Az Eszmélet folyóirat állásfoglalása a menekültválságról

Aligha kell olvasóinknak elmondani, milyen jelenetek zajlanak új (107.) számunk lezárásának napjaiban a Keleti Pályaudvarnál és szerte az országban, milyen módon bánik a magyar állam a szíriai (és más) menekültekkel. Hogy mi lenne a humanista minimum, szintén nem kell kifejtenünk (menekültek azonnali továbbengedése illetve befogadása, szállás, élelmiszer, megfelelő higiéniai körülmények biztosítása a magyar állam részéről). Hálával tartozunk azoknak a szervezeteknek (MigSzol, Migration Aid), akik hősiesen magukra vállalják a segítségnyújtást, amit a magyar állam megtagad. De a fasizálódó magyar államtól – amelynek vezetője a fajgyűlölő focihuligánokkal mulat együtt azon a napon, amikor ezek megtámadták az otthontalan menekülteket – ilyesmit követelni szép szóval egyébként is nevetséges lenne. A migráció, a szétrombolt-szétesett közel-keleti (és egyéb) államok menekültjei sorsának kérdésével következő (108.) számunkban fogunk részletesen foglalkozni. Most csak néhány szó a tágabb összefüggésekről, amelyekről alig esik szó.

A magyar állam európai összehasonlításban is kirívó brutalitása nem tagadható. Ugyanakkor szögezzük le: a menekült- és bevándorlóellenes intézményes kereteket, amelyek ezt a helyzetet létrehozták, az EU gazdag és erős centrumállamai alkották meg, s ezek következményei most rászakadnak az EU-periféria “szörnyállamaira”. E centrumállamok a folyamatosan zajló kitoloncolásokkal, a tengerbe fulladók cserbenhagyásával már “letették a névjegyüket”. S ez még nem minden. A közel-keleti krízist elsősorban e centrumállamok katonai beavatkozásai, mindenekelőtt az iraki háború által beindított erőszakhullám okozta. Ehhez még hozzájárul számos “humanista” európai állam (legfőképpen Németország) gyalázatos fegyverkereskedelmi praxisa, a szabadkereskedelmi egyezmények rákényszerítése gyengébb államokra, és Szíria destabilizálásának valószínűsíthető aktív előmozdítása több nyugati nagyhatalom részéről (aggasztó jelek mutatnak arra, hogy még az ISIS támogatása is “belefért”). A pokol, amely elől ezek az emberek menekülnek, igen jelentős részben a nyugati nagyhatalmak és katonai szövetségük, a NATO műve. Ennek a szövetségnek Magyarország is aktív és hűséges tagja – és miközben a magyar állam vezetői magukat jobbnak akarják beállítani az EU (centrumállamainak) vezetőinél, lelkesen vesznek részt a különböző hadgyakorlatokban, a NATO kibővítésében, és támogatják kivétel nélkül a vérengző háborúkat, bombázásokat. Valójában tehát a magyar állam és a centrum vezetői mély azonosságát láthatjuk már megint, minden ködösítés ellenére. Az Immanuel Wallerstein által megjövendölt “turbulencia” a világrendszerben láthatólag új fokot ért el: a hegemón tőkés állam (az USA) és szövetségesei háborús kalandjai és saját lakosságuk többsége ellen folytatott osztályháborúja (‘austerity’) következményeibe beleremeg a világrendszer. Más-más módon, de Bagdad, Athén, Baltimore és immár Budapest utcáin egyaránt ott tombol az önmagát is felfaló világkapitalizmus káosza.

Nyilvánvalóvá kell, hogy váljon: az alternatíva keresése nem úri passzió, nem hobbi, nem személyes mánia, hanem a túlélés parancsa.

2015. szeptember.

http://eszmelet.hu/az-eszmelet-folyoirat-allasfoglalasa-a-…/

“Az Eszmélet folyóirat állásfoglalása a menekültválságról” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Továbbra is meggyőződésem, hogy az antiszemita toposzok terjesztésének nincs helye itt. Igen sajnálatos, hogy ennek az admin akár törléssel, nem szervez érvényt. Ugyanakkor a személyes adatok védelmére hivatkozva törli az antiszemita toposzok itteni pozitív megjelenítése ellen tiltakozó beírást. Ez nincs rendben, de tudomásul veszem. Bár – szintén meggyőződésem – evvel az admin-eljárással az antiszemita toposztok terjesztése bátorítást kap. A jövőben tehát nem adom meg az antiszemita toposzokat itt azonosulással hangoztatók valódi kilétét (kivéve, ha ők maguk nem rejtőzködnek, vagyis maguk felfedik ugyanitt magukat).
    Amennyiben viszont ezt figyelembe véve se kaphat helyet a jövőben az antiszemita toposzok itt terjesztésének leleplezése, akkor tényleg nem marad más lehetőség a rendszerkritikai baloldal politikai becsületének megvédésére, mint e fórum (Mebal) felületén kívül, a teljes nyilvánosságban tárgyalni, cáfolni, elutasítani a magukat kommunistának, illetve rendszerkritikus baloldalinak nevező itteni fórumozók antiszemita toposzokat helyeslően megjelenítő tevékenységét.

    Fáradhatatlanul, ha szükséges, újra és újra, jegyzem a problémát. Bármely izraeli kormány – és bármely szervezetének – bármely politikáját vagy akárcsak bármely lépését politikai botrány és teljes erkölcsi zavarodottság a náci tettekhez hasonlítani. Ám ha valakit ebben lelkiismerete, tisztességérzése nem gátol, tegye. Azonban az már megengedhetetlen, hiszen történelmileg tényszerűtlen és destruktív, hogy ez a hasonlítás azonosításba fusson vagy azt sugallja. Amiképpen sunyi és becstelen cselekedet megtiltani Izraelnek, hogy Auschwitzcal takaróddzék (hiszen ilyet soha nem tett, s nem is törekedett rá).
    Kérem tehát az itt így cselekvő, e kritikátlanságra magukat elragadtató személyeket, szíveskedjenek megszívlelni a jelen kifejtést.

    Tudniillik a rendszerkritikai – marxi értelemben kommunista – baloldal kizárólag akkor leplezheti le hitelesen a jobboldali antiszemitákat, ha egyúttal nem engedi meg, hogy saját szervezeteiben, fórumain antiszemita toposzok terjesztése történjen, vállalva akár az elkövető személyeket megszólító konkrétságot is.

    Képtelenség úgy fellépni az antiszemitizmus ellen, hogy ugyanakkor nem nevezzük meg azokat a személyeket, akik a köztérben legmakacsabbul, illetve legártóbban fogalmaznak meg antiszemita nézeteket és toposzokat.

    1. Tovaris 2015-09-26 – 10:44. Továris Putyint és kommunista bírálatát is bedobja témának (“az állam és a vallás Izraelben” téma után), csakhogy ne essen szó antiszemita toposzokat itt megjelenítő tevékenységéről.

  2. Jelenleg két lehetősége van az ide kommentálónak:

    1. Hozzászól és akkor “Izraelt bíráló, antiszemita, fasiszta és náci” minősítést kap és akarata ellenére nyilvánosságra hozzák a nevét.

    2. Csendben marad és megvárja, míg elmúlik.

    Én momentán a 2. pontot preferálom, mindaddig, amíg helyre nem áll a normális vitakultúra.

  3. Netanjahu és Putyin Moszkvában tárgyaltak

    Az izraeli kormányfő a Szíriával kapcsolatos kérdések, mindenekelőtt Oroszország szíriai szerepvállalása tisztázása végett utazott az orosz fővárosba. Putyin azzal nyugtatta Netanjahut, hogy Izraelben nagyon sok, az egykori Szovjetunióból érkezett bevándorló él, ami különlegessé teszi az orosz-izraeli viszonyt, s egyben garantálja Oroszország felelős Közel-Kelet politikáját. Az orosz Tassz hírügynökség tudósítása szerint Putyin a damaszkuszi Aszad rezsimnek nyújtott orosz támogatás kapcsán hangsúlyozta, hogy Szíriának nincs kapacitása arra, hogy újabb frontot nyisson Izrael felé, célja puszta saját államának védelme.

    Benjamin Netanjahu nyíltan beszélt arról, hogy moszkvai látogatása a térségbeli helyzet súlyosbodásának köszönhető, ami komoly aggodalmat szül Izraelben. „Izraelnek és Oroszországnak azonosak az érdekei – a Közel-Kelet stabilitásának biztosítása. Azért vagyok itt, mert a térség biztonsági helyzete súlyos, és napról napra súlyosbodik”, mondta az izraeli miniszterelnök. (Népszava-információ|2015. szept 22.)

    Tehát egyfelől a jobboldali izraeli miniszterelnök (akit nem egy eurobalos lenáciz) nem vádaskodott Oroszországgal szemben, másfelől az Orosz Föderáció elnöke (a KGB egykori munkatársa, majd egyik jogutódjának, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak a vezetője), az ukrán fasisztoid rezsimet – a nyugati képmutató méltatlankodás dacára – bátran blokkoló államfő, egyáltalán nem hangoztatott afféle igaztalan és provokatív minősítéseket Izrael Államot illetően, mint a hozzá és rendszere külpolitikájához a valamikori Szovjetunióhoz volt igazodással egyezően felsorakozó, magukat kommunistaként meghatározó személyek némelyike: “Izrael Államnak nincs semmilyen, sem erkölcsi, sem másmilyen joga Auschwitzcal takaródzva tabuvá nyilvánítani minden ellene irányuló kritikát.” és “Ha valaki … az izraeli kormány, illetve az izraeli erőszakszervezetek egyes palesztin-ellenes lépését a nácik zsidóellenes lépéseihez hasonlítja, akkor az egyenesen botránynak lesz minősítve.”

  4. A zsidó emberek üldöztetéséről is szólni internacionalista számára magától értetődő, hiszen nem rangsorol származás szerint se. Ez ellen szólni ugyanúgy konfliktus provokálása, mint efféle manőverezéssel uszítani a zsidó állam ellen: “Izrael Államnak nincs semmilyen, sem erkölcsi, sem másmilyen joga Auschwitzcal takaródzva tabuvá nyilvánítani minden ellene irányuló kritikát.” és “Ha valaki … az izraeli kormány, illetve az izraeli erőszakszervezetek egyes palesztin-ellenes lépését a nácik zsidóellenes lépéseihez hasonlítja, akkor az egyenesen botránynak lesz minősítve.”
    Egyebekben pedig arról olvasni híreket, hogy zsidók emigrálnak Oroszországból és Ukrajnából, ám hogy fordítva tennék, nem igazán jellemző…
    Ceterum censeo. Zsidó származásukra hivatkozva gyakran visszatérő jelenség emberek megsemmisítése, valamely nem zsidó származásra hivatkozva ellenben ilyen tett igen-igen kis számú és nagyon-nagyon ritka. Aki Izrael és a holokauszt közötti viszony specifikumát becsmérli, antiszemitaként viselkedik.

    Végül egy kis vitamódszertan. Igen meglepő, hogy aki itt kifogásolta, hogy zsidók üldözése is megemlítődött, egyáltalán nem reagált arra, hogy a zsidókat üldöző szervezetek, állami alakulatok híveinek kínzásáról legalább ötszörös terjedelemben esett szó (ugyanattól a közreadótól). Az pedig nem zavarta, hogy külön és hosszú “hozzászólás” ugyanitt foglalkozott a hazai állami földek eladásával, a menekültváságról nyilatkozó Eszmélet-állásfoglalás megtanácskozásánál. Még meglepőbb, hogy e kifogásoló tematizálta ide Izraelt (és rendre gyalázta – lásd az iménti idézések), nem felesleges ismételni, egy olyan bejegyzés megbeszéléséhez, amely utalni se utal Izraelre. Ennek dacára ő, az eredeti konfliktusgerjesztő, saját viselt dolgát vetíti arra a vitapartnere, tulajdonítja annak a személynek, akitől az üzenet tartalma vagy módja nem nyeri el tetszését.
    Ez ám a falláció!

  5. Donyeck város és az összes külvárosa jelenleg a DNR felügyelete alatt áll, jelenleg is a terület fővárosa. Oroszország több, mint 800 ezer ukrajnai menekültet fogadott be eddig, Bjelorusszia közel 200 ezret. Teljesen mindegy, hogy milyen nemzetiségűt, vannak közöttük nem csak orosz nemzetiségű ukránok is, így természetesen zsidók is. Erről nap, mint nap beszámolnak a különféle orosz napilapok, internetes polgárok, szöveggel, vagy videóval. Nem kell megint a témát a zsidókra “kihegyezni”, mert félek attól, hogy a válaszadók megint “személyeskedni” fognak és “futószalagon ontják az antiszemita kirohanásokat”.
    A zsidó éppen olyan ember, mint akárki más, semmivel sem több, semmivel sem kevesebb. Vannak közöttük kiválóságok, de vannak köztük gazemberek is. Mint a magyarok, a németek, az oroszok és minden más náció egyedei között. Egy ember tulajdonságait elsősorban NEM a származása határozza meg.
    Egy internacionalistának nem az számít, hogy ki milyen nemzetiségű, hanem az ember maga. Már megint kísérlet történik arra, hogy mesterségesen veszekedés provokálódjon olyan témában, amely, nem kifejezetten csak a zsidó nemzetiségű embereket érinti. Az, hogy a jelenlegi ukrán junta fasiszta, náci belső szövetségesekkel, az nem kétséges. Ugyanúgy az is nyilvánvaló, hogy soviniszta és náci megnyilvánulásaik a zsidók ellen IS irányulnak, de nem szabad ebben a helyzetben szegregálni. Ukrajnában a junta csapatai “szabadságharc” címén lakótelepeket, iskolákat, gyermekintézményeket, utcákat, tereket, lőnek, bombáznak. A kérdéses országrészben tavaly tavasz óta nem kapnak az emberek az ukrán állami költségvetésből semmit, sem fizetést, sem nyugdíjat. A szétlőtt, lebombázott üzemek, bányák nem termelnek, a mezőgazdaság a harci események miatt sem vetni, sem aratni nem tud. Tavaly nyár óta a területet Oroszország látja el, és csak azok az üzemek tudnak termelni, melyeket helyre tudtak állítani, többnyire orosz segítséggel.
    Természetesen, zsidó embertársainkat is féltjük, sajnáljuk, nem emeljük ki őket a többi üldözött, károsult, menekült ember közül. Közös a sorsunk.

  6. Ezek szerint a vizek mégse csendesedtek el… A sztálinista, a jelenben szerencsére csupán szektariánus baloldali elhajlás politikai rágalmazó tevékenysége folytatódik, miközben Ukrajnában – megint, mint nem egyszer, nem kétszer a történelme során – pogromokat rendeznek, zsidókat és nem zsidókat kínoznak. Adom az erről szóló híreket. Talán több közük van a bejegyzést jelentő Eszmélet-állásfoglalás témájához, a menekültkérdéshez, mint a baloldali elhajló által idehelyezett szövegnek, amely a magyarországi állami földek eladását tárgyalja.

    Az egyik hír…

    Az ukrajnai polgárháború miatt Donyeck város zsidó lakosságának már csaknem háromnegyede elmenekült. Sokan az országon belül telepednek le máshol, de egyre többen választják Izraelt.

    Yechiel Eckstein rabbi, az International Fellowship of Christians and Jews nevű szervezet alapítója, eddig már több mint 1200 embert menekített Izraelbe bérelt repülőgépeken. A rabbi elmondta, hogy az utaztatással nem ér véget a feladatuk, mindent megtesznek, hogy az alijázók lelkileg és gazdaságilag is sikeresen beilleszkedjenek új hazájukban. Az Ukrajnából érkezők szörnyű dolgokat éltek át, sokan küzdenek a háború okozta pszichológiai problémákkal – írja cikkében a jpost.com – http://www.jpost.com/Diaspora/Tortured-in-Donetsk-416102

    A 25 éves Roman és felesége Sasha is elhagyta Kelet-Ukrajnát. Roman vállalati jogászként dolgozott egy gyárban, amit tavaly májusban a szeparatisták elfoglaltak. A csuklyás fegyveresek berontottak az irodába egy papírt lobogtatva, amin a főnöke és az ő neve volt – idézi fel Roman a vele történteket. Egy kocsiba tuszkolták őket és elhajtottak a város közelében lévő bázisukra. Ott azzal vádolták, hogy az ukrán titkosszolgálatoknak dolgozik és megverték. Legalább 18 órát tartották egy pincében, azzal is fenyegették, hogy megölik a családját, ha nem mond igazat. Közben a hozzátartozói minden követ megmozgattak, hogy a helyi hatóságokat rábírják a segítségnyújtára. Végül fogva tartói az utcára dobták az összevert férfit, órákkal később talált rá Sasha és az édesanyja.

    Kihasználva, hogy még járnak a vonatok Kijevbe, a fiatalok egy héten belül elutaztak. Mivel Roman párja nem zsidó és akkor még nem voltak házasok, Sasha egy évet Kijevben töltött, mielőtt Izraelbe utazott. Két hónapja már együtt élnek egy észak-izraeli kibucban. Mindent előröl kell kezdeniük, Roman nem beszél elég jól héberül ahhoz, hogy jogászként dolgozzon, mégis boldog, hiszen biztonságban vannak és a kibucban sokan beszélnek oroszul.

    A másik hír egy tudósítás…

    FÉNYKÉPEK, SZERETETTEL, SZELÉNYI ZSUZSANNÁNAK (az emberi jogok, a háborús bűnök elleni küzdelem bajnokának. Igaz, ezeket az ő drágalátos demokratái követték el. Részlet egy mariupoli lakos, Vlagyimir N. vallomásából, aki megjárta a “kijevi demokrácia” börtöneit.
    “Az ukrán katonák megkínoztak. Ollóval szurkálták a hasamat, leverték a vesémet…
    Símaszkos fegyveresek fogtak le, és vittek a mariupoli repülőtérre. Érkezés után bevittek egy helyiségbe, és elkezdtek gyötörni. Elektrosokkolót tartottak a testem felső részéhez, a szívem köré. Vízbe fojtogattak – a fejemre húzott zsákkal engedtek le valahová, és tartottak a víz alatt – amíg el nem vesztettem az eszméletemet. Utána arra akartak kényszeríteni, hogy aláírja valamilyen papírt. Nem írtam alá. Akkor visszavittek a cellába. Másnap visszavittek, ugyanoda. Vizes rongyot tettek az arcomra, és vízzel kezdtek öntözni. (MEGJEGYZÉS: ez egy kedvelt amerikai kínzási módszer – amit a kijevi junta szolgálatára érkezett vallató szakemberek megtaníttattak a helyiekkel is.) Fuldokoltam – de hogy még jobban ne kapjak levegőt, elektrosokkolót is bevetettek. Erősen verték a hátamat – majd késsel egy horogkeresztet vágtak bele. Ezután nagyon sokáig fájtak a veséim. Aztán elvittek az SZBU (az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat – afféle Gestapo) egyik Dnyepropetrovszk környéki kiképző bázisára. Ott tovább gyötörtek minket, megaláztak, az embereket moslékos gödrökbe dobták – másokat arra kényszerítettek, hogy sírt ássanak maguknak. Rettenetesen megkínozták az embereket, szavakkal ez el sem lehet mondani. Aztán fogolycserével szabadultam.”
    Dr. Németh Zsolt ezekre azt mondta: támogatjuk az ukrán nép szabadságharcát, mert éppen úgy az orosz agresszorok ellen küzdenek, mint mi, 1956-ban. Ha tehát a föntebb leírt hősök olyanok voltak, mint a mi 1956-os szabadságharcosaink, akkor… (Apropó: 2014. február 20-án éppen olyan véres provokáció volt Kijevben, mint nálunk 1956. október 25-én, a Kossuth téren. A forgatókönyv ugyanaz volt, csak Kijevben éppenséggel közel kétszer annyi volt a halott az utcákon.)
    SZELÉNYI ZSUZSANNA ÚRHÖLGY SZERINT pedig ukrán hadifoglyok végigvezetése az általuk pusztított város utcáin a háborús bűntett – és nem, például, ez. Mert ilyen esetekben – noha ezeknek se szeri, se száma – még egyszer sem hallottam feljajdulni őnagyságát. Pedig az orosz külügyminisztérium már négy Fehér Könyvet is kiadott a kijevi náci junta rémtetteiről – ezek nyugati világnyelveken is elérhetők.
    Nekem is van már néhány rettenetes képem és videóm: egy rendőrtiszt torkának elvágásáról (aki átállt a nép oldalára); egy rendőr felakasztásáról az erdőben. Mintegy negyven meggyalázott majd tömegsírba lőtt nőről. Egy népi milicista és minden napra várandós feleségének ugyancsak a felakasztásáról. Fényképek elfogott, tarkónlövésükre váró, illetve más, “bemelegítésnek” összerugdosott fejű szabadságharcosokról, egy másikról, akinek tortúrája két ujjának levágásával indult. És a legborzalmasabb videó: egy elfogott milicista keresztre feszítéséről és megégetéséről.
    ÉS MI EZEKET A SZÖRNYETEGEKET TÁMOGATJUK ???!!! Hát miféle pocsék nemzet vagyunk mi? – hogy gróf Teleki Pál m.kir. ministerelnök búcsúszavait idézzem.

    Mindkét hír e-mail címemre érkezett.

  7. Miközben még mindig a “ki volt a rosszindulatúbb” és a “a baloldaliság elleni gyűlöletben hogyan lehetne hortiszagúbban megbélyegezni a baloldalt, ‘elhajlás’ néven” játék megy, addig a világ sem tétlenkedik:

    Most, hogy néhány héten belül megindul az állami földek elárverezése, ahol mi vagyunk az eladók és mi fizetjük a vételárat „kedvezményes hitel” fedőnév alatt – ideje megismerni a földprivatizáció egyik kulcs emberét Zászlós Tibort, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egész magyar mezőgazdaságért felelős alelnökét, a Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt vezérigazgatóját. Ő az az ember, aki törvényhozási trükkök százainak eredményeképpen akár egy személyben is dönthet minden (!) magyar föld adás-vételről. *

    Nemrég egy nagy interjú jelent meg vele a Kossuth Rádión, ami egyesek szerint azt is jelentheti, hogy még az eddiginél is fontosabb pozíció várományosa.

    Aki az interjút meghallgatja, szinte látja maga előtt a kis Tibort, ahogy eteti a nyulakat… de aztán keményedik a vonal, mert magunk előtt láthatjuk a vezérigazgatót, aki megregulázza a gazdaság kiváló szakembereit, mert nem hoztak magukkal ceruzát az értekezletre… Aztán látjuk magunk előtt az összeomlás szélén tántorgó mezőfalvi állami gazdaságot, és a hős megmentőt, Zászlós Tibort.

    Itt azonban hézagossá válik a történet, mert valahogy kimaradt belőle, hogy a csőd széléig tántorgó cég egyik felelős vezetője, az igazgatóság elnöke éppen Zászlós Tibor volt…

    Kimaradt a történet és a magyar történelem fontos eleme: a Mezőfalvai Zrt 2001-es „kedvezményes” privatizációja – amit a köznyelv azóta is csak „piszkos” privatizációnak nevez. 12 állami gazdaságot vittek el akkor ilyen „kedvezményesen”. És mit tesz Isten – a „nagyon kedvezményes” – „kvázi ingyenes” tulajdonszerzés egyik kedvezményezettje, vagyis a 9000 hektáros cég tulajdonosa éppen Zászlós Tibor lett… a másik Glattfelder Béla akkori és jelenlegi államtitkár nagybátyja – Jármy Pál, a harmadik a Gödöllői Agrártudományi Egyetem valamikori MSZMP szervező titkára – Villányi László, a negyedik pedig egy klasszikus stróman József Csaba személyében, akiről addig Mezőfalván senki sem hallott. Sok nevesített találgatás volt akkoriban közszájon, hogy melyik fideszes politikust képviseli József Csaba – de ez megmaradt a mendemondák szintjén. A hírek szerint azonban az illető éppen mostanában – a földprivatizáció küszöbén – megjelent egy zártkörű rendezvényen a Mezőfalvai Zrt-nél. A megszerzett milliárdos vagyont aztán ez a négyes 2006-ban piaci áron eladta egy német érdekeltségnek… Zászlós Tibor a mai napig vezérigazgatója a Mezőfalvai Zrt-nek – a tulajdonos cég vezérigazgatója, Zászlós Tibor közvetlen főnöke pedig Helmut Gsuk német állampolgár.

    Mindazok, akik átélték és ismerik ezt a történetet, melyben több, mint 1000 ember vesztette el a munkahelyét, mélységes megdöbbenéssel fogadták Zászlós Tibor kamarai alelnökké jelölését. Már akkor rosszat sejtettünk. És most sejtéseink valóra válnak – a privatizáció professzora fogja a háttérből irányítani a folyamatokat az állami földek „kedvezményes” eladásában. Ez akár magyarázattal is szolgálhat arra, hogy a módszer miért hasonlít annyira a 2001-es privatizációra.

    Az arcvonások közé kívánkozik még az a történet is, amikor a kishantosi földeket lerohanták, a 407 hektárnyi növényállományt elpusztították a „nyertesek” – 2014. április 12-én, a Fidesz választási győzelme utáni szombaton – Zászlós Tibor volt az, aki lezáratta az utakat, hogy nyugodtan lehessen pusztítani a növényeket – a kishantosiak és támogatóik még csak az úton se lehessenek. Egy civil ruhás rendőrrel küldte ki a levelet – melynek alapján országgyűlési képviselőket, a sajtó munkatársait és minden jelenlévőt vagyonőrök lökdöstek ki a területről. Ezt a nemes, szép gondolatot, hogy ezt így kell csinálni, Zászlós Tibor még a baracskai éveiből hozhatta – mert pályája első felében a Baracskai Rabgazdaság párttitkára, később igazgatója volt – ami azt is jelenti, hogy kiváló BM-es kapcsolatai voltak a régi rendszer belügyi hálózataival.

    A magát kereszténynek és nemzetinek valló kormány éppen ezt az embert találja alkalmasnak az összes magyar föld (nem csak az állami földek) ügyében való végső döntés meghozatalára. Ami azt jelenti, hogy amire a kormány a földek ügyében készül, arra Zászlós Tibor a legalkalmasabb.

    Mezőfalva, 2015. szeptember 16.

    Ács Sándorné agrármérnök

    *A Földtörvény úgy rendelkezett, hogy a helyi jegyzők által lebonyolított választáson megválasztott helyi földbizottságok véleménye alapján az állami hivatal dönt arról, hogy ki vehet meg egy-egy darab földet. Ezeknek a bizottságoknak a létrehozatala sohasem történt meg… A sarkalatos Földtörvény rendelkezését a kormány elszabotálta, és helyette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát bízta meg a helyi földbizottságok feladatainak ellátásával. A kamarának alakultak is helyi bizottságai, melyek véleményezik az adás-vételt – de egy saláta törvényben elrejtve elfogadta a parlament azt a törvénymódosítást, miszerint ha a kamara ilyen feladatot kap, akkor a megyei és az országos szint dönt… A megyei elnököknek Zászlós Tibor a főnöke. Zászlós Tibornak meg Helmut Gsuk.

    Forrás: transform

  8. Örülök, hogy elcsendesedtek a vizek. Nem volt ildomos Izrael Államot csepülni – e helyen se. Állítólagos indítéka, a fene nagy antiimperialista hevület pedig érthetetlen. Hiszen miféle elvi politizálás, amikor azon az alapon ócsárolunk egy országot, jelesül Izraelt, mert az USA szövetségese? Melyik hatalommal szövetkezzen? Oroszországgal? Ám az Orosz Föderáció ugyancsak tőkés ország! Ráadásul igyekszik a jogelőd Szovjetunió világpolitikai befolyását közelíteni több régióban is. Visszatekintve is biceg Izrael ugyanilyen logikájú kárhoztatása. Egyfelől Sztálin engedte el Izraelt, nem fordítva történt a dolog. Másfelől igenis volt a Szovjetuniónak imperializmusa a második világháborút követően. A náci fenyegetést a Szovjetunió népei kiiktatták. Rettenetes áldozatok árán, de kiiktatták. Vagyis már nem volt indokolt – például – a három, 1940-ben bekebelezett balti ország birodalmon belül tartása. Az esetükben is alkalmazható finn megoldás helyett. Persze, a hidegháború mindent felülírt. Azonban adódik a feltevés, hogy a hidegháború az USA-nak és a szovjet vezetésnek EGYARÁNT ÉS EGYSZERRE kényszer is volt és kapóra is jött… Ezt még el kellett mondanom, ha már a dolgok úgy alakultak itt, ahogyan alakultak. Visszatérhetünk a bejegyzésül szolgáló menekültügyi Eszmélet-állásfoglaláshoz, amely egy szóval se említi a régiúj zsidó államot.

  9. Elv- és tárgyszerűen

    Mit keres Izrael Állam megítélése a menekültválságról kiadott Eszmélet-nyilatkozat tárgyalásánál? – hiszen a nyilatkozat még csak nem is utal Izraelre (nagyon helyesen)….

    Azok vádaskodnak (a durva személyeskedéstől se visszariadva) az offolással megjelenített, antiszemita toposzokkal azonosuló hamis, gyalázkodó nézeteiket cáfolóval szemben, akik eltematizálták (eltérítették témájától, tárgyától) a nyilatkozat megvitatását.

    Megismétlem. Egyáltalán mit keres Izrael Állam csepülése a jelenlegi, egész Európát érintő menekültválság megvitatásánál?

    Igen figyelemreméltó, hogy az Izraelt idetematizálók nem a zsidó állam és a menekültválság között esetleg feltételezhető konkrét összefüggésről szóltak, hanem az ismert szélsőjobboldali, kurucinfós Izrael-ellenes, nyilvánvalóan antiszemita toposzokat adták elő újra és újra.

  10. A LEGNAGYOBB FOKÚ ERKÖLCSTELENSÉG, ha így van…

    Egyfelől – saját megvallása szerint – Auschwitzcal kiéli intellektuális élvezkedés iránti vágyát, beszennyezve ekként a rendszerkritikai baloldal politikai becsületét (miközben önnönmagát kommunistaként érzékelteti), lásd Phoenix 2015-09-16 – 21:56 és Phoenix 2015-09-19 – 21:45.

    Másfelől:

    Előre bocsátva, Phonix adta meg itt saját magáról: “netalántán Dr. Nagy András, a közgazdaságtudományok kandidátusa, nyugalmazott főiskolai tanár” (Phoenix 2015-09-19 – 21:45).

    Budapesti Gazdasági Főiskola Pézügyi és Számviteli Kar
    Közgazdasági Intézeti Tanszéki osztály

    Dr. Nagy András
    főiskolai tanár

    (…)

    Iskoláimat Budapesten és Leningrádban végeztem.

    1969 (Pataky István) Híradásipari Szakközép Iskola – rádió és TV műszerész

    1974 Leningrádi Mérnök-Közgazdász Intézet, Termelés Automatizálási Kar, Gazdasági információ gépesített feldolgozásának szervezése szak – mérnök-közgazdász

    1978 Leningrádi Mérnök-Közgazdász Intézet, Felsőbb Matematika Tanszék – a közgazdaságtudományok kandidátusa

    http://www.bgf.hu/PSZK/Szervezeti-egysegeink/oktatasiszervezetiegysegek/KOZGAZDINTTANSZO/Munkatarsak/NAGYANDRAS

    Sok az egybeesés.

    Mindazonáltal megkövetem dr. Nagy Andrást, amennyiben nem ő az itt szóban forgó Phoenix!

    1. Hát igen …

      A kislányok bugyijához már nincs elég szufla …

      “Éppen ezért kell kiirtani az ostobaságot, nehogy ostobává tegye mindazokat, akik találkoznak vele.”

      (Bertolt Brecht)

      “De eközben tudjuk:
      Az aljasságra vicsorgó gyűlölet
      Is eltorzítja az arcvonásokat
      Az igazságtalanság miatt érzett haragtól
      Is bereked a hang. Ó, kik a nyájasság
      Számára akartuk előkészíteni a talajt,
      Még mi sem lehetünk nyájasak.”

      (Bertolt Brecht)

      Én legalább szégyenlem magam, hogy Ön miatt idáig süllyedtem.