Vladlen: Kik fegyverzik fel az Iszlám Államot?

… avagy a háborús üzlet mindenek felett

A RIA Novosztyi  jelentése szerint egy szakértőkből álló csoport vizsgálata jelezte, hogy Sziriába és a Közel-Keletre fegyvereket szállító országok között – a NATO, a CIA és a Pentagon gyámkodása alatt – az új NATO-tagállamok játsszák a főszerepet. Milliárdos nagyságrendben évek óta táplálják a háborús tűzfészket. A fegyverek jórésze az ISiS kezébe kerül. E bűncselekményekért felelős: Szlovákia, Csehország, Horvátország, Bulgária, Szerbia.
Mindezt az európai és persze a magyar sajtó agyonhallgatja. Így készül a világháború üzleti alapon. Míg Blair és Bush mint háborús bűnösök még nem kerültek a Hágai Bíróság elé, az Iszlám Állam ellen harcoló Asszad szíriai elnök viszont a nyugati hatalmak számára  a bűnbak. A lényeg továbbra sem az Iszlám Állam legyőzése, hanem a NATO és az USA geostratégiai érdekeinek realizálása, vagyis egy újabb régió örökös háborúba való taszítása. Kerül, amibe kerül.

25 hozzászólás a(z) “Vladlen: Kik fegyverzik fel az Iszlám Államot?” bejegyzéshez

  1. Tovaris

    Éppen most jött meg egy orosz hírportál e-mail üzenete, hogy amerikai páncéltörő rakétákat (TOW) zsákmányoltak a szír csapatok a terroristáktól. Ezek a rakéták nagy pontosságúak, de a szíriai hadsereg új T-90 típusú harckocsijait legfeljebb megrongálják, de nem semmisítik meg. A hírhez kapcsolódik az, hogy az oroszok harc közben sikeresen kipróbáltak egy olyan elektronikai-optikai elhárító eszközt, amely sikeresen eltéríti még a becsapódás előtt az ilyen amerikai rakétákat.

    Válasz
  2. Fekete György

    Nem kellene-e tisztázni, hogy meddig terjedőnek tekintsük az Orosz Föderáció geostratégiai politikáját befolyásoló fordított (orosz) “Monro-elvet”?

    Elvi kérdés. Az USA kapitalista szuperhatalom. Tehát bármennyire demokratikus berendezkedésű, kapcsolódik hozzá az imperializmus jelensége. Az Orosz Föderáció szintén kapitalista hatalom a világpolitikában, mégpedig minimum nagyhatalom. Kizárható, hogy produkál imperialista, adott esetben akár “területrabló” politikát?

    “az Amerikai Egyesült Államok továbbra is változatlan formájában gyakorolt imperialista, területrabló politikájára” (Tovaris 2016-08-11 – 07:16) Utoljára mikor és hol csatolt magához erőszakkal idegen területet az USA?

    Miért, mely okokból érdekünk (a magyar rendszerkritikai baloldalnak), hogy a közel- és közép-keleti olaj fölött az Orosz Föderáció nagyobb mértékben (vagy legalább ugyanolyan súllyal) rendelkezzék, mint az USA?

    Válasz
    1. Tovaris

      Ezt mintha az ördög védőügyvédje mondta volna…:-)
      Az USA “területrablása” nem szó szerint értendő. Az általa megháborúzott területek gazdasági tönkretétele, majd az amerikai vállalatok különféle módon való érdekeltté tétele – amely alatt a kérdéses területek ásványkincsei (olaj, gáz, fémek, stb.) ingyen, vagy bagóért való “megvásárlása” felér egy területrablással. Főleg, ha az adott terület közigazgatása USA vazallus, vagy lakáj.
      Oroszországnak ütköző zónákra van szüksége, hogy az ellene irányuló támadások ne közvetlenül a saját területét érjék először. Az USA-nak ez nagyrészt megvan, azzal, hogy több ezer kilométerre (kontinensnyi távolságokra) tartja haderőit a saját határaitól.
      Oroszország nyersanyag tartalékai az eddig feltárt és hasznosított készletektől nagyságrendekkel nagyobbak – csak még egyelőre nincs meg a technológiai háttere a feltárásokhoz. De már gyűjti a hozzá valókat.

      Válasz
      1. Fekete György

        Sztálin – állítólag – megjegyezte az amerikaiaknak Potsdamban, mikor mondták neki, hogy milyen nagy dolog, ő itt Berlinben, “Sándor cár kozákjai a Szajnában mosták lovaikat…”

        Válasz
      2. Fekete György

        Kimaradt válaszaidból véleményed a következőről:

        >Miért, mely okokból érdekünk (a magyar rendszerkritikai baloldalnak), hogy a közel- és közép-keleti olaj fölött az Orosz Föderáció nagyobb mértékben (vagy legalább ugyanolyan súllyal) rendelkezzék, mint az USA?<

        Válasz
        1. Tovaris

          …”Oroszország nyersanyag tartalékai az eddig feltárt és hasznosított készletektől nagyságrendekkel nagyobbak – csak még egyelőre nincs meg a technológiai háttere a feltárásokhoz. De már gyűjti a hozzá valókat”…

          Míg Amerikának legfeljebb Alaszkában van olajtartaléka ill. az Északi Jeges tenger hozzá közelebb eső részein – a kontinentális talapzatban – addig Oroszországnak Norilszk-tól a Csukcs-félszigetig, az Ohotszkl-tenger, Kamcsatka, és még sok más helyen vannak tartalékai. A próbafúrások az eddig feltárt mennyiségek többszörösét jelzik.

          Tehát – a közel-keleti (ill. az észak-afrikai) olajra az USA-nak és Európának van sokkal jobban szüksége, mint az oroszoknak.

          Válasz
    2. Tovaris

      Phoenix-re hivatkozva – vele ebben egyetértve – Oroszország nem elfoglalni akarja a körülötte lévő országokat, hanem egy számára biztonságos “övezet” létrehozására törekszik, amely körbeveszi őt. Természetesen ezek számára viszont ő nyújtana viszonylagos védelmet. A Szovjetunió a 2. világháború után sem annektálta a közép-kelet-európai országokat, hanem kihasználva a fasizmus felett aratott világméretű győzelmét – hatalomra segítette az ottani kommunista-baloldali erőket és a társadalmi berendezkedésükhöz “mintát is adott nekik”. A minta gyakorlatba ültetése aztán rendkívül szerteágazó eredményeket produkált.

      Válasz
        1. Tovaris

          Egészen a nap végéig. Ami a Köztársaság téren történt – értelmetlenné tette a nyilatkozatot. Vismaior következett be.

          Válasz
          1. Tovaris

            Fekete György, 2016-08-12 – 20:59

            Nem terelek. Fogalmazz világosan, vagy válaszold meg magad, akkor talán rájövök, mire is gondolsz.

          2. Fekete György

            Re Tovaris 2016-08-13 – 06:20

            Nem tudom, világosabb lesz-e neked, ezen ne múljék.

            Arra utaltam, hogy

            1/ az 1956. okt. 30-i szovjet kormánynyilatkozatba foglalt önkritikának (avval kapcsolatban, hogy a Szu. milyen viszonyban volt a népi dem.-us államokkal) volt valóságalapja;

            2/ ez a valóságalap nem szűnt meg a Köztársaság téri lincseléssel;

            3/ szóban forgó önkritikáját nem is vonta vissza soha a szovjet vezetés (tárgytalannak tekintették a kormánynyilatkozat azután, hogy döntöttek a második intervenció mellett, e történést azonban szakmai hiba úgy értékelni, mintha az önbírálatukat valótlannak nyilvánították volna).

  3. Tovaris

    Néhány fegyvertípustól eltekintve az ISIS (oroszul IGIL – amely be van tiltva Oroszországban) – volt szovjet eredetű, vagy szovjet licencek alapján gyártott egyéb országokból összeszedett fegyvereket használ – beleértve a páncélozott harci eszközöket is. Ellene a szír hadsereg ugyanilyen típusú – ill. az utóbbi időkben már modern, vagy jelentősen modernizált orosz fegyverzettel harcol.
    A szír lázadók (FSA) és a különféle iszlám terrorista csoportok jelentős mennyiségű fegyverhez jutottak a szír hadsereg készleteiből is, zsákmány, vagy átállásos árulás útján – ezt sem szabad kifelejteni.
    Az orosz intervenció alapvető célja az volt, hogy megtörjék az ISIS anyagi-műszaki bázisait, felszámolják a támaszpontjait és szállítási útvonalait az egész infrastruktúrájával együtt. Természetesen, Oroszország érdeke az, hogy a térség ne veszélyeztesse saját biztonságát, az amerikai erőfölényt kiegyenlítse és alapvető politikai célja az, hogy rámutasson az Amerikai Egyesült Államok továbbra is változatlan formájában gyakorolt imperialista, területrabló politikájára – amelyet a legújabb ideológia szerint “az emberi jogok, a demokrácia és a civilizáció megmentése” hamis jelszavaiba csomagol. Láthatjuk, milyen szabadság és demokrácia “tört ki” a térségben, milliós menekülthullámot zúdítva Európára – amelyet ha belegondolunk, meg is érdemelt. Csatlósként, vazallusként, az amerikai imperializmus szolgálata jutalmaként.

    Válasz
    1. Tovaris

      Nem tudom, a fentebb általam leírtak nem voltak érthetők? Már ami a fegyverek eredetét illeti.

      Válasz
  4. Fekete György

    “A lényeg … a NATO és az USA geostratégiai érdekeinek realizálása” Az Orosz Föderációnak nincsenek a Közel- és Közép-Keleten geostratégiai érdekei, amelyeket követ? Félreértés ne essék, azt gondolom, hogy vannak, ám e tényt természetesnek gondolom, nem háborodok föl rajta. Amiképpen a NATO ls az USA tekintetében sem. Nem tudom hasonlóan értékelni a mai Oroszország és USA civilizációs minőségét, mint ahogyan a náci Németországét és a sztálini Szovjetunióét illetően teszem.

    Válasz
    1. Emil

      Ajaj. Dehát nem az oroszok fegyvereiket fel az IA-t. Nem mindegy, hogy vidd ki a bilit, vagy időd ki a bilit.

      Válasz
  5. Fekete György

    Ilyen súlyú állításhoz szükséges lenne link. Továbbá nagy üzlet, s pont a Putyinnal jó viszonyt ápoló orbáni kormányzat, vagyis Magyarország kimarad belőle? Nem életszerű.

    Válasz
      1. Tovaris

        Magyarország harmadik (vagy több) félen keresztül adta el a “hadsereg” mumifikálása miatt feleslegessé vált fegyverzetét – ezek jó része a háborús konfliktusok körzeteibe került. Ugyanezt tették a volt szocialista országok is.

        Válasz

Hozzászólás