszkozeivel, hogy elofordul, hogy nem gondolok lenyeges reszletekre, es van, hogy szandekaimmal ellentetes kovetkezmenyei vannak a tetteimnek. Valoban kar tortenelmi vitakba bonyolodni, mert a mostani gondjainkat most kell megoldani, nem a multra mutogatassal, hogy kinek a kije mit csinalt regen. Szimbolikus celom volt, hogy a viktatura rossz iranyara hivjam fel a figyelmet (nyilvan a „ruszkik haza” se azt akarta jelenteni, hogy ne latnek szivesen orosz embereket nalunk), es hogy a reszemrol meglepo valasztassal ramutassak, a szabadsagnak, az igazsagnak nincs szine, nemzetisege, politikai iranyultsaga, es igy meg kozelebb hozzak egymashoz mindenfele politikai iranyultsagu szabadsag- es igazsagszereto embereket. Viszont most, hogy hazaertem, es elolvasgattam azt a sok mindent, amit irtak nekem oszinten felzaklatott emberek, barataim is, azt latom, hogy egy csomo duhot es negativ erzest is sikerult elohozni az emberekbol, ami nagyon nem a celom. Ahogy szombaton is mondtam a tuntin, en a Szeretet Forradalmahoz szeretnek hozzajarulni, tisztan pozitiv toltetu dolgokkal, viccel, zenevel, polgari engedetlenseggel, mindenfele civil akciokkal stb de nem sokak lelkebe gazolassal, mert valoban, az is eroszak. Lasd menekultugy: tenyleg segitsegre szorulo menekulteknek segiteni, az embertelenseg, a gyulolet ellen pozitiv uzenetekkel kiallni helyes szerintem, de masokat duhosen, tamadoan lenacizni es ezzel is csak a konfliktust novelni nem az. Szoval tenyleg sajnalom, remelem, igy ezek utan erthetoek a valodi szandekaim, es igerem, a kovetkezo otletek egyertelmuen csak a negativ erok ellen es meg inkabb a pozitivakert mennek majd, felesleges erzelmi karokozas nelkul. Mondjuk peldaul felveszem azt a forradalmi rapet studioban, amilyen gyorsan csak tudom. 🙂
Valamint arra jutottam, szimbolikus tettkent inkabb visszavonom a fellebezesemet es befizetem a birsagot, nem azert, mintha nem tartanam hasznosnak, legitimnek sot terjesztendonek az ilyen fajta politikai velemenynyilvanitast, nem is azert, mintha mas szinben latnam az orban-rezsim kul- es belpolitikajat, mint eddig, hanem csak mert ezzel a konkret celpontvalasztassal ugy tunik, tenyleg a szandekaimmal ellentetben nagyon rossz erzest okoztam egy csomo a kozos mostani bajainkban teljesen vetlen embernek. Meg azert is, hogy peldat mutassak mondjuk tobbek kozott a politikusoknak, hogy hibat beismerni es szerenyen utolag kijavitani nem olyan lehetetlen am, ellenben nagyon hasznos 😉
Igyekszem felvenni egy videot is magyarul angolul, ha osszejon, akkor meg oroszul is, hogy mindenkinek mutassam: sajnalom a felesleges lelki karokozast, es a tenyleges szandekom mindig is, hogy mindenkivel testverkent egyuttmukodve dolgozzak egy jobb vilagon, nem pedig, hogy konfliktusokat szitsak. De azert a frídom fájteres, meg a tenyerviszketos locsolovers az tenyleg vicces volt 🙂
#SzeretetésTudatosság” (by Komáromi Gergő)”
Mondja ezt el a következő „tüntin”. Akkor elhiszem, hogy őszintén megbánta. És ítéljék el a haverokkal együtt a ruszofóbiát.
Remélem, Márton válaszol rá!
Tgm is belekeverii Visinszkijt a nyugati gyarmatosító politikájához, pedig ő elvben nem ruszofób. Ahelyett, hogy azt írná, a Szovjetunió volt az antikolonialista harc legfőbb ereje. Ez a mai világ. Ez a Márton is egy buta gyerek maradt. A tízéves fiamnak több esze van. A hősködés elvette az eszét.
Andrej Visinszkij jogász, 1903-tól az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt mensevik frakciójának tagja, két alkalommal volt a cári rendőrség által letartóztatva és elítélve illegális politikai tevékenység miatt. A második fogsága idején ismerkedett meg Sztálinnal, állítólag egy ideig közös cellában voltak. Az 1917-es februári forradalom után az egyik moszkvai kerületi rendőrparancsnokságon lett az Ideiglenes Kormány kommiszárja, ebben a minőségében a júniusi események kapcsán iránymutatást adott ki a „két német ügynök” V.I. Uljanov (Lenin) és G.J. Zinovjev elleni központi elfogató parancs mintaszerű végrehajtásáról kerületében. 1920-ban kilépett a mensevik pártból és belépett a bolsevik pártba. 1931-ben kinevezték főállamügyésznek és ebben a minőségében, mint fővádló kért halálbüntetést az 1933-36 évi Nagy Terror koncepciós pereinek vádlottaira. Tőle származik a hirhedt „jogelméleti tétel”: „a beismerő vallomás a bizonyítékok „királynője””. 1939 után kormányzati felasatokat kap különböző posztokon. A Szovjetuniót képviseli az ENSZ létrehozásáról szóló tárgyalásokon, majd 1949-ig ő a Szovjetunió ENSZ-missziójának vezetője (TGM itt kicsit téved, nem külügyminiszterként, hanem csak miniszter-helyettesként. Külügyminiszter 1949-től Sztálin haláláig, 1953-ig lesz.) Elég fura alak volt, nem igazán szimpatikus. Finoman szólva.
Szerintem TGM cikke éppen azért jó, mert miközben fellép a mai magyar „liberális” ellenzék antikommunista ruszofóbiája ellen, rámutat, hogy a felemlegetett bűnök nem a marxizmus, a kommunizmus és nem is az orosz nép, az orosz kultúra bűnei, hanem a sztálinizmusé (amit én – Trockij nyomán – „bonapartista ellenforradalomnak” szoktam nevezni). Azé a sztálinizmusé, amelynek emblematikus figurája volt a bolsevik Zinovjev, és általában az eredeti lenini gárda ellen kétszer – merőben ellentétesnek látszó, valójában nagyon is egy irányú okokból – fellépő A. Visinszkij
TGM ilyet nem fog írni.